Orbán Viktor először a törökországi és szíriai földrengésről beszélt. „A baj hirtelen jön, nem szól előre, nem kopogtat, egyszer csak ránk töri az ajtót, bajban derül ki, kire lehet számítani, a magyarokra lehet számítani” – fogalmazott a miniszterelnök, aki azt is elmondta, hogy a magyar hivatásosak és önkéntesek 36 embert mentettek ki a romok alól, közülük néhányan a helyszínen is vannak, nekik megköszönte a munkájukat, majd az egybegyűltek hosszan tapsolták őket.
Orbán azzal folytatta: választás, háború, infláció, annyi minden történt az elmúlt évben, hogy hosszú órákig kellene beszélnie, mégis inkább rövidre fogja. A jövő szempontjából ma az a legfontosabb kérdés, hogy az európai életben végbemenő hatalmas változások, melyek új szellemi, politikai, gazdasági és katonai változásokat hoznak elénk. A 2023-as év sikere azon múlik a miniszterelnök szerint, hogy ezek felvillanyoznak vagy lelomboznak bennünket – folytatta. Anyám, én nem ilyen lovat akartam – ez a dal jut eszébe a miniszterelnöknek, ahogy „forgolódik a világban”. Szerinte mi magyarok nem ilyen világban akartunk élni, de ez – ahogy édesanyja szokta mondani – nem kívánság műsor. Pedig már minden olyan szépen alakult: átvágtuk magunkat a szocializmuson, a devizahiteleken, a nyugat előtti hasraesésen, a rezsiszámlákon, a segélyből élő ügyességeken. Már kezdtük elhinni, hogy lesz hely a nap alatt minden magyarnak, és az a hely itt lesz – mondta.
“Ahhoz szív kell”
Orbán Viktor az elmúlt tíz év kormányzati eredményeiröl azt mondta, egy millió ember állt munkába, “soha nem dolgoztak ennyien Magyarországon”. A minimálbér is nagyobb, mint az átlagbér volt a szocialisták alatt. “Ha nem is halál, de Brüsszelt megvető bátorsággal” újraszerveztük a magyar államot, elővarázsoltunk egy új alkotmányt ‒ sorolta Orbán Viktor hozzátéve, hogy ez fáradságos idő volt, “izzadtunk rendesen, térd és könyök lehorzsolva, de megérte” ‒ jelentette ki.
Már felderengett, hogy a magyar név megint szép lesz méltó régi nagy híréhez ‒ fogalmazott és a háromszor kétharmados Fidesz-győzelem után azt emelte ki, hogy negyedik alkalommal is sikerült a kétharmad, “Gyuri bácsiék begurítottak” 4 milliárdot, hogy legyen az elvtársaiknak mivel „lövöldözni”, de ezt elkalibrálták, nem kicsit, hanem nagyon ‒ jelentette ki a miniszterelnök az ellenzéki vereségre utalva.
Aztán a Volt egyszer egy vadnyugatot idézte. Ebben Charles Bronson azt kérdezte a vele szemben állóktól, akiket Frank küldött, hogy “hoztatok nekem lovat”? Mire azok hárman azt válaszolták, nem, de a harmonikás úgy reagált, “így is lesz kettő felesleges”. „A magyar Frank, Feri szerint úgy látom, épp most próbálja összefogdosni a gazdátlanul maradt lovakat” – mondta Orbán Viktor, aki szerint a tanulság, hogy ne a számuk, hanem a képességeik alapján ítélt meg őket, „úgy tűnik, szeret minket a Jóisten” ‒ tette hozzá. A miniszterelnök a választási sikerről úgy fogalmazott, hogy azt nem szokták csak úgy utánuk rúgni. Az ellenfelek szerint szimplán szerencséje volt a Fidesznek. „De négyszer?” ‒ vetette fel.
Aztán arról beszélt, hogy ők szeretik a hazájukat, a baloldalnak pedig azt kellene megértenie, hogy a győzelemhez nem elég a sok milliárd dollár. „Ahhoz szív kell” ‒ mondta Orbán Viktor és a szívére tette a kezét.
Jött a Covid
2020 tavaszán beütött a Covid, fájdalmas volt, pótolhatatlan veszteségekkel, de joggal reménykedtünk, túljutunk rajta, talpra állunk és ott folytathatjuk, ahol abbahagytuk – mondta a koronavírus-járvány kapcsán a miniszterelnök. Orbán Viktor a járvány után azt gondolta, megérkezünk oda, ahová mindig is vágytunk, elfoglaljuk azt a polcot a világban, amire a történelmünk feljogosít minket, ott leszünk a legjobbak között az élbolyban ‒ sorolta. Az oroszlán és a bárány nem is költözik össze, remélték azért, hogy a baloldal is megérti végre, hogy ez egy közös haza és nincs másik, majd beütött a háború. Ami Orbán szerint több évig is eltarthat: minden megváltozott a politikában és a gazdaságban is. 2020 márciusa óta folyamatos nyomás alatt éljük az életünket, ebből könnyen lehet 4, de akár 5 év is – jelentette ki.
A háború miatt újra meg kellett vizsgálni az összes nagy célt, amit 2010-ben maguk elé kitűztek: ennek a munkának lassan a végére érnek. Úgy látja, a célokról nem kell sem lemondani, sem feladni őket, csak az eszközökön kell változtatni. Marad a külpolitika, továbbra is barátokat akarnak szerezni és nem ellenségeket, és marad a nemzetegyesítés is. Marad a családpolitika, a munkaalapú gazdaság, a nyugdíjasokkal való megállapodás és a rezsivédelem is marad. Folytatják az egyetemek és a gazdaság összekapcsolódást. Marad a vidéknek tett ígéret is: soha nem látott fejlesztéseket indítanak be, annyi pénzt biztosítanak, amennyit nem látott a vidék az Osztrák-magyar monarchia idején sem. Feltámasztják az élelmiszeripart, lesznek az élelmiszerpiacon is magyar bajnokaink – sorolta. Marad a keleti országrész felzárkóztatásának terve is, ideje, hogy gazdaságilag és az életszínvonal tekintetében is felzárkóztassák.
2023 lesz a legveszélyesebb évünk a rendszerváltás óta
Ismerjük a szocializmusból itt maradt viccet, azt tudjuk mi lesz, de addig mi lesz? ‒ mondta a miniszterelnök és kijelentette: 2023 lesz a legveszélyesebb évünk a rendszerváltás óta, a két új ellenség, nagy veszély van: az egyik a háború, a másik az infláció ‒ jelentette ki. Ezeket le kell győzni, ezeken át kell verekedni magunkat, erről fogok önöknek beszélni, hogy hogyan ‒ mondta a miniszterelnök.
A háborúnak szívünk szerint egyszerűen véget vetnénk, de ehhez nincs elegendő erőnk, ez nem a mi súlycsoportunk. Ezért ha Magyarországot meg akarjuk óvni, ha békés életet akarunk magunknak, akkor egyetlen választásunk van: a háborúból ki kell maradni – jelentette ki Orbán Viktor. Ez nem lesz egyszerű, hiszen mi a nyugati világ része vagyunk, a NATO tagjai vagyunk és „ott mindenki a háború pártján áll, legalábbis úgy tesz, mintha”… – tette hozzá.
Megteheti-e Magyarország, hogy a béke pártján maradjon? ‒ vetette fel. Azzal folytatta: “Magyarország egy független, szuverén állam és a Jóistenen kívül senkit nem ismerünk el magunk fölött”. A miniszterelnök meggyőződése, hogy egyedül ez a helyes.
Oroszország megtámadta Ukrajnát ‒ jelentette ki, ezért az ukrán menekülteket be kell engednünk. Jól tettük, hogy eddigi történelmünk legnagyobb humanitárius akcióját hajtottuk végre. De azt is látjuk, hogy az ukrajnai háborúban nem a jó és a gonosz seregei, hanem két szláv ország egyelőre még térben is korlátozott háborút vív. „Ez az ő háborújuk, nem a mienk” ‒ jelentette ki, de elötte hangsúlyozta Ujrajna területi szucerenitását. Orbán Viktor azt mondta, semmilyen szempontból sem lenne helyes, ha Ukrajna érdekeit Magyarország érdekei elé helyeznénk.
A magyar baloldal fegyvert szállítana, magára vállalná a háború pénzügyi terheit és megszakítaná a kapcsolatot Oroszországgal – mondta a miniszterelnök, és hangsúlyozta: mi nem szállítunk fegyvert. A pénzzel is csínján bánunk, nehogy Brüsszel a nekünk járót is Ukrajnának adja – jegyezte meg.
Tűzszünetre van szükség
Ukrajna humanitárius támogatása számunkra nem jelenti az orosz kapcsolataink felszámolását sem, mert ez ellentétes lenne a nemzeti érdekeinkkel , ezért nem járulunk hozzá, hogy gáz, olaj vagy atomipari szankciókat vezessenek be – jelentette ki. Fenntartjuk a gazdasági kapcsolatainkat Oroszországgal, és ezt javasolják a Nyugatnak is, mert kapcsolatok nélkül nem lesz tűzszünet, béketárgyalás. A miniszterelnök arra is kitért, Magyarország nem járul hozzá, hogy egyházi vezetőket helyezzenek szankciós listára. Elég baj, hogy ez megtörtént művészekkel. Azt is fontosnak nevezte, hogy ne szűküljön be a látásunk, ne legyünk provinciálisak: ne szigeteljük el magunkat a világ józanon gondolkodó részétől, a magyar álláspont csak Európában kivétel, a világban általános. A hagyományos hadviselés tekintetében az ukrán háború éppen azt mutatta meg a miniszterelnök szerint, hogy Oroszországnak semmi esélye sem lenne a NATO ellen. Az egész világ láthatta, hogy az orosz haderő nincs abban a helyzetben, és jó ideig nem is lesz, hogy megtámadja a NATO-t – szögezte le.
Míg a magyarok békepárti és a többiek háborúpárti hozzáállása felhozza az ellentéteket a felszínre, stratégiailag ugyanazt akarja minden ország: azt akarjuk, hogy Oroszország ne jelentsen fenyegetést Európára, és legyen Oroszország és Magyarország között egy kellően széles szuverén terület, ami Ukrajna. A háborúpártiak szerint ezt Oroszország legyőzésével lehet elérni, a magyar felfogás szerint tűzszünettel lehet elérni. A háború felszínre hozott néhány tanulságos és súlyos igazságot is, elsőként a NATO-tagságunkat emelte ki, ami létfontosságú Magyarország számára.
Európa közvetett háborúban áll
A NATO tagállamok nem is várhatják el egymástól, hogy közösen támadjanak meg egy harmadik országot – folytatta Orbán Viktor, aki szerint “néhány NATO-tag háborúzni akar, akkor azt a NATO-n kívül kell megtennie, aki akar, az megy, aki nem, nem”.
A miniszterelnök azt mondta: “legyen bármilyen erős és hatalmas is, aki azt hiszi, hogy képes ellenőrzése alatt tartani, menedzselni, lépésenként adagolni a háborút, az túlbecsüli saját erejét és alábecsüli a háború kockázati természetét”. Aki ilyen hibát elkövet, az általában messze él a frontharcok pusztító valóságától, de mi itt élünk, a háború a szomszédban zajlik, magyarok már adták életüket ebben a háborúban ‒ mondta.
A kárpátaljai magyar kisebbségi jogsérelmeket kiemelve azt mondta: nem ezt érdemlik, több tiszteletet a magyaroknak Munkácson, Kijevben, Brüsszel és Washingtonban! ‒ hangoztatta Orbán Viktor, mire nagy, hosszú tapsot kapott.
Európa a háborúba sodródás perceit éli, valójában már közvetett háború van Oroszországgal, vékony pallón egyensúlyozunk ‒ fogalmazott. Ha fegyvert szállítasz, ha kiképzed az egyik harcoló fél katonáit, ha te pénzeled Ukrajna egész állami gépezetének működését, a másik félre pedig szankciót vetsz ki, akkor mindegy, hogy mit mondasz, akkor is közvetett háborúban állsz. A németeknél sisakkal kezdődött, most már a tankok küldésénél tartunk és már napirenden vannak a harci repülők, és hamarosan hallani fogunk úgynevezett békefenntartó csapatokról is ‒ sorolta a miniszterelnök a háztetőt és a holdkórosokat említve.
A történelmük sok mindent megmagyaráz ‒ mondta a németekről, hozzátéve, adhattunk volna garanciát, hogy Ukrajnát nem vesszük fel a NATO-ba, de ehelyett megerősítettük a korábbi döntésünket erről. Követhettük volna azt a megoldást is, mint amikor kitört az orosz-grúz háború, akkor nem engedtük a tüzet elharapózni és a zseniális Sárközy francia elnök vezetésével a konfliktust sikerült lokalizálni ‒ emlékeztetett. Aztán azt a példát említette, amit az EU Angela Merkel vezetésével tett, amikor az oroszok elcsatolták a Krím-félszigetet, hogy választhattuk volna a háborút is, de akkor a Nyugat harc helyett tárgyalást, háború helyett békét képviselt. Akkor is voltak háborúpártiak, de volt egy erős és bátor francia vezetés és maradt el a háború és jött létre a minszki megállapodás ‒ emlékeztetett.
Két békepárti állam maradt
„Európa a háborúba sodródás perceit éli, vékony pallón egyensúlyoz, valójában már közvetett háborúban áll Oroszországgal” – fogalmazott. Orbán emlékszik arra, hogy akkor is voltak háborúpártiak, de volt erős német és francia vezetés, akik bátrak voltak, és időben léptek, így jött létre a minszki megállapodás. Ami egy évvel ezelőtt történt, egy újabb érv a brüsszeli szuperállam ellen – mondta. A jövőre nézve az is tanulságos, hogyan veszítettük el a békepárti államokat: ott voltak a németek, akik egy évvel ezelőtt még nem szállítottak fegyvert, ehhez képest néhány hét múlva Leopard tankok vonulnak Ukrajnába. A többi ország úgy gondolta: ha a németek sem tudnak ellenállni ekkora külső nyomásnak, ők még annyira sem lesznek képesek, így két békepárti maradt: Magyarország és a Vatikán, majd hozzátette, hogy a társaságra nem lehet panaszunk, de komoly következményekre kell számítanunk. A háború egyre vadabb és keményebb lesz, ezért a velünk szembeni hangnem is egyre durvább és keményebb lesz – jelentette ki. Azt nem ígérheti, hogy könnyű lesz, de azt igen, hogy állni fogják a sarat.
Az infláció olyan, mint a tigris
Hol vannak már a régi kedélyes idők, amikor 2014-ben Hillary Clinton egy “good friendet” küldött ide, aki kitiltásokkal, tüntetésekkel operált – utalt Orbán Viktor Andre Goodfriendre. Trumppal jó lóra tettek – mondta – de Biden egy Pressmant küldött, hogy “préselje” a magyarokat. Az nem kellene, hogy a következő ideküldött Puccini legyen – fogalmazott.
Aztán arról beszélt: béke akkor lesz, ha az amerikaiak és az oroszok tárgyalnak egymással és ha küzdünk érte mindannyian ‒ jelentette ki. Orbán Viktor azt mondta, hogy a háborúpártiak szerint lesz ukrán győzelem az oroszok fölött és az hozza el a békét. De ‒ mint hangsúlyozta ‒, ez nem a békét hozza el, hanem évekig tartó háborút, szenvedést és a világháború veszélyét. Maradjunk hát mi a béke mellett és a honvédelmi miniszter azért tartsa szárazon a puskapor ‒ tette hozzá. A bajt Brüsszel szabadította ránk az energiahordozókra kivetett szankciókkal és ennek a megjelenési formái a szankciók – magyarázta.
Azt mondta, nem volt olyan régen, hogy Brüsszelben azt ígérték, a szankciók elhozzák a háború végét, de a háború vége nem közeledik, hanem egyre távolodik, derült ki a szavaiból. Orbán Viktor felhívta a figyelmet, hogy a földgáz ára augusztus végén elérte a negatív rekordot, 350 eurót, ez mára javult, de a földgáz ára így is többszöröse a két évvel ezelőtti húsz eurónak ‒ tette hozzá. Nehezményezte, hogy Brüsszelben összekötötték a gáz árát a villamos energia árával, így a gáz árának az emelkedése együtt járt a villamos energia árának az emelkedésével ‒ mondta. A közgazdasági egyszeregy, hogy a megugró energiaárak minden termék árát megemelik, különösen így van ez, ha mint Magyarország az energiát külföldről hozzuk be. 2022-ben a világ gáz és áram árának a profitja 70 százalékkal nőtt ‒ hangoztatta. A szankciók 4000 milliárd forintot vettek ki a magyarok zsebéből 2022-ben, ennyivel többet kellett költeni csak a szankciók miatt Magyarországon az energiára ‒ sorolta a miniszterelnök. Az ember csak áll a brüsszeli üvegpaloták között, és nem akarja elhinni, hogy mi folyik ott. Szembe kell nézni a realitásokkal. Brüsszelből segítség helyett csak szankciók jönnek ‒ jelentette ki. Az infláció olyan, mint a tigris, ha egy töltényed van, es nem találod el, felfal – jelentette ki, de mint mondta: évvégére egy számjegyű lesz az infláció.
Infláció
Olyan pénzt nem kaptunk meg 2022-ben, a legnehezebb esztendőben, amit a tagállamok közös hitelként vettek fel, és a magyaroknak, a ránk eső részt vissza kell fizetni – mondta. Úgy véli, valójában a tagállamoknak kellene ellenőrizniük Brüsszelt, és nem Brüsszelnek a tagállamokat, reméli, hogy 2024-ben az EU-s választások után ez így is lesz – folytatta. Most az a legfontosabb a miniszterelnök szerint, hogy az inflációt ne tekintsük kivédhetetlen Isten csapásának. Demján Sándortól azt tanulta, hogy válság idején nincs normalitás, bátran be kell avatkozni a válságba, ezt is teszik. A kamatstop 350 ezer családot véd, és amíg nem kezdenek el zsugorodni a kamatok, a stopnak is maradnia kell, amit kiterjesztettek a diákhitelekre is – mondta. Most bevezetik a kedvezményes vármegye bérletet is, május elsejétől buszra és vonatra egyaránt érvényes vármegye és országos bérletet ajánlanak: 9450 forintba kerül majd a vármegye bérlet, az országbérlet pedig 18 900 forintba fog kerülni.
A háborúból kimaradunk, Magyarország a béke és biztonság szigete marad, letörjük a inflációt – “ez a kormány dolga, nem is lesz benne hiba” – összegzett a miniszterelnök.
A Krúdys asszisztens ügyéröl: “gyalázatos”, bármi áron meg kell védeni a gyerekeket
A beszéde utolsó részében a miniszterelnök kitért a már az iskolából elbocsátott asszsztens “gyalázatos” ügyére. Úgy fogalmazott: van itt még valami, amihez egy magabiztos kormány is kevés egyedül, “az egyik iskolánkban gyalázatos dolog történt”.
”A pedofíliára nincs bocsánat. A gyerek szent és sérthetetlen, a felnőtteknek pedig az a dolguk, hogy bármi áron megvédjék őket” – jelentette ki. Nem érdekel bennünket, hogy a világ megbolondult, Brüsszel a magyarázhatatlant mivel magyarázza,
„ez itt Magyarország és itt kell lennie Európa, a világ legszigorúbb gyermekvédelmi rendszerének” ‒ jelentette ki, mire hatalmas tapsot kapott.
Aztán azt mondta, hogy ebben az ügyben még a legelszántabb kormány sem tud egyedül sikerrel járni. “Itt mindenkire, a szülőkre, a nagyszülőkre, pedagógusokra, nevelőkre is szükség lesz, mert a genderpropaganda “nem egy jópofa marháskodás, nem egy szivárványos dumcsi”, azt akarjuk, hogy hagyják békén a gyerekeinket. Ennek semmi keresnivalója nincs sehol a világon, Magyarországon végképp nem – hangzott el.
Számítok mindannyiukra, hogy ezt a munkát közösen el tudjuk végezni ‒ jelentette ki végül Orbán Viktor, aki a beszéde végén a szokásos fordulattal búcsúzott: Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!