“Az árstop a magyar lakosságot védi a brüsszeli szankciók okozta áremelkedéstől. A kormány fenntartja mindazokat az intézkedéseket, amelyek az infláció csökkenését szolgálják”

- ezzel reagált az agrár tárca sajtóosztálya arra, hogy a kormány májustól is fenntartja-e az élelmiszerárstopot, és milyen kritériumok alapján hozza meg a döntését.

Az élemiszerárstop - aminek a határidejét többször is meghosszabbította már a kabinet - április 30-ig érvényes, és a következő termékekre vonatkozik: kristálycukor, búzafinomliszt, finomított napraforgó-étolaj, házi sertéscomb, csirkemell, csirke farhát, csirkeszárnyvég, az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt 2,8 százalék zsírtartalmú tej, illetve a tojás és étkezési burgonya. Az első hét termék ára nem lehet magasabb a 2021. október 15-én megszabottnál, a tojásé és a burgonyáé pedig a 2022. szeptember 30-ai árnál.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a legutóbbi Kormányinfón azt mondta, két héttel a határidő lejárta előtt fog dönteni a kormány, és a hatósági árakat akkor vezetik ki, ha érezhetően csökken az infláció.

A kérdésünkre az Agrárminisztérium ezt erősítette meg, azt írták: “ a kormány az árstopok határidejének lejárta előtt két héttel dönt azok esetleges meghosszabbításáról”.

A kormány eddigi intézkedéseinek, többek között az átlagfogyasztásig fenntartott rezsicsökkentésnek és az árstopoknak köszönhetően jelentős többletkiadásoktól tudják védeni a magyar családokat - tartalmazza az általuk küldött válasz.

Plusz három hónap?

A kérdés azért vetődött fel újra, mert a Világgazdaság szerdai értesülése szerint az élelmiszerek rögzített árát további három hónappal meghosszabbíthatja a kormány, azaz nyár közepéig megmaradhat a hatósági ár a hat plusz két termék esetében. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője mondta azt a lapnak: ha a kormány arra vár, hogy érezhetően csökkenjen az infláció, az csak az év második felében jöhet el.

Mint arról már többször beszámoltunk Orbán Viktor miniszterelnök arra utasította Varga Mihály pénzügyminisztert, és kérte Matolcsy György jegybankelnököt, hogy év végére legyen egyszámjegyű az infláció. A európai viszonylatban is rekord magas inflációról, hogy azt sikerül-e egyszámjegyűre csökkenteni, ahogy a miniszterelnök kéri, elemzők itt fejtették ki a véleményüket.

Matolcsy helyettese, Virág Barnabás a parlamentben azt mondta, “kemény meló lesz” levinni egy húsz százalék feletti inflációt egyszámjegyűre az év végére, de az derült ki a szavaiból, hogy ez lehetséges.

Ami az élelmiszerárstopot illeti, a jegybank elnöke, Matolcsy György viszont azt a véleményt fogalmazta meg a már említett parlamenti alkalommal, hogy az élelmiszerárstop 3-4 százalékkal megnövelte az inflációt, és szerinte azt már januárban ki kellett volna vezetni.

Tavaly decemberben a jegybank ’23-ra átlagosan 15–19,5 százalékos inflációt prognosztizált, és 0,5–1,5 százalékos növekedéssel számolt. A kormány 15 százalékos inflációt vár 2023-ra - ezt Varga Mihály pénzügyminiszter többször is elmondta.

Mivel elemzők az év második felében számolnak “érezhető” infláció-csökkenéssel, a valóságtól nem hangzik teljesen elrugaszkodottnak a feltételezés, hogy július végéig maradhatnak a rögzített árak a meghatározott élelmiszerek esetében.

Itthon

Marad július 31-ig az élelmiszerárstop? - Itt a kormány válasza

kapcsolódó cikkeink