Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető pénteken tudatta is a Facebook-oldalán, hogy a finn NATO-csatlakozást a parlament megszavazza március 27-én. Előtte még volt egy olyan fideszes forgatókönyv, hogy erre és a svéd NATO-csatlakozás ratifikációjára március 31-én kerülhet sor, erről itt írtunk.
A svédek esetében a magyar ratifikáció elhalasztását is a török állásponttal magyarázzák sokan, Ankara pénteken ugyanis bejelentette, hogy a finn NATO-csatlakozásnak zöld jelzést ad.
S mivel már a magyar parlamenti delegáció is járt Helsinkiben és Stockholmban is – ráadásul Németh Zsolt azt is kiposztolta a Facebook-oldalán, hogy “Svédország tagsága erősiti a NATO-t”, a “török problémán” kívül csak találgatni lehet az okokat. Tegnap Hende Csaba is azt nyilatkozta a svédek kapcsán az atv.hu-nak: “nincs napirenden”, hogy újra Svédországba utazna tárgyalni a magyar parlamenti delegáció.
Ráadásul két hete, amikor a parlament több mint fél év csúszással megkezdte a vitát az ügyben, a parlamentben Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) biztonságpolitikáért felelős államtitkára kijelentette: Svédország és Finnország is megfelel a csatlakozási feltételeknek, mindkét állam felkészült a NATO-tagságra.
A svéd EU-elnökség végén kerül napirendre ?
Tegnap viszont már olyan szakértői vélekedést is lehetett hallani – nyilván a svéd jogállamisági kritikákat emlékeztetett és a 7-es cikkelyes eljárásra miatt, hogy a svéd EU-elnökség miatt csúszhat Svédország esetében a magyar parlamenti ratifikáció . Az Európai Parlamentben ugyanis amikor bemutatta Ulf Kristesson svéd miniszterelnök az EU elnökségi programját, január 17-én kiemelt célkitűzéseként a jogállamiság védelmét jelölte meg az EU-n belül. “A legfontosabb alapérték, ami összeköt minket, a jogállamiság tisztelete” – mondta.
“Az EU a demokráciák klubja, és annak is kell maradnia” – jelentette ki a svéd miniszterelnök januárban, egyértelművé téve, hogy a jogállamisági mechanizmus és a 7-es cikkely szerinti eljárás folytatása is napirenden marad a svéd EU-elnökség alatt.
A 7-es cikkelyes eljárásról a svéd EU-ügyi miniszter még határozottabban fogalmazott: már januárban kilátásba helyezte ennek a felgyorsítását, azzal, hogy márciusban, vagy áprilisban a svéd soros uniós elnökség a miniszteri ülés napirendjére tűzheti a magyar jogállamiság helyzetéről szóló újabb meghallgatást.
Jessika Roswall január 13-án Brüsszelben újságíróknak azt mondta, hogy a svéd kormány kulcsfontosságúnak tartja a jogállam és a demokratikus értékek tiszteletben tartását az Európai Unióban, ezért a 7-es cikkelyes eljárást, illetve a jogállamisági eljárásokat mindaddig életben kívánja tartani, amíg Magyarországon – és Lengyelországban – az EU normáinak rendszerszintű megsértése zajlik.
Az azóta sem derült ki ugyanakkor. hogy a svéd EU-elnökség csak egy újabb véleménycserére gondolt a 7-es cikkelyes eljárást illetően, vagy egy komolyabb brüsszeli meghallgatásra, esetleg az eljárás élesebbé tételére most tavasszal.
Mindenesetre a svéd Európa-ügyi miniszter akkor hangsúlyozta: Stockholm nem tart attól, hogy Magyarország engedményeket akar kicsikarni a svéd NATO-csatlakozás jóváhagyásáért cserébe.
Azt Orbán Viktor novemberben azt határozottan visszautasította – amikor a finn miniszterelnök, Sanna Marin erre utalt -, hogy a magyar kormány zsarolásra használná a finn és a svéd NATO-csatlakozás ratifikálását az EU-s források ügye miatt vagy más kérdésben. Arra reagált Orbán Viktor határozottan, hogy
egy interjúban a finn miniszterelnök kijelentette: „Ha legközelebb találkozom Orbán Viktorral, egyenesen meg fogom tőle kérdezni, hogy a NATO-ratifikáció késleltetése összefüggésben van-e az uniós források befagyasztásával”.
„Magyarország soha nem kapcsolt és nem is fog más kérdést az uniós források ügyéhez kapcsolni”. Ez igaz többek között Finnország NATO-csatlakozására is. „A magyar kormány támogatja, az Országgyűlés pedig a 2023-as ülésszak kezdetekor napirendre tűzi a ratifikációt”- közölte a miniszterelnök.
Orbán Viktor a szokásos péntek reggeli rádióinterjújában még februárban, a parlament tavaszi ülésszaka kezdetén a török problémát exponálta a svédeket illetően, de hangsúlyozta: “Logikus és a becsület szempontjából is helyes viselkedés a svéd és finn csatlakozás támogatása”, ő ezért is kérte a képviselőket, hogy szavazzák meg az egyezményeket – mondta a Kossuth Rádióban.
De Orbán Viktor akkor azt is megjegyezte: “azért váltsunk már pár szót ezekkel a derék finnekkel, és svédekkel. Mert az mégsem járja, hogy gátlástalan hazugságokat terjesztenek rólunk, a magyar jogállamiságról és demokráciáról, az itt folyó életről”.
“Ne rugdossanak már bennünket, ha közben idejönnek és azt kérik, hogy vegyük fel őket” – jelentette ki Orbán Viktor februárban, és felhívta a figyelmet a kölcsönös tiszteletre.