A tavaly áprilisi országgyűlési választás óta összesen 13 ellenzéki politikust, önkormányzati képviselőket, polgármestereket és egy országgyűlési képviselőt is átcsábított magához a DK.

5-5 politikus a Momentumból és a Párbeszédből csatlakozott, de két MSZP-s is átigazolt. Sőt még egy volt Jobbikos is úgy döntött, hogy a DK-ban folytatja. Egyedül az LMP úszta meg az átigazolási hullámot.

Nem csak Gyurcsány Ferenc adott iránymutatást pártjának. Egy igazi évértékelő maraton volt a múlt héten. Pénteken az MSZP és az LMP, szombaton a Momentum politikusai álltak színpadra.

Akik nem is hagyták szó nélkül azt, hogy a kisgömböc mindenkit bekebelez.

Na de hogyan jutottunk idáig? Ehhez érdemes felidézni, hogy mi történt szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt. Amikor még ugyanezek a politikusok egy asztalnál ültek és közösen hallgatták az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjének Márki-Zay Péternek az évértékelőjét.

A tavaly áprilisi választás előtt két hónappal még úgy tűnt, hogy kisebb-nagyobb döccenőket leszámítva zavartalan az együttműködés az ellenzéken belül. Előválasztást tartottak, közös jelölteket állítottak és közös programot is írtak. Azóta tudjuk, ez csak a látszat volt.

9 hónappal a kétharmados Fidesz-győzelem után azonban igyekezett minden párt levonni a tanulságot a választási vereségből és az évértékelőkön is megújulást hirdettek. Az MSZP a szociáldemokrata fordulatot, az LMP a zöld ügyek képviseletét vállalta magára. A Momentum a párt legnépszerűbb politikusának Donáth Annának a visszatérésével igyekszik feljebb tornázni a támogatottságát. A DK árnyékkormányt állított és a Fidesz egyetlen lehetséges alternatívájaként tünteti fel magát.

A pártok egyfajta erődemonstrációba kezdtek egy évvel a választás előtt. Míg a saját identitásukat kidomborítják, azon vannak, hogy a többi pártét gyengítsék. Ennek része az is, hogy üzengetnek egymásnak. Ungár Péter például ezt: „10:12:09 Nem vagyunk senkinek a zöld tagozata, nem leszünk. Egy külön, önálló párt vagyunk.”

Donáth Anna pedig ezt: „Aki ma ellenzéki szereplőként azonnali nagy eredményeket ígér, az nem őszinte veletek. Az pedig, aki a magyar kormány idő előtti leváltását ígérgeti, az hazudik. Reggel, éjjel, meg este.”

Az MSZP-s Kunhalmi Ágnes pedig mindenkinek odaszúrt: „Azt hiszi bárki ebben az országban bármilyen ellenzéki párt, hogy a Fidesz majd ölbe tett kézzel, hogy a 2019-ben nyert városvezetők újrázhassanak? Hát mit gondol bármelyik ellenzéki párt miért vonták össze az európai parlamenti választással?”

Persze a DK sem hagyta magát.

„Nincsen harmadik út, vele vagy ellene, aki nincs ellene, az vele van” – mondta Gyurcsány Ferenc.

Nem csak a szavak számítanak. Minden az évértékelőn látható vagy hallható dolog üzenettel bír a külvilág számára. Az is, hogy az LMP-t leszámítva minden pártnál a díszletben hangsúlyos szerepet kapott a magyar mellett az uniós zászló is, de például az is fontos, hogy ki mekkora előadótermet tud megtölteni.

Voltak olyanok is, akik nem tartották fontosnak hogy megmutassák magukat. Sem a Párbeszéd, sem a Jobbik nem tartott évértékelőt. Sokatmondó viszont, hogy a Jobbikból kivált Mi Hazánkosok még januárban két órás performansszal értékelték az évet, ahol operaénekes énekelt és még díjátadó is volt.

Ezzel szemben az ellenzék volt miniszterelnök-jelöltje tartott ugyan évértékelőt, de nem igazán adott a külsőségekre, Márki-Zay Péter a hódmezővásárhelyi városházán egy power pointos prezentációt tartott néhány újságíró előtt. Itt jelentette be, hogy Mindenki Magyarországa Néppárt néven új pártot alapít.

Ha megnézzük a közvéleménykutatási adatokat, akkor jól látszik, hogy míg a Fidesz 45%-on állt a biztos pártválasztók körében januárban, addig a legerősebb ellenzéki párt a DK is csak 20%-on. A Momentumot és az MSZP-t 6-6%-ra mérte a Republikon, a Jobbikot 5%-ra. Az LMP 4%-ot kapott, a Kutyapárt 3-at, a Párbeszéd pedig 2-t. A politikai paletta másik végén lévő Mi Hazánknak 9%-os a támogatottsága. Sok kicsi párt verseng tehát az ellenzéki szavazók szimpátiájáért.

Egy biztos, nem lesz könnyű dolguk. A Fidesz spórolásra hivatkozva megváltoztatta a választási törvényt és egy napra tette az önkormányzati és az Európai Parlamenti választást is. Az ellenzéki pártok közül az LMP nem hisz az összefogásban, végső soron azonban nem ők fogják eldönteni, hogy lesz -e összefogás, hanem a két legnagyobb baloldali ellenzéki párt, a Momentum és a DK. Míg a Momentum technikai kérdésnek tartja az összefogást, a DK-sok előválasztás helyett tárgyalóasztalhoz ülnének a többi párttal.

A politológusok is egyetértenek abban, hogy előválasztásra kevés az esély, de valamilyen együttműködésnek mindenképpen kell lennie az ellenzéki pártok között az önkormányzati választáson.

Itthon

Orbán Viktor órákon belül bejelentést tesz, ellenfelei viszont már értékelték a tavalyi évet

kapcsolódó cikkeink