Lantos Csaba a Mathias Corvinus Collegium (MCC) rendezvényén tartott előadásának sz elején arról beszélt, hogy véget ért az olcsó orosz gázra épülő elmúlt harminc éves korszak. Az energiaügyi miniszter világtörténelmi fókusszal a harminc éves időszak kezdeteként Ronald Reagan volt amerikai elnök és Mihail Gorbacsov akkori szovjet pártfőtitkár 1989-es máltai találkozóját határozta meg, amikor is megtörve a Palmerston-doktrínát, ami a német ipar és az orosz energiahordozók szétválasztására törekedett, és véget vetettek a hidegháborúnak. A Szovjetunió azonban már a 70-es években megkezdte a gázszállítást Nyugat-Németországnak, a keleti kommunista blokk pedig, így Magyarország is, “baráti szovjet gázt“ kapott. A kitüntetett helyzetet Oroszország, mind Európa gazdasági fejlődése szempontjából három évtized után a koronavírus-járvány, utána, tavaly pedig az orosz-ukrán háború teljesen megváltoztatta. A gáz a zsarolás eszköze lett, bár az EU-s szankciók nem vonatkoztak rá. Viszont az európai kontinensen át kellett állni más forrásra.
Előadása elején a hidegháború kapcsán a miniszter beszél Fukuyama téziséről is, a liberális demokrácia uralmáról, A történelem végéről, de Huntington válaszcikkéről is; eszerint a világban már nem ideológiák harcát, hanem civilizációk küzdelmét lehet majd megfigyelni.
Gáz
“Reméljük, az idei tél is enyhe lesz” – mondta Lantos Csaba, hangsúlyozva, hogy a gáztározók töltöttségi szintje magas, és ez jó. A becslések szerint az EU-ban körülbelül 30 milliárd köbméter gáz hiányozni fog majd az orosz import hiánya miatt, így a fogyasztáscsökkentést fenn kell tartani.
Arról, hogy az energiaügyi miniszter mit nyilatkozott a lakossági gáz áráról és a gáztározók tartalékairól munkatársunk kérdésére, itt írtunk részletesen.
A miniszter az energiafüggésünk kapcsán az landlock-jellegét emelte ki a Kárpát-medencében, azaz a földrajzi fekvésünk és az infrastruktúra hiány miatt egyelőre nem opció az orosz energiáról való leválás. Lantos Csaba arról beszélt, hogy szemben Európa nagy részével, Magyarország, Csehország és Szlovákia, és jórészt Ausztria is marad egyelőre az orosz olajnál és gáznál, miután a kiépített vezetékrendszer adott, az olaj esetében az Adria vezeték lenne alternatíva, de annak korlátozott a kapacitása.
Az olajfelhasználásról elhangzott: a gépjárművek a legnagyobb felhasználók és az az uniós terv, hogy 2035-ig az elektromos autózásra álljunk át. Amennyiben ez nem is valósulna meg száz százalékosan, jelentősen esni fog a kereslet és az olajimport is, miközben a megújuló elektromos energia igényt megnöveli az elektromos autók tömegének a töltése.
Paks1
Elkötelezettek vagyunk a nukleáris energia mellett -rendezvényén egyértelművé tette: Magyarország a jövőben is alkalmazni fogja a nukleáris energiát, és befektetéseket is fog eszközölni. Az atomenergia ugyanis biztonságos, karbonsemleges, és relatíve olcsó.
A kormány a parlament döntésével meg kívánja hosszabbítani a Paks1 üzemidejét, a cél 20 éves élettartam-hosszabbítás
– hangzott el, így az 50-es évek közepéig működhetnek. De s kormány elkötelezett a paksi bővítés mellett is.
A kis moduláris reaktorokkal már több ország kísérletezik. Előnyük, hogy rugalmasan helyezhetők el, akár egy-egy nagy ipari felhasználónál is, a jelenlegi nagy reaktorok teljesítményének töredékén üzemelnek, olcsók és biztonságosak. Egyelőre tanulmányozza ezt a kormány.
Áramtermelés
A Paks1 a teljes hazai áramfogyasztás harmadát fedezi. A mátrai erőmű termelésére szükség van, amíg meg nem épülnek a nagy, kombinált ciklusú gázerőművek (CCGT-k). Lantos Csaba előadásában a szélerőműveket is szükségesnek ítélte.