Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral és az EU energiaügyekért felelős biztosával Kadri Simsonnal tárgyalt Brüsszelben a magyar külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter ennek kapcsán leszögezte, hogy a NATO-ra értékközösségként is tekintenek. Mint mondta, fontosnak tarrtja a kormány, hogy a szervezet olyan államokkal építsen ki együttműködést, amelyek tiszteletben tartják a nemzeti közösségek jogait. Ukrajnát nem tartja ilyennek a magyar kormány, mert ott 2015 óta folyamatosan csorbítják ezen jogokat, a magyarokét is, ezért Magyarország az elmúlt években folyamatosan és sikeresen blokkolta a NATO-Ukrajna bizottság összehívását miniszteri szinten.

“A nemzetközi térben hatalmas nyomás van arra nézvést, hogy Magyarország adja fel a kárpátaljai nemzeti közösség védelmét, de a nemzetközi politikai vezetők közül ketten megértést tanúsítanak ez ügyben: Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjén kívül Jens Stoltenberg is, aki komolyan vette ezen aggodalmunkat. Neki köszönettel és tisztelettel tartozunk ezért. Ám a NATO-főtitkár most azt közölte, hogy különböző okok miatt össze fogja hívni ezt az ülést az április 4–5-i NATO külügyminiszteri tanács alatt,
dacára a magyar elutasító álláspontnak, és hogy a magyar fél azt gondolja, hogy csak egyhangú akarat esetén kerülhetne erre sor. Ez sérti a NATO egységét és az egységes akaratra vonatkozó eljárásrendet. Ugyanakkor nem tehetünk mást, tudomásul vesszük a főtitkár döntését" - számolt be a külügyminiszter.

A tárcavezető hozzátette: Stoltenberg ígéretet tett arra, hogy teret ad az ülésen a kisebbségvédelemmel kapcsolatos aggodalmaknak. Ugyanakkor leszögezte, hogy semmilyen érdemi integrációs közeledést a NATO vagy az EU irányába nem fog Magyarország támogatni, amíg ott helyre nem állítják a magyar nemzeti közösség jogait
a 2015-ös és azt megelőző állapotoknak megfelelően - számolt be a lap.

Kedden az általános ügyek tanácsán, ahol Ukrajna miniszterelnök-helyettese lesz a vendég, és a téma az ország európai integrációja lesz, ezt az álláspontot fogja képviselni a tárcavezető.

Beszélt még arról, hogy a békéhez az kell, hogy a háború ne terjedhessen tovább Ukrajnából, ehhez pedig az szükséges, hogy a NATO és Oroszország között ne jöjjön létre közvetlen katonai konfliktus.

"Mindaddig reménykedhetünk a harmadik világháború elkerülésében, amíg az a NATO-döntés, amely szerint a NATO nem akar részese lenni ennek a konfliktusnak, érvényben van. Magyarország mindent megtesz, hogy ez a döntés érvényben is maradjon" – jelentette ki a tárcavezető. Hozzáfűzte, ez független attól, hogy maguk a tagállamok kétoldalú alapon milyen döntéseket hoznak.

A NATO-főtitkár megerősítette, hogy Magyarország megbízható szövetséges, amely hozzáad a NATO erejéhez. A magyar honvédelmi fejlesztésekkel rövidesen teljesül a szövetség azon elvárása, hogy a GDP legalább 2 százalékát katonai, védelmi kiadásokra kell költeni. Az pedig jóval a határidő, sőt az ígéretek előtt teljesült, hogy a védelmi kiadásokon belül a források legalább 20 százaléka fejlesztésre menjen.

Itthon

Brutális pofon az Orbán-kormánynak, a legfájóbb helyről

kapcsolódó cikkeink