A riport szerint a Hajdú-Bihar megyei településen egy tábla sem jelezte, hogy hol található Nyírmártonfalva nagy attrakciója, a falu határában, a semmi középen feltűnt egy kilátó, majd mellette a szürreális építmény is. A riportban elhangzott: ha nem lett volna kiírva, hogy ez egy lombkoron ösvény, első ránézésre nem derült volna ki. Az 5 méter magas 50 méter hosszú monstrum közelében ugyanis egyetlen egy fa sem volt, így az embernek előbb jutott eszébe róla, hogy ez egy híd, mint egy lombkoronaösvény. Igaz, hídként sem töltötte be a funkcióját, mert a semmiből a semmibe vezetett.
A beruházás egyébként hagy némi kivetnivalót maga után, ugyanis a fa lekezelése elmaradt, úgy ahogyan a falécek, deszkák lecsiszolása is.
A település kormánypárti polgármestere magánszemélyként 60 millió forintnyi uniós pénzt nyert el erre a beruházásra. Arra, hogy miért nincs itt erdő furcsa magyarázatot adott az ATV Híradójának.
„A pályázatot 2017 év végén, 2018 elején adtuk be, és sajnos a pályázat elbírálása több, mint 4 évbe került. Addig az erdő növekedett. Amikor megkaptuk a támogatói okiratot, akkor elkezdtük a beruházást megvalósítani, közben az erdő már négy évvel idősebb lett. Valamiből finanszírozni kellett ezt a beruházást, az erdő pedig vágásérett volt. Így letermeltük és beforgattuk a pénzt ebbe a beruházásba”
– magyarázta Filemon Mihály, Nyírmártonfalva fideszes polgármestere.
Azt is megígérte, hogy gyorsnövésű nyárfákkal pótolják majd a kivágott erdőt, így szerinte 2-3 év múlva már lesz lombkorona az ösvényen. Az erdészek viszont azt mondják, ez valójában 10-15 évbe is beletelhet. Kérdés, hogy az építmény kibír-e ennyi időt.
Nem volt feltétele a beruházásnak, hogy a lombkorona ösvény körül fák is legyenek
A polgármester szerint amikor a pályázatot kiírták, még erdő is volt. Ugyanakkor hozzátette, nem feltétele a beruházásnak, és nincs előírva, hogy milyen magas legyen az erdő. Szerinte különben sincs itt semmi látnivaló, mert minden teljesen szabályos.
Az Átlátszó újságírója, Zsilák Szilvia a Heti Naplónak ezzel kapcsolatban elmondta, nem talált arra utaló nyomot, hogy itt fáknak kellene lennie, de el tudja képzelni, hogy ezt nem írták bele. Szerinte nem konkretizálták, hogy az erdő milyen célú legyen, gazdasági, amit egyszer kivágnak, vagy pedig örökerdő.
Hihetetlen ugyan, de úgy tűnik, tényleg nem volt feltétel, hogy fák is legyenek a lombkoronasétány körül. A helyiek mindenesetre nem örülnek a falu új nevezetességének.
„Szerintem nagyon égő. Hát fa nincsen” – nyilatkozták a helyi fiatalok a stábnak, hozzátéve, hogy a turisták a semmiért nem fognak feleslegesen idejönni.
A helyi presszóban is hasonlóan vélekedtek, mint a fiatalok. „Ez ablakon kidobott pénz, semmi más” – mondta egy helyi lakos.
A 60 millió forintból nemcsak lombkoronasétány épült, hanem fitneszpark, mini játszótér, a gyerekeknek néhány tájékoztató tábla is, tűzrakóhely padokkal és egy esővédett pavilon is. Igaz, megkérdőjelezhető minőségben. A pottyantós wc-re viszont nincs panasz. Az Átlátszó újságíróinak látogatása után ezt sikerült befejezni.
Jó helyre mennek az EU-s pénzek?
A riportban említésre kerül a 39 millió EU-s pénzből épült 40 centis bodrogkeresztúri kilátó és a hatvani biciklispark is. Utóbbit 140 millió forintnyi uniós forrásból építették, majd idén elkezdték ledózerolni, mert annyira veszélyesre sikerült.
Az EU-nak korlátozott a kapacitása a visszaéléseknek a feltárására, a források szabályos elköltése feletti felügyeletet elsősorban a tagállami hatóságok végzik. A lombkorona sétány esetében az Agrárminisztérium azt ígérte, hogy majd megvizsgálják, hogy szabályosan zajlott-e az uniós pénzek elköltése.
A helyiek szerint Nyírmártonfalván lenne mit vizsgálni
„Saját zsebbe dől a pénz. Dől, de a falufejlesztésre semmit. Pedig a falu igazán megérdemelne teljes aszfaltozást, meg annyi minden mást lehetne csinálni az emberekért, hogy élhetőbb falu legyen. Ehhez képest a tipikus focipálya meg lett csinálva nálunk a falu közepén” – mondta.
2014-ben az uniós források lehívásával kampányolt a fideszes polgármester. A választási plakátján úgy fogalmazott: arra szeretne vállalkozni, hogy település fejlesztése érdekében, minél több Európai Uniós forrást tudjon lehívni. Ez sikerült is. Igaz nem az önkormányzat nevében, hanem magánszemélyként.
„Ami a legfeltűnőbb volt az a vendégház, amire 50 millió forintot kapott. Szintén egy magas összeg, főleg, mert az az épület öt év múlva vagy vendégházként fog üzemelni, vagy pedig a sajátja lesz” – mondta az átlátszó újságírója, hozzátéve, hogy erdőtelepítésre félmilliárd forintot nyert el a polgármester.
Ha megnézzük a támogatott uniós pályázatok listáját, jóval kevesebb helyen tűnik fel Nyírmártonfalva önkormányzata, mint a polgármester magánszemélyként.