A csütörtöki határidő lejárta előtt német és francia kormány utolsóként jelezte, hogy csatlakozik az eljáráshoz, így összesen 15 uniós tagország jelentette be, hogy részt vesz az Európai Bizottság oldalán a melegek jogait sértő törvényi rendelkezések miatt Magyarország ellen indított európai perben – írja a Népszava.
„Láttuk a különböző sajtóhíreket. Számunkra egyértelmű: a magyar törvény sérti az uniós jogot, az alapvető jogokat és az uniós értékeket. Magyarországot az Európai Unió Bírósága elé vittük, és most a bíróságon múlik, hogy ítéletet hozzon. Az eljárás lépéseit nem kívánjuk kommentálni” – válaszolta a lap megkeresésére az Európai Bizottság szóvivője.
A tagállamok közül Ausztria, Belgium, Görögország, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szlovénia, valamint az Európai Parlament közölte hivatalosan, hogy az EB oldalán áll a perben.
A tárgyalásra előreláthatólag az év második felében, az ítélethozatalra jövőre kerül sor az Európai Unió Bíróságán – írták.
Az Európai Unió Hivatalos Lapjában február 13-án jelent meg annak a keresetnek az összefoglalója, amelyben az Európai Bizottság arra kéri az uniós bírói testületet, hogy állapítsa meg, Magyarország megsértette az uniós jogból eredő kötelezettségeit, amikor elfogadta a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről és a gyermekek védelméről szóló törvénymódosításokat – írja a lap. Megjegyezték: a magyar jogszabály egyebek mellett megtiltja, hogy 18 éven aluliak számára homoszexualitást, nemváltást vagy „öncélú szexualitást” jelenítsenek meg, illetve korlátozhat vagy kizárhat egyes civil szervezeteket a szexuális felvilágosításból és más iskolai programokból. Az ellenzék és a jogvédők szerint tudatosan összemossa a pedofíliát a homoszexualitással.
Az Európai Bizottság 2021. nyarán indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben a szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetést alkalmazó nemzeti jogszabályok miatt. A bizottság szerint a törvényi változások sértenek bizonyos belső piaci szabályokat, valamint a polgárok alapvető jogait és az EU alapértékeit.
Miután a magyarországi hatóságok nem voltak hajlandók megszüntetni a jogsértést, a brüsszeli testület tavaly decemberben úgy döntött, hogy az ügyet az uniós bíróság elé utalja.