Sokkal rosszabbul állunk mint az OECD- vagy az EU-átlag a magatartási kockázati tényezők tekintetében mind a dohányzás, alkoholfogyasztás, túlsúly-táplálkozási oldal esetében, ezért népegészségügyi prevenciós szemlélettel kell beavatkozni. Ennek az “előszele”, egy onkológiai rákellenes program.
De egy tízéves népegészségügyi stratégiát is előkészítenek és ezt hamarosan a kormány elé viszik
– erről beszélt Takács Péter a parlament Népjóléti Bizottságában, kiemelve: ez a program “megelőzési fókuszú” lesz, az iskolai egészségneveléstől kezdve az alapellátásban elvárt prevenciós és utókövetéses tevékenységre helyezik a hangsúlyt. Az egészségügyi államtitkár a dohányzásleszoktató program társadalmasításáról is beszélt, e téren együttműködnek a WHO-val, az egészségügyi világszervezettel.
Takács Péter meghallgatását a bizottság DK-s elnöke, Varga Zoltán kezdeményezte, hogy adjon tájékoztatást a daganatos betegségek megelőzéséről és kezeléséről, tekintettel az OECD és az Európai Bizottság által Magyarországról készített országjelentés megállapításaira.
Az egészségügyi államtitkár a bizottsági meghallgatáson az alkoholfogyasztásról azt mondta: az az elmúlt húsz évben szerencsére visszaszorult,
2020-ra már nem tartoztunk klasszikusan a “nagyivó” nemzetek közé, ez a rendszerváltoztatatás óta visszaszorult, nagy előrelépés volt ezen a területen – hangoztatta.
Az államtitkár a mammográfia területéről azt mondta, hogy a szűrőközpontokból megyénként kettő van, de az a céljuk, hogy ahol digitális mammográf van, azt elfogadják szűrési célú mammográfiára is.
“Ezt szeretnék megnyitni a finanszírozásban is” – fogalmazott -, így a jövőben a 45-65 év közötti nőknek a háziorvosi indikátori rendszerben való megjelenése is beszámít majd.
Takács Péter a daganatos beteg képalkotó vizsgálathoz való jutását Budapest példáján mutatta be, azzal, hogy a fővárosnak volt 2 milliárd forintos forrása az Egészség Budapest program keretében arra, hogy csökkentsé a CT és MR várólistát. “Amikor ezt a főváros megkapta, eljöttek hozzánk, én akkor éppen kórházigazgató voltam és megkérdezték a szakmai véleményemet. Én elmondtam nekik. Nem úgy csinálták. Kétmilliárd forintból három év alatt 400 milliót sikerült elkölteniük csak, 1,6 milliárd maradt, ezt nem tudták elkölteni.
Most újra eljött hozzám Kis Ambrus főpolgármester-helyettes úr, és kitaláltunk egy új metódust” – mondta az egészégügyi államtitkár.
Takács Péter hangsúlyozta, hogy a statisztikák szerint a daganatos betegeket a diagnosztikai ellátó rendszer eddig fölszippantta a fővárosban, de a tapasztalata szerint vidéken is.
Az új metódus lényege: meg kell nézni, hogy hol van még időben csúszás és el kell érni, hogy a kiszűrt, pozitív diagnózisú daganatos beteg minél előbb onkoteam elé jusson és a megfelelő rákterápiához.
De a 14 napot a képalkotó vizsgálatoknál ne mossuk össze a szakrendelésre való bejutással – hangoztatta.
Ami pedig az informatikai fejlesztést illeti, Takács Péter arról azt mondta, hogy megrendelte a fejlesztő csapatnál, hogy amikor kiszűrnek valakit daganatos diagnózissal, “az villogjon a rendszerben mindenhol pirosan” – ennek az embernek onkoteam elé kell kerülnie – hogy például egy gasztroenterológus, vagy a háziorvosa is azonnal lássa, hogy “neki ezzel a beteggel teendője van”.
A bizottsági ülésen Komáromi Zoltán (DK) ellenzéki politikustól szokatlan módon dícsérettel kezdte a felszólalását a mammográfiai szűrést illetően ugyanis jó hírt közölt Takács Péter:
megígérte, hogy a mammográfiai vizsgálat bekerül az egészségügyi finanszírozásba – az “indikátor pozitivitásba” – akár népegészségügyi indokból, akár a háziorvos kezdeményezésére végzik el.
Komáromi Zoltán érdeklődésünkre elmagyarázta ennek a jelentőségét: a háziorvosi finanszírozás egyik lába ugyanis a teljesítményfinanszírozás, ami indikátorokon alapul. Most az változott meg, hogy az adott háziorvosi praxisba regisztrált 45-64 éves kor között a nőknek bizonyos időnként mammográfiai vizsgálatra kell menni. Viszont eddig a finanszírozásban csak azt vették figyelembe, hogy az érintett nők az ÁNTSZ által kiküldött “idéző” alapján mentek-e el a mammográfiai vizsgálatra, és amikor a háziorvosuk utalta be őket, ezek a vizsgálatok nem kerültek be az elszámolásba.
Komáromi Zoltán most azt mondta: ő erre 17-18 éve rendszeresen felhívta a figyelmet. Mint a DK politikusa fogalmazott, “évek óta kérte ezt a szakma”, “és úgy néz ki, hogy mire ő kiszállt a háziorvosi rendszerből” – mivel parlamenti képviselő lett – ez teljesül.
A 14 napos határidő azonban csak a képalkotó diagnosztikára vonatkozik a daganatos betegek esetében, de a szakorvoshoz nem biztos, hogy ennyi alatt bejutnak – ezért a bizottsági ülésen ezt is felvetette. Sőt azt is, hogy most CT-re, MRI-re nem utalhat be háziorvos, a jövőben lesz-e valamilyen jogosítványa képalkotó vizsgálatra beutalni – vetette fel Komáromi Zoltán.
Mészáros Lajos (Fidesz) szintén a két hetes terminusra hívta fel a figyelmet, és arra, hogy például a melanóma esetében ne több hetes/hónapos legyen a vizsgálatra a várakozási idő, a várólisták idejét csökkenteni kellene.
Varga Zoltán (DK), a bizottsági elnöke arról beszélt, hogy “rossz helyen keresi az ellenfeleket” a kormanyzat, mert lehet, hogy a MOK és az orvosok látják jól, de a kormányzat “megpróbálja erőből átverni” az elképzeléseiket, a viziókat, például az ügyeleti rendszerben.
A bizottsági ülés utáni sajtótájékoztatón Varga Zoltán és Komáromi Zoltán arról beszéltek, hogy
“tragikus adatokat” hozott nyilvánosságra az OECD: friss jelentésük szerint az egész Európai Unióban Magyarországon halnak meg a legtöbben arányosan rákban, miközben a magyar kormány az EU-átlag mindössze 69 százalékát költi a daganatos betegekre. A DK ezért hívta meg az egészségügyi államtitkárt az Országgyűlés Népjóléti Bizottságába, hogy megmagyarázza a tragikus adatokat. A DK szerint ezek az adatok is bizonyítják, mennyire lezüllesztette a kormány az egészségügyet.
Előtte a bizottsági ülésen ugyanakkor kormánypárti képviselők azt hozták fel, hogy a baloldali kormány idején 600 milliárdot vontak ki az egészségügyből és 16 ezer egészségügyi dolgozótól váltak meg.