Az ügy roma származású felperese 2013 és 2014 között egy olyan általános iskolába járt, amelyet kizárólag roma diákok látogattak. A panaszos állítása szerint az iskolában oktatott tananyag szinten aluli volt, 2013-as oktatási adatok szerint az ott tanulók kevesebb mint 10 százaléka tanult tovább. A panaszos anyja kérelmet nyújtott be az oktatási hivatalhoz annak érdekében, hogy a fiát helyezzék át egy másik iskolába, amely jobban megfelelne a halláskárosodás miatt kialakult enyhe tanulási nehézségeinek. Ezt a kérelmet elutasították, mivel az illetékes hatóságok szerint a fiú nem lakott az érintett tankörzetben. A felperes szerint az iskola tömegközlekedéssel csupán öt percre volt a lakóhelyétől – közölte az MTI.
2015 decemberében a kérelmező, arra hivatkozva, hogy joga van a diszkriminációmentes oktatáshoz, alkotmányjogi panaszt nyújtott be, de az Alkotmánybíróság elutasította, megállapítva, hogy az ügy nem vet fel alkotmányossági kérdést.
Az EJEB a mostani ítéletben megállapította, hogy a panaszost „szegregált körülmények között oktatták”, és az állam köteles lett volna lépéseket tenni ezen egyenlőtlenségek megszüntetésére, valamint annak elkerülésére, hogy a romákkal szembeni hátrányos megkülönböztetés állandósuljon.
A faji szegregációtól mentes társadalmi együttélés alapvető értéknek számít a demokratikus társadalmakban, és ennek egyik eszköze az integrált oktatás – áll az ítéletben.
A bírósági döntés értelmében Magyarországnak 7000 eurót kell fizetnie a felperesnek erkölcsi kártérítés címén és további 4537 euró perköltséget.