Az eseményen Orbán Viktor miniszterelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szólal fel.
Parragh László: az MNB sokáig tagadta, hogy van inflációs veszélye
Parragh László arról beszélt: egyre gyakrabban jelentkeznek eltérő természetű válságok. Példaként említette a 2008-as pénzügyi válságot, a koronavírus-válságot, a geopolitikai versenyt, az EU-s belső feszültségeket és az orosz-ukrán háborút is, de hozzátette: a kihívások sora aligha ért véget.
Az elnök felidézte, hogy a kamara már 5 éve felhívta a figyelmet az inflációs veszélyre. Beszédében kritizálta a jegybankot is, mint mondta: az MNB sokáig tagadta, hogy van inflációs veszélye. Szerinte most nem az a valós veszély, hogy mikor érjük utol Ausztriát, hanem az igazi kockázat az, ha Románia előzi meg Magyarországot.
Nagy Márton: a jegybankról is tudnék beszélni, de azt hagyjuk
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter méltatta az MKIK és a kormány közötti együttműködést. „A jegybankról is tudnék beszélni, de azt hagyjuk” – szúrt oda Matolcsy György MNB-elnöknek, aki a parlamentben arról beszélt: utat tévesztettünk 2021-ben, és még nem látható, hogy 2023-ban ezt az úttévesztést képes-e a kormány módosítani.
Mint mondta, át fog alakulni a gazdaság finanszírozása, de nem tesz le arról, hogy hazánk 2030-ig elérje az uniós fejlettségi szint tekintetében a 15. helyet a tagországok között.
Felhívta a figyelmet, hogy a beruházásainkat kétharmad részben belülről finanszírozzuk, nem mond igazat az, aki ennek az ellenkezőjét állítja.
2022-ben a banki penetráció 18 százalék, az unióban 40-50 százalék – mondta, a jegybanknak üzenve. Szerinte ezt a lemaradást nem vagyunk képesek behozni, miközben a kormány a vállalati hitelezést nagyon erősen támogatja. Ez nagy részben a jegybankon múlik – jegyezte meg.
Varga Mihály: jó irányba megyünk
“Stabilitás és növekedés, ha ezzel a címmel hirdetnének meg egy mozifilmet, nem biztos, hogy jegyet vennék rá” – kezdte a felszólalását Varga Mihály, hozzátéve: a stabilitás és a növekedés elengedhetetlen. A pénzügyminiszter arról beszélt: a makrogazdasági pályánk a következő másfél évben előreláthatólag konszolidálódni fog. Mint mondta, megéltük a 350 eurós gázárat is, kétszámjegyű infláció ütött be egész Európában.
A miniszter elmondása szerint a gazdasági kilátások fokozatosan javulnak. A külső finanszírozási igény 0 százalék körül lesz a második félévben, az infláció jelentősen fog csökkenni, 2024 nyarára 3 százalék körül lehet. Jövőre a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék alatt lehet, a GDP-növekedés pedig 4 százalék felett.
Orbán Viktor: a kormány fókusza a gazdaságon van
Orbán Viktor azzal kezdte: ahogy meghallgatta a két minisztert, megnyugodott, hogy minden rendben van. Gratulált a résztvevő gazdasági szereplőknek, hogy ők is „túlélték a választást”. 2022-ben, amikor mindenhol Európában a költségvetési hiányok és az államadósság is nőni szoktak, Magyarországon a választás évében mindkettő csökkent. Erre a tényre a kormányfő büszke, hiszen nem csak a ’22-es választásnál történt ez így, a 2014-es és 2018-as választást is így nyerték meg a kormánypártok, hogy nem adta fel a gazdasági törekvéseit.
A pénzügyminiszternek köszönhető, hogy a választás évében nem ment el sem a hiány, sem az adósság – jelentette ki.
Mint mondta, ennek a 2022 és 2026 közös működő kormánynak a fókusza a gazdaságon van. Kiemelte Varga Mihályt, Nagy Mártont, Csák Jánost, Lantos Csabát és Navracsics Tibort, és megemlítette Lázár János visszahívását, majd azt mondta: ebből a személyi összetételből is látszik, mire fókuszál a kormány.
A „nix ugribugri” álláspontján vagyok – jelentette ki annak kapcsán, hogy a kormány menet közben nem szokott szerkezeti átalakításokat végrehajtani, ez alól kivételt jelent 2022, akkor ugyanis ehhez hozzá kellett nyúlni, hiszen az energia kérdése kulcskérdéssé vált. Ilyen körülmények között szükség volt egy önálló energiaügyi minisztériumra, ezért át kellett alakítani nem csak a kormány személyi összetételét, hanem a szerkezetét is – mondta, majd méltatta Lantos Csabát és az eredményeit.
“A kormány nem lett szocialista, kommunista”
A miniszterelnök a kormány szerkezete a névsor alapján hangsúlyozta, hogy “gazdasági fókuszú” a kabinet. A válságkezelés és az intézkedések kapcsán mindenkit megnyugtatott: a kormány nem lett szocialista, főképp nem kommunista.
Hangsúlyozta a piac gazdaságirányító szerepét, kiemelte a magántulajdon jelentőségét is és kijelentette: piaci finanszírozás nélkül nem fogjuk tudni elérni a kitűzött céljainkat.
Parragh Lászlóval egyetértett abban, hogy a háború után “kívánatos lenne” az orosz-európai gazdasági kapcsolatok helyreállítása, de hogy így lesz-e, abban ő nem biztos, mondta.
Átszerkesztés
Kitért arra is, hogy nemrég Ukrajna EU- vagy NATO-tagsága még abszurditásnak hangzott, most viszont természetesnek tűnik Európában, hogy Ukrajna – „vagy ami marad belőle”, jegyezte meg a kormányfő – ezeknek a része lehet. Mint mondta, átszerkesztés zajlik, és az az amerikai kísérlet, hogy az európai gazdaságot a kínairól is levágják, az Németországnak hatalmas megpróbáltatást jelent.
Új biztonságpolitikai zóna jön létre, amelynek gazdasági következményei is lesznek, több dimenzióban, összehangoltan, Európa hatalmi átszerkesztése zajlik – vélekedett.
Szerinte az a megjegyzés, hogy a háború után az orosz-európai kapcsolatok épüljenek vissza, ez egy érthető igény, de messze van a realitástól. A mi érdekünk elsősorban energetikai okokból, hogy a kapcsolatrendszerből minél többet mentsünk át – mondta.
Orbán Viktor azt mondta: 2023-ban az EU 18 milliárd eurót adott Ukrajnának, „névleg kölcsönként”, ez nem a katonai kiadásokra megy, ez az a pénz, amiből működtetik Ukrajnát. Nagyjából ennyit adtak az amerikaiak és az IMF is, vagyis a nyugati világ évente mintegy 50-55 milliárd euró közötti összeget fog oda betenni – mutatott rá. Egy nehéz kérdéskör előtt állunk, hogy honnan lesz pénz, még az is előfordulhat, hogy az EU-ból kohéziós támogatásra Magyarországnak szánt források is előbb-utóbb ott landolnak – tetet hozzá.
A háború csak a felszín
A háború csak a felszín – mondta a miniszterelnök. Az nem világos szerinte, hogy ezzel a céllal robbantották-e ki, de ezzel teljesen új konstrukciójú lesz Európa gazdasági térképe.
500 ezer új munkaerőre lesz szükség
Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy “itt nem magyarországi, hanem magyar gazdaság van”, kiemelte a régiós szerepet is. Mint mondta, Magyarországnak egy-két éven belül szüksége lesz 500 ezer új munkaerőre. A szavaiból az derült ki, hogy ez “belülről” megoldható,
az 500 ezer “új munkaigény” kapcsán a belső tartalékokról beszélt. Egyértelművé tette, hogy nem a közmunkára gondol.
Ezúttal is felhívta a figyelmet arra, amiről már az évértékelőjében is beszélt, hogy most Kelet-Magyarországra kell összpontosítani “Debrecen mindjárt betelik, Nyíregyháza is jövőre, Miskolc később. Most felkészül Békés” – hangoztatta a miniszterelnök.
Mint mondta, ha kényelmi okokból hozunk be idegen munkaerőt, szépen lassan kulturálisan aláaknázzuk a saját életünket, mint Nyugaton, ezt nem engedhetjük meg. Nem adhatunk a külföldieknek előnyt a magyarokkal szemben – fogalmazott, hozzátéve: a munkaerőkérdés és az 500 ezer fő előteremtése bonyolult kérdés, itt számít az iparkamara segítségére.
Csányi Sándort idézte, aki a 2010-es kormányra kerüléskor azt mondta neki: nem új adókat kell kivetni, hanem a meglévőket kell beszedni. Az új adók kivetése mindig a teljesítményt nyújtó rétegnek a legnagyobb teher, ezt a baloldali kormányok sosem látták – mondta.
A globális minimumadóról azt mondta: a kormány döntetlent tudott elérni, mert van egy papírunk az EU-tól arról, hogy amikor megállapítjuk a bevezetésből adódó kulcsokat, akkor a helyi iparűzési adót is bele lehet számítani, vagyis ez nem jelent többlet adóterhet. A többletteher a külföldiek nyakán lesz, nem a magyarokén – fogalmazott.
A felsőoktatást az egyik legfontosabb gazdasági ügyek között kell nyilvántartani – közölte. Mindegy, hogy az EU most „hogyan piszkoskodik” az Erasmussal és a Horizonttal – tette hozzá. Hangsúlyozta: ez a nem a kormánynak fontos, hanem az egyetemeknek, hogy be legyenek csatornázva a kormányhoz a kuratóriumokon keresztül, ám ezt az EU elvenné. Lehet, hogy a kuratóriumokat meg kell változtatni, de azt, hogy közvetlen kommunikáció legyen, nem szabad feladni – húzta alá. Erasmus-program mindig lesz, ahogy kutatási pénzek is, ezt a magyar költségvetésből meg fogja oldani a kormány – mondta.
Lesz megegyezés a jegybankkal?
A miniszterelnök szerint a legfontosabb kérdés, hogy tudjuk-e finanszírozni azt a stratégiát, amit Nagy Márton felvázolt. Kiemelkedő képességű szakmunkásaink, mérnökeink, informatikusaink, vállalatvezetőink vannak, ehhez értünk, a gazdaság kulturálisan emberei képességekből áll, mi ehhez értünk, ezt kell csinálni – mondta. Szerinte a súlypont az iparon marad, és miután ehhez energia kell, azt elő kell állítani, vagyis a következő két évnek a legfontosabb politikája az lesz, hogy ezeket az energiakapacitásokat létre kell hozni.
Mint fogalmazott, persze van napenergia, sőt, „talán valamilyen szél is lesz”, de ez nem elég, gázerőműveket fognak építeni, erről tervek is születtek már, ezt az Európai Unió nem tiltja. A következő időszakban azt a képességet kell kihasználni, hogy aránylag gyorsan tudunk építeni ilyen erőműveket, azt még nem tudni, állami forrásból vagy magántőke bevonásával – mondta, hozzátéve: erre a célra a világon mindenhonnan szívesen jönnek befektetők.
A következő másfél-két évnek a legfontosabb eseménye az lesz, hogy ezeket a kapacitásokat létrehozzuk, de ezt finanszírozni kell, ahogy az államadósság kamatterhét is – hangsúlyozta. Mint mondta, az európai infláció miatt most mindenhol magasak a kamatok, ez finanszírozási gondokat okoz, és nagy kihívást jelent.
Közvetlen veszély egyelőre nincs, hiszen a lejáratok kis arányban vannak jelen idén és jövőre, olyan hiteleket vett fel az ország, amelyek később jelentenek jelentős terhet – jelentette ki.
Orbán Viktor szerint az elmúlt 7-8 évben a magyar gazdaság nagy gazdaságpolitikai vitáknak híján volt. Most egy új helyzet van, most van vita, például a jegybank és a kormány között, ez nem abnormális, csak váratlan, mert az elmúlt években nem volt – tette hozzá. Negyedik éve vagyunk nem normális gazdasági környezetben, ilyenkor előjönnek a viták, ezeket intelligensen kell kezelni, nem kell felcsattanni azon, hogy Matolcsy György „mond mindenfélét”, hiszen ezt a helyzetet a kormány másképp kívánja kezelni, mint az MNB.
A jegybank elképzelése szerint az inflációt úgy kell kezelni, hogy a gazdaságban részt vevő pénzmennyiséget szűkíteni kell, de ez az infláció alapvetően a szankciós politika és a nemzetközi energiaárak emelkedésének következménye, akkor nem biztos, hogy ezt a mennyiséget ilyen mértékben kell szűkíteni. A megegyezés be fog következni, mert ha szétfelé húznak a lovak, akkor a kocsi az árokban fog kikötni – fogalmazott.
A miniszterelnök szerint ha az inflációval szembeni kormányzati sikeres lesz, és csökkenni fog az infláció, akkor könnyebb lesz összehangolni annak kezelésére kigondolt eszközöket.
Járműipar, akkumulátorgyár
Orbán Viktor az akkugyárakkal kapcsolatban azt mondta: mindenkinek joga van az élhető környezethez, és ahhoz, hogy minden beruházás a legszigorúbb környezetvédelmi szabályok alapján valósuljon meg. Szigorúbb feltételeket alkalmazunk, mint a német gyáraknál – hívta fel a figyelmet.
Az EU döntése szerint 2035 után nem lehet gyártani hagyományos meghajtású gépjárművet, de a gazdasági környezet ezt a szabályt megváltoztathatja – mondta, hozzátéve: ha ez mégis bekövetkezik, és nem tudjuk legyártani az elektromos autókhoz szükséges elemek nagy részét, akkor az autógyárak szép lassan be fognak zárni. Meg kell tartani a járműipart akkor is, ha fossziliről ez átáll elektromobilisra – közölte.
A miniszterelnök szerint jelen pillanatban a magyar gazdaságtörténet 4 legnagyobb beruházása egyszerre zajlik, ez egy fantasztikus dolog. Ezek valódi nyugati gyárak, három a Dunától keletre.
Olyan termelési kapacitásnövekedések vannak, amik azt mutatják, hogy a fundamentumok erősek, van magyar vállalkozói kedv, van szufla a magyar gazdaságban, a kormány arról döntött, hogy 30 milliárd forinttal megemelje az Eximbank tőkéjét, hogy lehessen betolni pénzt a gazdaságba.
Hangsúlyozta: a háborúból ki fogunk maradni, a szankciókat, ahol sértik Magyarorszég érdekeit, Magyarország továbbra is megvétózza, a munkahelyeket a kormány nemcsak megvédi, de növeli is. A beruházások ösztönzését elvégezzük és közben letörjük az inflációt – sorolta.