“Az Országgyűlés által a 2023. április 11-ei ülésnapon elfogadott, az Országgyűlés elnöke által aláírt és megküldött, a Sándor-palotában 2023. április 16-án kézhez vett, a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvénnyel (T/3089; a továbbiakban: Törvény) az alábbiakban kifejtett okokból nem értek egyet” - írja Novák Katalin köztársasági elnök a Kövér László házelnöknek.

A törvényt április 11-én fogadta el a 118 szavazattal 23 ellenében, 24 tartózkodás mellett a parlament azzal a címmel: “Az Alaptörvényben foglalt alapvető értékek és jogok magasabb védelmi szintjének elérése érdekében, valamint a magyar életmód megvédéséhez fűződő közérdekre tekintettel benyújtható bejelentések”.

A törvény szerint bárki panaszt tehet az állami és helyi önkormányzati szerveknél, ha olyan egyéni jog- vagy érdeksérelmet tapasztal, ami más bírósági, közigazgatási eljárásban nem kezelhető. És bárki tehet közérdekű bejelentést is, ha olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek „orvoslása vagy megszüntetése a közösség, vagy az egész társadalom érdekét szolgálja.

Így azokkal szemben is bejelentést/panaszt lehet tenni, akik például megkérdőjelezik a házasság és a család szerepét, a gyermek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát. A jogszabály szankcionálást nem ír elő.

“A Törvényt ezért annak aláírása előtt, az Alaptörvény 6. cikk (5) bekezdésében biztosított lehetőségemmel élve megfontolásra visszaküldöm az Országgyűlésnek”

- írja Novák Katalin a házelnökhöz írt levelében.

Az államfő azzal indokolja a parlament által már elfogadott törvény visszaküldését: “a Törvény egy uniós irányelv átültetését szolgálja. Az irányelv célja érthető, ugyanakkor eszközei joggal vitathatók, hiszen a közösség tagjai közötti bizalmatlanság növelését szolgálhatják. Az uniós szabályozás kötelező átültetését megvalósító törvény rendszerében idegen test a III. fejezet, amely a címe alapján az Alaptörvényben foglalt alapvető értékek és jogok magasabb védelmi szintjének elérését célozná.

E fejezet az elnevezésével szemben nem erősíti, inkább gyengíti az alaptörvényi értékek védelmét, mivel nem abból indul ki, hogy ezek az értékek nemzeti egyetértés tárgyát képezik”

- közli az államfő.

Novák Katalin mindehhez azt is hozzáteszi, hogy “ráadásul a III. fejezet az irányelv kifogásolható eszköztárát használja”.

Azt, hogy az államfő megfontolásra visszaküldi a törvényt, éjszaka a 24.hu vette észre.

Novák Katalin a levelében arra is rámutatott, hogy az „alaptörvényi értékek védelme” érdekében tett bejelentésekkor vizsgálni kell, hogy a magatartás jogellenesnek minősítése összhangban áll-e egy másik alkotmányos alapjoggal, a véleménynyilvánítás szintén Alaptörvényben biztosított szabadságával.

A Kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a hvg.hu kérdésére a törvény megszavazását azzal indokolta, hogy ez egy uniós jogszabály, ez egy jogharmonizációs kötelezettség. A bejelentővédelem egy legitim cél, és azzal nincs is nekünk semmi bajunk. Az Európai Unió meghatároz bizonyos szempontokat és lehetővé teszi, hogy a nemzeti jogrend keretében ehhez másokat is hozzáfűzzenek. Mi úgy gondoltuk, hogy élünk ezzel a lehetőséggel - mondta a miniszter a Kormányinfón.

Az államfő által visszaküldött törvényt a parlament módosíthatja, de az eredetivel azonos tartalommal újra meg is szavazhatja. Kérdés, hogy ez esetben Novák Katalin indokainak a hatására változtat-e a kormánypárti többség a Varga Judit igazságügyminiszter és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által jegyzett törvényen.

Itthon

Novák Katalin visszaküldte a magyar életmód védelméről szóló törvényt

kapcsolódó cikkeink