„Akkor erdő is volt, amikor a pályázatot kiírták, de még egyszer mondom, nem feltétele a beruházásnak, nincs előírva, hogy milyen magas legyen az erdő” – ezzel indokolta Híradónknak Nyírmártonfalva polgármestere, hogy hogyan alakíthattak ki lombok nélküli lombsétányt a településen. Aki most végigsétál a felépített faszerkezeten, egy darab fa nélküli, tarvágott területet csodálhat meg, az otthagyott fatuskókkal. A polgármester szerint az egész helyzet a késlelkedő brüsszeli pályázatelbírálás miatt alakult ki, mert mire meglett a döntés, pénz hiányában az erdőt is ki kellett vágni a tanösvény körül.
„A pályázatot beadtuk 2017 végén, 2018 elején, és sajnos az elbírálása négy évbe került. Addig az erdő növekedett, és amikor megkaptuk a támogatói okiratot, akkor elkezdtük a beruházást megvalósítani, közben az erdő már négy évvel idősebb lett, és valamiből finanszírozni kellett a beruházást, ezért mivel az erdő vágásérett volt, letermeltük és beforgattuk a pénzt ebbe a beruházásba” – mondta Filemon Mihály.
Így fordulhatott elő, hogy lombok nélküli lombösvényt adtak át Nyírmártonfalván. A polgármester viszont most azt ígérte, hamarosan gyorsnövésű nyárfacsemetéket ültetnek majd, így 2-3 év múlva már lesz lombkorona a faszerkezet körül.
Az erdész szerint időzavarban van a település vezetője, hiszen vannak gyosnövésű nyárfacsemeték, de ezek kifejlődése is évtizedekben mérhető. Gabnai Ernő azt mondta: ezek a leggyorsabban nővő fafajok, kivéve a császárfát, általában 15-20 év múlva lesz ebből méretes faanyag. Így a következő években a pályázati pénzből épült lombösvény még biztosan egy nehezen megmagyarázható uniós beruházás marad.