A parlamentben Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) biztonságpolitikáért felelős államtitkára mondta az expozét. Felidézte a júliusi madridi NATO-döntést a Finnország és Svédország NATO-csatlakozási meghívásáról. Az államtitkár ismertette, hogy a csatlakozásra “az ajtó nyitva áll”, és a harminc szövetséges között születik meg a döntés.
Mindkét ország felkészült a NATO-tagságra
Azt Sztáray Péter kétségtelennek nevezte, hogy a 2022 február 24-ei esemény – az orosz-ukrán háború kirobbanása – vízválasztót jelent, azóta a NATO részéről a stratégiai koncepciójában kimondta: a Szövetség biztonságára Oroszország jelenti a biztonsági fenyegetést.
A kormány álláspontja szerint Finnország és Svédország csatlakozásának a megvalósulása a NATO-t erősíti, és “jelentős lépés euro-atlanti térség biztonságának a vonatkozásában”. Az államtitkár kijelentette:
Svédország és Finnország is megfelel a csatlakozási feltételeknek, mindkét állam felkészült a NATO-tagságra.
Nem az érzelmeket, hanem az érdekeket kell előtérbe helyezni
Sztáray Péter kitért arra is: tény, hogy Finnország és Svédország részéről tettek “megalapozatlan és igazságtalan” kijelentéseket.
De a rágalmakkal és a sérelmekkel szemben nem az érzelmeket kell előtérbe helyezni, hanem az érdekek és a racionalitás kell, hogy elsőbbséget élvezzen.
Ezért is támogatja a két országba indítandó tárgyalódelegációt. Ezért a kormány azt kéri a képviselőktől, hogy támogassák a finn és a svéd egyezmények ratifikálását – hangzott el.
KDNP: “Ellenérzések vannak”, de támogatják a bővítést
Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka hangsúlyozta, hogy “az orosz agresszor” általi Ukrajna elleni támadással megváltozott a biztonsági környezet, sok mindent újra kell értékelni. “Magyarország jó NATO-szövetséges, jó tag” – jelentette ki. Ő Koszovóban az olasz parancsnoktól, de az amerikai katonákról is dícséretet hallott az ott a békemisszióban szolgáló magyar katonák teljesítményét illetően – mondta. Ebben az évben Magyarország eléri a NATO által elvárt 2 százalékos GDP-arányt – tette hozzá.
Béke és biztonság – idézte Orbán Viktor évértékelőjének a mottóját. A NATO fontos, érdekeltek vagyunk a NATO-bővítésben is – mondta Nacsa Lőrinc, hangsúlyozva: “a NATO egy védelmi, nem pedig támadó szövetség”.
Vannak viták, ellenérzések, de egyetértenek Orbán Viktorral, és a KDNP-frakciója támogatja a svéd és finn NATO-csatlakozás ratifikálását – jelentette ki a KDNP-s politikus.
Az alaptalan vádaskodásokat visszautasította, kölcsönös tiszteletet szorgalmazott, miután felidézte, hogy finn minisztertől is elhangzott olyan kijelentés, hogy a magyar családvédelmi rendszer a ‘30-as éveket idézi. Vagy “aljas, vagy gusztustalan minősíthetik a magyar parlament döntéseit” ilyen módon, beavatkozva a belügyekbe, vagy éppen azt javasolják, hogy a magyarok ne kapjanak uniós forrásokat – sorolta.
“Nem befolyásolja a végszavazást”
Nacsa Lőrinc hangsúlyozta: a magyar parlamenti delegáció utazása nem befolyásolja a finn és svéd csatlakozásról a végszavazást, de “a fennálló politikai vitákat tisztázni kell”, ezektől az országoktól kölcsönös tiszteletet kérnek.
A KDNP-s politikus azt is felvetette azért: ha a finnek vagy a svédek részéről vannak, akik szerint a magyar választás eredménye megkérdőjelezhető, “akkor a parlament legitimitása is megkérdőjelezhető, amikor a ratifikációról szavaznak”? – vetette fel, megismételve, hogy “a politikában és az emberies kapcsolatokban“ is elvárható kölcsönös tiszteletet kérik.
A NATO garantálja Európai biztonságát, a magyar részvétellel Magyarország biztonságát, a NATO szükséges, mellette állunk. A NATO védelmi katonai együttműködés, ahol a “brutális ideológiai nyomásgyakorlásnak” és nemtelen politikai bírálatnak nincs helye a tagállamok között, “kioktatásra, ideológiai-politikai nyomásgyakorlásra nincs szükség” – jelentette ki Nacsa Lőrinc.
“Ha pofozunk, ne kérjünk!”
A szintén KDNP-s Juhász Hajnalka a finn és a svéd bírálatokat, vádakat sorolta, a szabadságjogok korlátozását, illetve azt, hogy egy svéd képviselő korruptnak nevezte a kormányt, és volt, aki örült az EU-s jogállamisági eljárás megindításának is. De szóvá tette, hogy a svéd soros EU-elnökség a hetes cikkelyes eljárás felgyorsítását javasolta a Tanácsban.
“A diplomáciában ha pofozunk, ne kérjünk! – jelentette ki Juhász Hajnalka, de mint fogalmazott, mindenki láthatja, milyen fontos, ha egy kormány felülemelkedik a kritikákon és előtérbe helyezi a védelmi politikát.
DK: Finnország és Svédország nem szívességet kér
Vadai Ágnes azzal kezdte felszólalását, hogy tavaly február 24-én “bekövetkezett az elképzelhetetlen”: Oroszország “totális, gyilkos háborút” indított, ami minden képzel felülmúló szenvedést, hozott, menekültek millióit, Bucsát, “amit soha nem felejt el a szabad világ”.
A DK-s politikus, karakán bátor, “pávatáncmentes” politikát szorgalmazott, emlékeztetett, hogy 1956-os a forradalmat és szabadságharcot leverték, mert nem voltak valódi szövetségeseink, barátaink”. Vadai Ágnes méltatta az 1999-es NATO-csatlakozásunkat.
Emlékeztetett, hogy madridi NATO-csúcs után világos volt, hogy Törökország garanciákat kér – Stoltenberg NATO-főtitkár értékelése szerint úgy tűnik, ezek teljesültek -, de Magyarország támogatta a svéd és a finn NATO-csatlakozást, “feltételeket nem szabtunk, jól ismerjük őket, Finnország és Svédország erősíteni fogja a Szövetséget – jelentette ki.
Vadai Ágnes emlékeztetett, hogy júliusban terjesztette be a kormány a finn és a svéd csatlakozási egyezményekről a javaslatokat a parlamentnek. “De csak most, március 1-én jött el a pillanat a parlamenti vitára. Lehetett volna ez egy gyors ügy a magyar Országgyűlésben, de nem lett” – mondta, és kifogásolta, hogy még a vándormarakról szóló előterjesztés is sürgősebb volt. És “amikor már kínos volt az időhúzás, kitalálták, hogy mégis legyen társadalmi egyeztetés, ez volt az újabb trükk”. Azt “sekélyesnek” nevezte, hogy vita volt a Fidesz és a KDNP frakcióban. Minek megy parlamenti delegáció a két országba? – vetette fel, más fórumokon is egyeztethetnének szerinte.
Finnország és Svédország nem szívességet kér, feladják a semleges státuszt, és a csatlakozásukkal erősebb lesz a NATO keleti szárnya – jelentette ki.
A DK üdvözli Finnországot és Svédországot a NATO-ban, ez a NATO, a két ország és Magyarország érdeke is.
Fidesz: Németh Zsolt szerint “Magyarország támogatása szilárd”
Németh Zsolt azzal kezdte a felszólalását, hogy az új biztonsági helyzetről leszögezte: alapvető fordulat állt elő ‘22 február 24-én, kitört a háború. Így a NATO bővítésére “soha nem tapasztalt feszültség, instabilitás” közepette kerül sor.
A külügyi bizottság fideszes elnöke azt mondta, az orosz agresszió az agresszív orosz kommunista megnyilvánulásokra, a hidegháborús retorikára, a Brezsnyev-doktrínára emlékezteti a magyarokat, amivel eltiporták az ‘56-os forradalmat és szabadságharcot, de egész Európát is 1968-ra és 1980-ra.
“A Brezsnyev-doktrína újrahasznosítási kísérlete”
A Brezsnyev-doktrína újrahasznosítási kísérletének vagyunk tanúi, Ukrajna, Moldova és Grúzia vonatkozásában – jelentette ki Németh Zsolt, felidézve, hogy az ENSZ közgyűlésében 141 tagállam a leghatározotobban ítélte el az orosz agressziót, Magyarország támogatásával.
Nagyon látványosan nyilvánult meg az áldozat iránti szolidaritás.
Megkérdőjelezhetetlennek tartjuk az önvédelem jogát Ukrajna vonatkozásában – mondta.
Új jelenségnek nevezte, hogy megkezdődött a béketervek nyilvánosságra hozatala, “jó hír”, hogy Kína és a Vatikán béketerve is megszületett, ez fontos fejlemény. De a fronton a háború nem enyhül, a globális kihatások katasztrofálisak, felerősödött a közel-keleti és az azeri-örmény konfliktus veszélye – emelte ki, az erőszak kultuszát elítélve.
A békepárti magyar diplomácia “nem Putyin támogatása”
Magyarország válasza kettős: egyrészt komoly haderőfejlesztés zajlik, másrészt: a válasz a magyar békepárti diplomácia.
Mindez nem jelenti azt, hogy ez Putyin támogatása, vagy Ukrajna cserben hagyása. De azt rögzítsük: Oroszország biztonsági igényeinek figyelembe vétele elengedhetetlen a tartós rendezéshez – jelentette ki Németh Zsolt.
Ukrajna területi épségének a biztosítását elkötelezetten támogatjuk, egy szuverén Ukrajna elemi magyar érdek – szögezte le.
Az öldöklést le kell állítani, ezrek és ezrek tömegsírokban végzik az életüket, a diplomáciai megoldást sürgetjük – emelte ki a béketervek fontosságát. A tábornokoktól vegyék át a diplomaták a helyzet rendezését – szorgalmazta.
A NATO 74 éves történetében nem volt ilyen forró helyzet
A NATO egyedülálló sikertörténet – jelentette ki Németh Zsolt, hozzátéve, hogy “az új biztonsági helyzet kezelésének a kulcsa”. De a NATO 74 éves története során ilyen forró helyzettel nem szembesült még.
A kormány a magyar békepárti diplomácia jegyében terjesztette a parlament elé a két javaslatot a svéd és a finn NATO-csatlakozási egyezmény támogatására – mondta Németh Zsolt, hangsúlyozva, hogy a NATO védelmi szervezet, és júliusban “az elrettentés új szintjét jelölték ki Madridban és a nyitott ajtók politikáját” hirdették meg.
A NATO a béke megteremtésének is a legfontosabb záloga, Oroszország nem jelenthet veszélyt a NATO-ra és a tagállamokra sem – jelentette ki.
Reméli, hogy Vilniusban nyáron már 32-en lesznek
Németh Zsolt a reményét fejezte ki a parlamenti felszólalásában, hogy a NATO vilniusi csúcstalálkozóján nyáron már 32 tagállam lesz ott – utalt a finn és a svéd NATO-csatlakozásra.
Magyarország támogatása szilárd, eljött a vita, “íme, ezen veszünk most részt” – mondta Németh Zsolt a Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának a támogatásáról.
“A NATO erősebb lesz két világszínvonalú haderővel”. “Két baráti nemzet” kérelméről van szó – fogalmazott.
Mert szembeszegülünk Putyin törekvésével. A haderő megerősítése és a NATO bővítése egyaránt fontos – mondta.
“Putyin elnök a NATO legsikeresebb lobbistája”
Putyin elnök a NATO legsikeresebb lobbistájának bizonyult – jelentette ki a fideszes politikus, miután Oroszország agressziója nyomán kérte felvételét Svédország és Finnország.
A magyar parlamenti delegációról Helsinkibe és Stokholmba azt mondta: a párbeszédet célozzák, és nem keverik keverik össze a NATO-bővítését a kétoldalú kapcsolatokkal.
“Nem kegy, szövetségi kötelezettség”
A NATO-bővítés remek alkalom, hogy tisztázza Magyarország a két országgal a nézeteltéréseket és új szövetségesi viszonyt alakítson ki – mondta Németh Zsolt. Úgy fogalmazott: ez egy apropó, hogy “egymás szemébe nézzünk”, hogy tisztázzuk a hazugságokat.
Mint mondta, ezek a kétoldalú kapcsolatok a finnekkel és a svédekkel léteznek, “nemzetünk kapcsolatát a két nációval” a nyelvrokonsággal, a reformációval, a Rákóczi szabadságharccal támasztotta alá, de a Gripeneket is megemlítette.
A minőségi NATO-szövetségesi viszony a barátság és a kölcsönös tisztelet szolgálatába állítható. “Nem kegy, szövetségi kötelezettség” – jelentette ki Németh Zsolt végül Finnország és Svédország NATO-csatlakozásáról.
Szabó Tímea egyetértett Németh Zsolttal
Szabó Tímea (Párbeszéd) a vitában kijelentette: a Párbeszéd frakciója természetesen támogatja a NATO-csatlakozásokat.
Nem kegy, hanem hazafias kötelesség a NATO-bővítés megszavazása, különösen, hogy az Magyarország biztonságát is növeli – jelentette ki, egyetértve Németh Zsolttal, aki szerinte átaludta az elmúlt két hetet és nem hallotta a Fidesz frakció “össze-vissza“ nyilatkozatait. Szabó Tímea kijelentette azt is, hogy teljesen egyetért a fideszes politikussal abban is, hogy Ukrajnának joga van az önvédelemhez, és azt mondta, Putyin egy háborús bűnös. Az ellenzéki politikus külön megemlítette, hogy Németh Zsolt kétszer is kimondta Putyin nevét.
Kósa Lajos az Északi Áramlat felrobbantásáról és a bizalomról beszélt
A honvédelmi bizottság fideszes elnöke, Kósa Lajos a bizalom és a háborús bűnös meghatározás köré építette felszólalását. A Fidesz alelnöke hosszan beszélt az Északi Áramlat vezeték felrobbantásáról. A háború kapcsán leszögezte, hogy “a józan észt az nem írhatja felül, hogy Ukrajna megvédheti a területi integritását”. Azt is megjegyezte, hogy mert Sztálin felvette a harcot a rárontó nácik ellen, nem vált a szabadság katonájává, “ez nem írta felül a gulágot”.
A finnek és a svédek NATO-csatlakozása és a magyar parlamenti delegáció tervezett látogatása kapcsán a barátságról beszélt, a finn-magyar katonabarátságnak pedig mint mondta, “történelme van”.
A ratifikációról, nyilván Törökországra célozva azt mondta: “nem mi leszünk az utolsók”, akik ratifikálják a svéd és finn-csatlakozást.
Végszavazás: nem március 7-én, hanem 20-án?
A parlamenti vita egy pontján Vadai Ágnes arra hívta fel a figyelmet, hogy
a tervezett jövő heti napirendi előterjesztésben ő nem látja március 7-én a zárószavazást Finnország és Svédország NATO-csatlakozásáról. Így mint mondta, a voksolás leghamarabb március 20-án lehet.
Önök a Gyurcsány-kormány alatt a teljes magyar titkosszolgálati névsort, adatait kiszolgáltatták sz oroszoknak, “ez egyszerű, tényszerű hazaárulás” – mondta Kósa Lajos utóbb Vadai Ágnesnek, hozzátéve, hogy akkor már NATO-tagok voltunk. Előtte Vadai arról beszélt, “amit ez a kormány művel”, az a NATO-ban aláássa Magyarország tekintélyét.
Vadai: Kikérem magamnak!
Ezt Vadai Ágnes kikérte magának. “Kinek képzeli magát? Azért mert egy bizottsági elnöki poszton ül?” “Kik maguk, amikor vidéki emberek nevében beszélnek? Ez egészen felháborító!” – mondta, hozzátéve, hogy lehet Gyurcsány-Vadai tengelyről beszélni, de azt elvitatni, hogy szereti a hazáját kikéri magának, és a többi ellenzéki képviselő nevében is.