A kiugró eltérést elsősorban a beszerzési szerződések különbségei magyarázhatják. Mint írják: az orosz gázbeszerzések nagyrészt a magyar állami szereplőkhöz köthetőek, így ezeknek a szereplőknek a szerződései határozzák meg az import átlagárát is. A legnagyobb vevő egész biztosan az állami energiaóriás MVM, amely évi 4,5 milliárd köbméter gázt vásárol a Gazpromtól.
Bár a Gazprom és az MVM közötti hosszútávú szerződés titkos, annyit tudunk róla, hogy a beszerzési ár a tőzsdei jegyzést követi, méghozzá két hónapos eltolással. Ez az eltolt együttmozgás pedig az orosz importgáz árán is nagyon jól lekövethető. Részben ez a magyarázata az orosz és egyéb importból származó energiahordozónál tapasztalható árkülönbségnek is. Utóbbinál ugyanis a jelek szerint nem ilyen eltolt árazás a jellemző, hanem nagyobb részben az aktuális tőzsdei áron köttetnek az üzletek.
Az eltolt árazásból eredő különbség azt is jelenti, hogy bár most a más forrásból származó gáz sokkal olcsóbb, mint az orosz, de vannak olyan időszakok is, amikor ez megfordul. Jól látszik, hogy a tőzsdei árak felfutása idején ez volt a jellemző: 2021 nyaráról egészen a háború 2022. februári kirobbanásáig az orosz behozatal ára volt kedvezőbb.
Igen ám, de hosszabb időtávon is az látszik, hogy más irányból olcsóbban jön a gáz.
Ha a teljes 2022-es évet nézzük, akkor 16 százalékkal volt drágább az orosz gáz, mint a más forrásból származó, az új hosszútávú szerződés 2021. októberi megkötése óta pedig még nagyobb, 20 százalékos az eltérés – írja a lap.