Matolcsy György a beszéde elején nőnap alkalmából a hölgyeket köszöntötte, “a nagymamákat, édesanyákat, lányokat, hölgyeket”. A Magyar Nemzeti Bank 2021-es működéséről és eredményét, az egy éves jelentést nem részletezte, de azt hangsúlyozta, hogy a gazdasági bizottság előtti beszámolóját, “az ott tett megjegyzéseket, elemzéseket és következtetések továbbra is érvényesnek” tartja.
Az MNB elnöke nem csak a 2021-es évről beszélt, hanem visszatekintett az elmúlt 32 évre is és “különösen jelentősnek” nevezte a “gazdaságtörténeti horizonton” a rendszerváltoztatást, a Bokros-program idejét, a ’90-es évtized első felét, “sokkterápiát” említve. A 2000-2002 közötti időszakot egyenesen “dicsőségesnek” minősítette, kiemelve az első a Széchenyi-tervet és az új otthonteremtési programot.
“Azóta sem tudtuk megismételni azt a teljesítményt”, de ezt kell megcélozni – hangoztatta arról az időszakról, amikor ő volt az Orbán-kormány gazdasági minisztere.
A 2021-es évről szólva aztán rátért a Magyar Nemzeti Bank működése felől rátért a lényeges pontokra. Mint fogalmazott, “van az úgy, hogy egy év gazdaságpolitikai karaktere és az abból következő döntések árnyékot vetnek akár egy egész évtizedre”.
De a 2010 -’19 közötti korszakot a Trianon utáni mintegy százéves magyar gazdaságtörténet legjobb évtizedeként értékelte. A siker receptje: reformok és egyensúlyi növekedés – hangoztatta Matolcsy György, a 2010 és ’13 közötti reformprogramot kiemelve.
Matolcsy szerint a ‘70-es, ‘40-es évek vannak visszatérőben
Matolcsy szerint ugyanakkor 2019-es év után “valami más következett, egy másik évtized”. Állítása szerint a “történelem ismétli magát”, a “mintázatai“ is, ekkor visszatérnek az 1970-es évek és az 1940-es évek” – hangoztatta.
2019-ben ezt a Magyar Nemzeti Bank jelezte előre – nem sok sikerrel – mind a globális térben, mind Magyarországon, a kormány és a gazdaságpolitika számára – mondta, hozzátéve, hogy már akkor lehetett látni, hogy lesz energiaár-robbanás, és árrobbanás az élelmiszeriparban, a közszolgáltatásoknál, a szolgáltatásoknál.
“Lesz háború, lesz recesszió, válság, hiszen 1970-ben az amerikai gazdasági válsággal indult a hetvenes évtized. Lesz egy nagyon erős inflációs nyomás, infláció hullámok lesznek” ‒ Matolcsy a parlamentben azt állította, hogy mindezt “jelezték már 2019-ben előre”, és azt is, hogy “elérkezhet az a pont, hogy nem is tudjuk megfékezni az inflációt”.
Utána azt mondta, hogy ők már 2021 elején arra jutottak, hogy nemcsak hogy visszatér az infláció, hanem “tartós lesz, magas szinten tartós”.
Fék kontra gáz: ‘21 közepén jött a törés az MNB és a kormány között?
Elindították ezért ‘21 közepén a kamatemelési ciklust, az MNB visszavonta a korábbi gazdaságélénkítő programjait “és nagyon sikeresen megindult az infláció megfékezése” – mondta.
“Itt történt egy törés a kormányzat és a Magyar Nemzeti Bank között”, mert míg a jegybank rálépett a fékre, addig a kormány nem kötelezően rálépett a gázra” – hangoztatta Matolcsy.
Emlékeztetett, hogy 2021-ben az év egészében már 5,1 százalékos infláció volt, de mint mondta, “a kormány nem vette figyelembe sajnálatos módon a Magyar Nemzeti Bank jelzéseit”, holott “volt más út” szerinte.
A covid-válságot Magyarország jól kezelte – jelentette ki, egy hitelalapú válságkezelésről beszélt, “ahol döntően a Magyar Nemzeti Bank 11 ezermilliárd forintos pénzügyi vérátömlesztése adott pénzügyi forrást a túlélésre” szerinte még 2021-ben is.
Árnyék az évtizedre?
Utána Matolcsy azt magyarázta, hogy pénzügyi válság nem volt, de az egyensúlyi növekedés kulcsa – hogy egyszerre van költségvetési egyensúly (ez 3 százalék körüli deficit) külkereskedelmi egyensúly, folyó fizetési mérleg-egyensúly, munkaerőpiaci egyensúly – megbomlott. “Ez az egész évtizedre árnyékot vet” – fogalmazott.
Aztán arról beszélt, hogy 2021-ben Lengyelországban a költségvetési deficit 1,9 százalékos volt, 2022-ben 3 százalék, míg Magyarországon 6,8 százalékos volt. A gazdasági növekedésnél magasabb GDP-arányos költségvetési hiány az inflációt gerjeszti – mondta, kitérve az idei célszámokra is.
“A három csapdáról” beszélt
Matolcsy azt állította, hogy Magyarország “a hibás kormányzati gazdaságpolitikai fordulat következtében 2022 második felére három csapdába sétált be”: elsőként a pénzügyi csapdába. Kitért a kamatcsapdára is, a külföldi működőtőke-beáramlás csapdájára, mert mint mondta, “minél jobb az adott befektetés, annál nagyobb a hozama és annál nagyobb hozamot kell kifizetnünk”. “Ha alacsony a hozzáadott értéke – például 18 százalék az akkumulátor ágazatban -, akkor ez csapdaként működik” – állította.
A cserearány-csapdánál Matolcsy – nehezen követhető módon – megjegyezte azt is, hogy “amikor kormányt mondok, akkor nem magyar sajátosságok szerint a miniszterelnök urat értem ezalatt”. Aztán megint a saját korábbi javaslatát méltatta, azzal, hogy korábban “a magyar kormány nem fogadta el Nemzetgazdasági Minisztérium javaslatát, hogy egy 2000 megawattos megújuló energiaprogramot indítsunk el. Ha az megindult volna, nem sok problémánk lenne” – állította. “Lenne mindenfajta problémánk, háború, szankciók, Budapest‒Brüsszel közötti száraz polgárháború – amit abba kellene hagyni – de valójában az energiafronton Magyarországon kifejezetten jól állna” – hangoztatta.
Magyarország besétált szerinte az energiacsapdába is, az importált energiától való függés 50-70 százalék volt az elmúlt időszakban. De beszélt termelékenységi csapdáról is, az egymillió új munkahely ellenére, amit azért “fantasztikus eredménynek“ nevezett a parlamentben.
“Reformsivatag”
Magyarország két nagyon erős kihívás előtt áll szerinte. Az egyik a felzárkózási kihívás, a másik pedig az inflációs kihívás. A 2010-es évtized első három évében, az egész évtized reformjának 85 százalékát teljesítettük, “utána reformsivatag alakult ki” szerinte.
Az ársapkákról
A parlamentben Matolcsy az árstop intézkedésekről azt mondta: az ársapkák az élelmiszeriparban rontották a helyzetet, “az inflációt 3-4 százalékkal mesterségesen és feleslegesen feltornázták” szerinte.
Az élelmiszeripar termelékenysége az Európai Unióban a második legrosszabb – hangoztatta, a termelékenységet viszonyítási pontként határozta meg.
“Fájó” a reformok elmaradása
Lehet hitelt felvenni egy ideig, amíg adnak, na de az már csapdaként működik – hozott egy újabb csapdát a felszólalásában. Nagyon fájónak nevezte “az elmaradt oktatási reform, felsőoktatási reform, egészségügy, egészségipar, egészségi szolgáltatások reformja“ kérdését.
“Most villámfény van, sőt, rendes vihar. A 2021-es évben egy negatív gazdaságpolitikai fordulatot hajtott végre a kormány, eleresztette az egyensúlyt és utána persze jött a 2022-es évben a háború, a szankciók, a brüsszeli csatározások, de már előtte, 2021-ben, beszámolóm idején, elindult a negatív gazdaságpolitikai fordulat” – állította Matolcsy.
A beszámolómat azzal zárta:, szerinte “meg kell előznünk, hogy 2030-ban mi és utódaink föltegyenek nekünk egy kérdést. Miért nem sikerült? Hol és hogyan tévesztettünk utat?”
Az még nem látható szerinte, hogy “2023-ban ezt az úttévesztést, ezt képesek vagyunk-e módosítani. Elvileg igen, mert megtettük korábban, többször” – jelentette ki, hozzátéve, hogy “még most nem látható”.
Az ársapkákat “nem kellett volna bevezetni, de ha bevezetik, már régen, január 1-jén ki kellett volna vezetni” – jelentette ki Matolcsy György, aki aztán 10 tanulságot sorolt végig.
Összeveszett-e a miniszterelnökkel?
Elmesélte azt is, hogy “miniszterelnök úr azt mondta nekem, amikor udvariasan, ámde tapintatosan, ámde szívósan kértem tőle, hogy egy mérhető célt rajzolunk föl az évtizedre, hogy ha mérek, veszítek”.
Az nyer, aki a válságot reformokra, átalakításra használja fel – mondta Matolcsy. “Mi ezt tettük 2010-ben. Most nem ezt tettük. Elpénecoltuk, ahogy ezt Kecskeméten mondjuk, elpénecoltunk, elblicceltünk egy jó válságot 2020-21-22-ben” – fogalmazott.
“Sértődött-e a jegybankelnök, frusztrált-e? Összeveszett-e a miniszterelnökkel?” – vetette fel végül, azzal válaszolva saját kérdésére: “Nem. Isten őrizz!” Elvi ellentét van a kormány és a jegybank között. A Magyar Nemzeti Banknak kötelessége az inflációellenes küzdelem és ehhez várjuk a kormány segítségét – jelentette ki végül Matolcsy a parlamentben az expozéjában.
A parlamenti vitában a zárszót ugyanakkor már nem Matolcsy György, hanem a helyettese, Virág Barnabás mondta. Az MNB alelnöke az infláció letöréséről most úgy fogalmazott: ”kemény meló, nagyon kemény munka egy 20 százalék fölötti inflációt egy év alatt az egyszámjegyű tartományba visszahozni”. Erről itt írtunk bővebben.