A múlt nyáron, július 14-én, amikor a Szijjártó Péter vezette KKM benyújtotta az Országgyűlésnek a finn és a svéd NATO-csatlakozásról a törvényjavaslatokat, az általános indoklásban azt írták: “Jelen törvényjavaslat célja a Finn Köztársaságnak (Finnország) az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásáról szóló Jegyzőkönyv (a továbbiakban: finn Csatlakozási Jegyzőkönyv) kihirdetése. Finnország és Svédország a NATO elkötelezett partnereinek számítanak, 1994 óta vesznek részt a Szövetség békepartnerségi programjában, illetve aktív szerepet vállaltak és vállalnak NATO vezetésű múltbeli és jelenlegi béketámogató műveletekben, mint például Afganisztánban, vagy jelenleg Koszovóban és Irakban. A NATO-val a legszorosabb műveleti együttműködést folytató Georgia, Jordánia, Ausztrália és Ukrajna mellett a két skandináv ország részese a partnerségi interoperabilitási kezdeményezésnek (Enhanced Opportunities Partners, EOP). A Szövetség és Finnország, illetve Svédország közti partnerségi kapcsolatok keretében az utóbbi felek együtt részt szoktak venni a NATO által kétévente megrendezésre kerülő norvég vezetésű Cold Response hadgyakorlaton.
A két semleges észak-európai országban az ukrajnai konfliktus kezdetét követően élénk belpolitikai vita alakult ki a Szövetséghez való csatlakozással kapcsolatosan. Közvélemény-kutatások szerint többségbe kerültek a csatlakozást támogatók a svéd és finn társadalomban, illetve mindkét ország biztonságpolitikai felülvizsgálatot folytatott le. A semleges Finnország évtizedek óta szoros együttműködést folytat a NATO-val és technikailag készen áll a NATO-tagságra. Niinistö köztársasági elnök értékelése szerint a csatlakozás előnyei felülmúlják a hátrányokat, a közvéleménykutatások alapján egyértelmű a finn lakosság támogatása, ezért nem került a kérdés népszavazásra. A NATO-csatlakozásra ösztönözte Finnországot az is, hogy az EU védelmi dimenziója nem elégséges, és az uniós védelmi garanciák nem adottak. Finnországban külügyi elemzés készült a tagság előnyeiről és hátrányairól biztonságpolitikai fehér könyv formájában, amit benyújtottak a parlamentnek és már májusban szavaztak annak tartalmáról. Ezt követően foglalt állást a köztársasági elnök és a finn kormány a NATO-csatlakozási kérelem benyújtásáról. Finnország számára a folyamat során fontos kérdés volt, hogy a kérelem benyújtásának pillanatától kiterjednek-e az országra a NATO védelmi garanciák, hogy mennyi időt vesz igénybe a csatlakozási folyamat, illetve valóban nyitott ajtókkal várják-e őket a Szövetségben. Finnország folyamatosan konzultál svéd partnerével is, a NATO-csatlakozást Svédországgal együtt kívánják lefolytatni, ezért 2022. május 18-án Finnország és Svédország egyszerre nyújtotta be hivatalos csatlakozási kérelmüket Jens Stoltenberg főtitkárnak. A török aggályok miatt megrekedt csatlakozási folyamat megoldására háromoldalú török-svéd-finn tárgyalások indultak, amelynek eredményeként a madridi NATO-csúcstalálkozón a felek háromoldalú memorandumot írtak alá, aminek értelmében Ankara támogatja a két ország felvételét az Észak-atlanti Szövetségbe. A csatlakozási jegyzőkönyvek aláírására az Észak-atlanti Tanács 2022. július 5-i ülésén került sor az állandó képviselők által. Magyarország kezdetektől fogva pozitívan viszonyult a két ország csatlakozásához, azzal a feltétellel, hogy Törökország vonatkozó érzékenységeit teljességgel figyelembe kell venni. Miután a kérdéses ügyekben megállapodás született Törökország és Svédország, illetve Finnország között, ezért a kialakult konszenzust hazánk is támogatta”.
S bár március 1-én, a parlamenti vita kezdetén Sztáray Péter KKM-államtitkár kijelentette, hogy a kormány álláspontja szerint Finnország és Svédország csatlakozásának a megvalósulása a NATO-t erősíti, és “jelentős lépés euro-atlanti térség biztonságának a vonatkozásában” és mindkét állam felkészült a NATO-tagságra – emellett Novák Katalin köztársasági elnök is indokoltnak nevezte a finn és a finn NATO-csatlakozást és a reményét https://www.atv.hu/belfold/20230301/megszolalt-novak-katalin-a-sved-es-a-finn-nato-csatlakozasrol fejezte ki, hogy a parlamenti képviselők bölcs döntést hoznak -, az Országgyűlés ma csak Finnország NATO-csatlakozásáról szavaz, a svédekéről a voksolás időpontját még nem tudni. Az Gulyás Gergely szavaiból derült ki a Kormányinfón, hogy erre a parlament tavaszi ülésszakában még sor kerül.
Orbán Viktor miniszterelnök az álláspontjáról részletesen írtunk még februárban, a parlamenti voksolás időpontjának a sorozatos csúszásáról pedig itt számoltunk be.
Orbán Balázs: a kalauz és a jegy esete
A helyzet a napnál is világosabb: támogatjuk a svéd NATO-csatlakozást, a magyar kormány döntött róla, most a parlamenten a sor. De van egy kis bökkenő: a magyar képviselők közül néhányan nem nyugodtak, mert azt látják, hogy az elmúlt években svéd kormányzati szereplők, miniszterek, miniszterelnökök, politikusok sportot űztek és űznek abból, hogy folyamatosan megkérdőjelezték a magyar demokrácia állapotát, sértegették a magyar választókat és a képviselőiket, ezáltal pedig az egész országot – posztolta Orbán Balázs, miután vasárnap reggel a Kossuth Rádióban megindokolta a svéd-NATO csatlakozás ratifikálásának a csúszását. “Magyarország nem foglal állást svéd belpolitikai kérdésekben, és ugyanezt várjuk el tőlük is a magyar kérdések esetében. A magyar képviselők ezért megnyugtatást várnak a svéd partnerektől azzal kapcsolatban, hogy mivel szeretnének egy olyan együttműködés tagjai lenni, amelynek Magyarország is a tagja, a korábbi politikai vitáink megszűntek, és többé nincs gond az együttműködés alapjaival, a két ország barátságával és alkotmányos berendezkedésével”.
Orbán Balázs azt is elárulta: Orbán Viktor miniszterelnök is “egyértelművé tette a svéd partnerének, hogy – ahogy a mondás tartja – lehet a kalauzzal szemtelenkedni, de akkor a jegynek nagyon rendben kell lennie. Ez a helyzet most is fennáll” – posztolta a miniszterelnök politikai igazgatója a Facebook oldalán, visszautasítva a nyomásgyakorlást.
A svéd miniszterelnök Brüsszelben az EU-csúcson kísérelte meg megtudakolni Orbán Viktortól, hogy miért csúszik Svédország NATO-csatlakozásának a jóváhagyása, de Ulf Kristensson utána azt nyilatkozta, nem tudta meg a pontos választ. Mint kiderült a miniszterelnök arról biztosította, hogy nincs szándékában késleltetni egyetlen állam felvételét sem.
Finnekkel: “történelmi barátság”
Orbán Balázs hangsúlyozza: “Magyarország és Finnország esetében különleges történelmi barátságról és szövetségről van szó, és sikerült megerősítést kapnunk a finnektől, hogy ezek a problémák a jövőben nem maradnak fenn”.
Azt Gulyás Gergely a Kormányinfón visszautasította, hogy Ankara kérésére halogatnák a magyar képviselők a svéd NATO-csatlakozás megszavazását, bár aznap jelentette be Kocsis Máté a voksolások szétválasztását, amikor Ankarában bejelentették, hogy a finnek NATO-csatlakozását még a májusi török választások előtt ratifikálják. Már csak a magyar és a török törvényhozás késlekedik a ratifikálásokkal – de a finneké ma az Országgyűlésben megtörténik.