Arató Gergely (DK) azzal kezdte: Magyarország rekordot döntött az infláció tekintetében Európában. Szerinte a szankciók nagyon speciálisak lehetnek, ha csak Magyarországon lökik meg ennyire az inflációt, ami nemhogy nem csökken, még növekszik is. Úgy vélte: Orbán hazudik, amikor azt állítja, a szankciók miatt ekkora az infláció. "Orbáni infláció van" - fogalmazott, majd azt kérdezte: mikor mond végre le a kormányfő?

Orbán Viktor úgy reagált: az a benyomása, hogy Arató még a saját frakcióját is meglepte ezzel a követeléssel. Mint mondta, hozzászokott már, hogy akármi rossz történik, azért előbb-vagy utóbb a kormány és a miniszterelnök lesz a felelős, ez már Antall József idejében is így volt.

Szerinte az infláció oka, hogy egész Európában elszabadultak az árak, mert Európa úgy döntött, hogy szankciókat vezet be, holott az olcsó energia Oroszországból érkezett. Mivel az ár a tőzsdéhez van kötve, mi is megszenvedjük ennek következményeit - tette hozzá.

Mint mondta, az importnak való kitettség miatt nálunk az infláció nagyobb gondot jelent, de a kormány cselekszik.

Arató Gergely azt mondta: van még egy-két ipari ország az EU-ban, de Ausztriában 11,5 százalék az infláció, Németországban 9,2 százalék. Mint fogalmazott: Orbán csak gyenge kifogásokat mondott, nálunk azért ekkora az infláció, mert a kormány rossz gazdaságpolitikát folytat.

A miniszterelnök kiemelte: a magyar kormány jó gazdaságpolitikát folytat, a munkaalapú gazdaságra épít, a baloldali kormányzás időszakához képest egymillió emberrel többen dolgoznak, növekszik a gazdaság, és esély van rá, hogy idén sem esünk recesszióba. Az energiapolitikát kell hozzáigazítani a világban látható helyzethez, ha a szankciókat kivezetnék, az infláció Európában minden országban legalább a felére csökkenne - szögezte le.

“Gyermekded kérdés”

“Minden hasonló gyermekded kérdés megválaszolására mindig szívesen fogadom az irodámba” - mondta Orbán Viktor, amikor a momentumos Bedő Dávid egy matekpéldával állt elő, aminek a lényege, hogy az emberek hány százaléka mond igent a narancsra, ha százból 18 ember kér narancsot.

Az egész nemzeti konzultáció egy ordas nagy hazugság - mondta az ellenzéki politikus, mert 1,4 milliónyian töltötték ki, de a kormány azt hirdeti a plakátokon, hogy a magyarok 97 százaléka nem kér a szankciókból.

“Nyilván a korom miatt” lassabb vagyok, de nem a narancsról kérdezett? - kezdte viszonválaszát Orbán Viktor. Tisztelettel köszönjük, hogy 1,4 millióan kitöltötték a nemzeti konzultációt, hasonlókat szerveznek majd - reagált a miniszterelnök a momentumos politikus kérdésére.

"Megalázó, hogy ténykérdésekről kell vitatkozni"

Harangozó Tamás (MSZP) a KSH adatait sorolta, elmondta, mennyivel nőttek az árak, illetve hangsúlyozta: a rezsicsökkentés átalakításával az energiaárak is az egekbe szöktek. Az embereket a 44 százalékos élelmiszerár-drágulás érinti leginkább, szerinte ilyen esetben az árstopot fenn kellene tartani, sőt, ki kellene terjeszteni más termékekre is. Emellett adócsökkentést szorgalmazott.

Orbán Viktor szerint ha a rezsicsökkentés nem lenne, sokkal rosszabb lenne a helyzet. Arra szólította fel az ellenzéket, számolja ki, mi lenne, ha az átlagfogyasztásig nem lenne támogatás - úgy fogalmazott, akkor az ország egy szociális katasztrófával kellene, hogy szembenézzen. A kormányfő azt mondta: a rezsicsökkentés egy jó intézményrendszer, nem kritizálni kellene, hanem erősíteni.

Az ársapkák kivezetésére nem kerülhet sor, amíg az infláció nem csökken érzékelhetően, az áfacsökkentést viszont nem támogatja, mert szerinte a fennmaradó összeg akkor nem az adófizetőkhöz, hanem a kereskedőkhöz kerülne.

Harangozó Tamás hangsúlyozta: nem lehet vitatkozni azzal, amit mond, mert ezek a KSH számai. Az áfacsökkentésről azt mondta: a hatósági árral érintett termékeknél követelnék, hogy a kormány mondjon le róla, itt a kereskedő nem tudja benyelni ezt az összeget.

A miniszterelnök úgy reagált: megalázó, hogy ténykérdésekről kell vitatkozni. A kormány tudása szerint a háztartások 67 százaléka az áram, és 78 százaléka a gáz esetében csökkentett árat fizet.

Ekkor lehet az ársapkákat kivezetni

Ez a hozzászólás arra emlékezteti, hogy mikor áll elő az a helyzet, hogy az államnak be kell avatkozni. És ez egy legitim kérdés - ezzel reagált a miniszterelnök Lukács László György jobbikos képviselő kérdésére, hogy bevásárláskor nehéz találni a polcokon kormány által rögzített áron UHT tejet, vagy csirkemellet, és más terméket, a “kommunista típusú” ársapkák termékhiányt okoztak - hangoztatta. Másrészt mindez az állami beavatkozás csak tüzelte az inflációt - mondta sz ellenzéki képviselő.

Orbán Viktor a kérdésre azt mondta: nem tekinti főszabálynak a gazdaságba való beavatkozás politikáját, a kormány most beavatkozott, erről megoszlanak a vélemények, ő nem látja olyan súlyosnak a helyzetet, ahogy a képviselő leírta.

A hiányra Orbán Viktor azt mondta, hogy kisegítő szabályokat kell hozni, és ezeket meg is hozták. Az “átkosban” a hiány nem ilyen volt, mint amit ön most itt lát - tette hozzá.

Egy normális országban ilyen intézkedéseknek nincs helye, erre nincs szükség - riposztozott a jobbikos képviselő.

Orbán Viktor azzal reagált, hogy az a továbbgondolandó kérdés: milyen hosszan kell az árstopokat fenntartani? “A válasz erre az, hogy amint az infláció meggyőző módon, tartósan csökkenő pályára áll, az ársapkákat ki lehet vezetni” - jelentette ki a miniszterelnök.

A törvényeket mindenkinek be kell tartani

Toroczkai László (Mi Hazánk) szerint a kormánynak mindig van pénze arra, hogy a globális nagyvállalatokat megtámogassa, ezt látjuk most a CATL akkumulátorgyár esetében. Ezzel egyidőben a kormány a korábbi balliberális kormányokkal együtt kiépített egy "sarcolórendszert", ami a magyarok utolsó fillérét is elveszi, ez teljesedett ki a "végrehajtói maffia-ügyben".

Orbán Viktor úgy válaszolt: ami a végrehajtói rendszer átalakítását illeti, szívesen meghallgat minden javaslatot, és adnak egy tisztességes választ. A támogatásról azt mondta: a külföldi nagyberuházásoki támogatása, amely egy átlátható rendszerben történik, nagyságrendekkel kisebb annál, mint amit a magyar KKV-k megsegítésére fordítanak.

Ahol a magyar vállalkozások képesek világszínvonalúan teljesítenek, külföldiekre sincs igény, van is olyan ágazat, ahol már "kivásárolták" őket - mondta, hozzátéve: ezekért a beruházásokért, mint amilyen az akkumulátorgyár, verseny van, vagyis nem a cégek keresnek helyet, hanem az országok szeretnének tőkét bevonzani.

Toroczkai László azt mondta: szeretnék, hogy a végrehajtás non-profit legyen, emellett azt kérik, hogy ne akadályozza a kormány a "végrehajtói maffia" felderítését. Emellett a devizahiteleseket is meg kellene segíteni - hangsúlyozta.

A kormányfő szerint 1,1 millió olyan szerződés volt, amely devizahiteles volt, ezt kellett megoldani, de úgy emlékszik, ezek elsöprő többségét kivezették. Emellett kijelentette:

"mindegy, hogy valaki miniszter vagy államtitkár, horribile dictu miniszterelnök, a törvényeket be kell tartania".

“Rémhírterjesztés” - mondta Orbán a debreceni akkumulátorgyár miatt aggódó ellenzéki képviselőnek

Fájlalom, hogy a legfontosabb kérdésektől eltiltott - válaszolta Orbán Viktor, miután az ellenzéki Szabó Rebeka (Párbeszéd) azzal vádolta a kormányt, hogy “magasról tesznek” a gyerekekre, mert a termőföldet és a vizet feláldozzák a debreceni kínai akkumulátorgyár miatt, de azt kérte, válaszában a kormányfő ne “gyurcsányozzon”. Ha ez megépül, kiszárad az egész környék - mondta a párbeszédes politikus a debreceni akkumulátorgyár kapcsán, azzal kritizálva a kormányt, hogy “lebetonozzák a fél országot”, “feláldozzák az ország ivóvízkincsét”.

A miniszterelnök minderre azt mondta: beruházást akkor lehet létrehozni, ha a szabályokat betartják. A legmagabiztosabban, és határozottan mondja, hogy Magyarországon minden beruházás a legszigorúbb környezetvédelmi szabályok és engedélyezési eljárás szerint jönnek létre.

“Slágertémává vált az akkumulátorgyár kérdése” - fogalmazott Orbán Viktor. “Ahol ezeket a gyárakat felépítik, ott lesznek munkahelyek”

- mondta a miniszterelnök, aki felhívta a figyelmet, hogy több százezer család él meg az autógyártásból, és jönnek az elektromos autók, és ha nem lesznek új akkumulátorgyárak, akkor sokan elveszíthetnék a munkahelyüket.

Orbán Viktor “rémhírterjesztésnek“ nevezte Szabó Rebeka állításait, mondván: Magyarországon senki sem veszélyezteti a vízvagyont. Németországban 14 akkumulátorgyárat építenek- mondta, megismételve: az a fajta hozzáállás, amit a párbeszédes ellenzéki képviselő képvisel, az “rémhírterjesztés”.

Ez egy közös felelősség...

Csárdi Antal (LMP) azt mondta: a tiltakozás nem a külföldi beruházások elleni harc, a világ akkumulátorgyártásának egy jelentős része idekerül, a szennyezés itt marad, míg az akkumulátorokat exportálják. Szerinte a jó minőségű termőföldre épülne a gyár, amely elpazarolná a víztartalékainkat. A gödi Samsung-gyárat az elmúlt év végéig 17 alkalommal bírságolták meg, persze vigyáztak, hogy ez ne fájjon nagyon - tette hozzá.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a termőföldvédelem ügyében egyetért a politikussal, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy valahova utakat, gyárakat kell építeni, nem az a kérdés, hogy melyik lábunkra álljunk, hanem az, hogy ne billenjen meg az egyensúly. Hozzátette: most terjesztenek be egy törvényt, ami megpróbál az eddigieknél jobb arányokat létrehozni a barnamezős beruházások terén.

Azt ugyanakkor aláhúzta: a 27 uniós tagállam felében lesz olyan gyár, ami kifejezetten lítium-ionos akkumulátorokat fog gyártani.

Csárdi Antal úgy reagált: az éghajlatváltozás eredményeképp a Kárpát-medence kiszáradóban van, erről nem a kormány tehet, de az a kormány felelőssége, hogy észreveszi-e ezt, és vállal-e felelősséget annak érdekében, hogy ezek a gyárak ne itt okozzanak környezetterhelést.

A miniszterelnök azt mondta: a lényeget illetően egyetért, hogy nem a kormány tehet a kiszáradásról, de ez egy közös felelősség, a következő kormányokat is terhelni fogja, komoly politikákra van szükség. Ugyanakkor szerinte van különbség a rémhírterjesztés és az emberek indokolt félelme miatt, utóbbira egyenes választ kell adni, ami az, hogy a kormányzat nem szárítja ki a Kárpát-medencét.

Itthon

Orbán Viktor az ellenzéknek: rezsicsökkentés nélkül szociális katasztrófával kellene szembenézni

kapcsolódó cikkeink