„Az emberek nem robotok, gondolkodó és érző lények” – fogalmazott Kiszelly Zoltán a Századvég Politikai Elemzések Központja igazgatója, akit annak kapcsán kérdeztünk a debreceni akkumulátorgyár elleni tiltakozásról, hogy az LMP által kezdeményezett országos népszavazás ügyében ma kezdhetik el az aláírásgyűjtést. Kiszelly Zoltán arra válaszolva fogalmazott így, hogy a kínai akkumulátorgyár ügyében van-e még esély arra, hogy a magas hőfokra hágó indulatokat szakértői véleményekkel, információkkal a debreceni fideszes városvezetés csillapítani tudja, a tiltakozásokat pedig kioltsa a népszavazási kampányban.
Előzmények
Az LMP januárban országos népszavazást kezdeményezett, és azt a kérdést fogalmazta meg, hogy csak a helyben élők hozzájárulásával, előzetes helyi népszavazással lehessen Magyarországon akkumulátorgyárat építeni. A Momentum és a Mi Hazánk pedig helyi referendumot kezdeményezett a kínaiak gigaberuházását ellenezve. S míg a Momentum az óránkénti vízmennyiségre koncentrálva fogalmazza meg a népszavazási kérdését ‒ óránként a gyár 130 köbméteres vízigénye lenne a felső határ ‒ a Mi Hazánk a napi 10 ezres köbmétert határozza meg a népszavazási kérdésében és a légszennyezettséget. Tóth-Beeri Szilvia népszavazási kezdeményezését, miszerint le kell állítani a debreceni akkumulátorgyár építését, a főjegyző formai okok miatt elutasította, és egy másik helyi népszavazási kezdeményezést is elutasítottak korábban.
“Matematikailag nem lehet érvényes az LMP-s népszavazás”
Kiszelly Zoltán arra, hogy az LMP össze tudja-e gyűjteni megítélése szerint a 200 ezer aláírást, illetve eredményes és érvényes lehet-e az akkumulátorgyárak építését helyi népszavazáshoz kötő országos referendum, kijelentette: matematikailag nem lehet érvényes az LMP népszavazási kezdeményezése – legalábbis most így látszik, hiszen ahhoz 50 százalékos részvétel kellene. A közvéleménykutatások viszont azt mutatják, hogy 25 százaléka a szavazókorú népességnek szinte soha nem megy el szavazni, a Fidesz-szimpatizánsok aránya pedig 40 százalékos. Az így fennmaradó 35 százalék sem egységes – tette hozzá. Az elemző szerint a 200 ezer aláírás viszont „inkább össze fog gyűlni” az LMP-nek, de ez attól is függ, hogy hány párt csatlakozik az aláírásgyűjtéshez, “hiszen ez nagyrészt logisztikai kérdés”. Kiszelly Zoltán emlékeztetett a Momentum NOlimpia-népszavazási kezdeményezésére, melyhez az ellenzéki pártok fokozatosan csatlakoztak. A Civil Fórum Debrecen Egyesület nem támogatja a referendumot, a DK álláspontja pedig az: a népszavazás árt az ügynek, a gyár ugyanis addigra már épül.
Az elemző szerint az, hogy átpolitizálódott a debreceni akkumulátorgyár elleni tiltakozás, átírja az ügyet, a debreceniek ügyét. Az LMP országos és pártpolitikai szintre emelné a kérdést, miközben a népszavazási kampánya során nagyon szakmai kérdéseket helyez a fókuszba, most azt kéne elmagyarázniuk az embereknek, hogy mi a szürkevíz, a károsanyag-kibocsátás, az üvegházhatás, stb. „Számháború várható” – jelentette ki az elemző, aki szerint a két helyi népszavazásnál is inkább összegyűlnek majd az aláírások.
Kiszelly Zoltán szavaiból az derült ki, hogy az idő inkább a debreceni városvezetésnek és az akkumulátorgyár mellett érvelőknek dolgozik. Az elemző emlékeztetett a Paks2 elleni ellenzéki, LMP-s, Párbeszédes tiltakozásokra, melyek nem hoztak érdemi politikai sikert az ellenzéknek.
“Az LMP mostani népszavazási kezdeményezésével a matematika megy szembe” – ismételte meg, megjegyezve: viszont az ellenzéki térfélen az LMP erősítheti a pozícióit, azt kommunikálhatja, hogy Magyarországon ő “a zöld párt”.
Az akkumulátor az új „covid”?
Munkatársunk kérdésére, hogy politikai döntést hozott-e a kormány, amikor eltérően a BMW gyárétól, a kínai gigaberuházásról szóló aláírás előtt nem adtak tájékoztatást és nem is kérték ki a debreceni emberek véleményét, Kiszelly Zoltán azzal reagált: “nem”. A CATL esetében elsősorban gazdasági, szakmai döntésről van szó, hiszen a kínai akkumulátorgyár és a BMW között stratégiai megállapodás született, a kínai cég „mintegy beszállítója” az autógyárnak. Az elemző szerint tehát az akkumulátorgyár egy „kapcsolódó beruházás” és a kormány részéről gondolhatták azt, hogyha az autógyárat elfogadták a debreceniek, akkor annak a beszállító cégei ellen sem fognak tiltakozni.
Kiszelly Zoltán az akkumulátorgyár megépítésének fontosságát abban látja, hogy az elkövetkezendő 10-15 év az elektromos autógyártásé lesz – akkor is, ha ez átmeneti technológiát jelent majd – és az akkumulátorgyár ezt szolgálja ki.
Az elemző szerint a hatóságok végzik a dolgukat, már kiadták a környezetvédelmi engedélyt is. Az pedig, hogy az akkumulátor lesz-e az új „covid”, majd kiderül – jelentette ki az elemző. A közbevetésünkre kifejtette: a koronavírus-járvány elején nagyon erős félelmek jelentek meg a kínai és az orosz vakcinákkal szemben, és ezeket az ellenzék „még gerjesztette is”. De miután Müller Cecíliáék napi szakmai sajtótájékoztatókat tartottak és szakértői szinten minden kérdésre válaszoltak, a félelmek alább hagytak.
Kiszelly Zoltán szerint “nyilván jobb lenne, ha a debreceniek minél több információt kapnának a gigaberuházásról és az is lehet, hogy aki most elsőként tudja eladni a házát az akkumulátorgyár területéhez közel, az még jól jár, aki pedig kicsit később, az nem annyira”. De az idő előrehaladtával egyre kevesebb lesz a helyi érintett, aki részt vesz majd a tiltakozásban, ha látják, hogy felértékelődnek az ingatlanok a szakemberek, az ùj munkaerő be beköltözésével, és fejlődik, színvonalas lesz az infrastruktúra. Azaz, látják majd az emberek az érem másik oldalát is, hogy milyen előnyökkel jár az akkumulátorgyár megépítése – tette hozzá.
“Nem lesz Bős-Nagymaros”
Kiszelly Zoltán szerint a debreceni CATL-beruházás nem lesz Bős-Nagymaros, de még egy Paks2 sem, ha a megfelelő információk birtokában az ott élő emberek azt látják, hogy az akkumulátorgyár adóbevételt – több iparűzési adót – és 9000 új munkahelyet, biztos megélhetést jelent.
Arra, hogy ez nem feltétlenül magyar, hanem kínai, vietnami munkásokat jelent, közölte: a hatályos szabályok szerint első körben magyar és uniós állampolgároknak kell az új munkahelyeket felkínálni. A BMW már el is kezdte a toborzást. Ha nincsen elég magyar vagy uniós dolgozó, akkor lehet az EU-n kívülről munkaerőt toborozni. “Ők legálisan és ellenőrzötten jönnek, hasznot hoznak a magyar nemzetgazdaságnak, nem kapnak állampolgárságot és ha befejezték a munkát, megszűnik a tartózkodási engedélyük jogalapja” – mutatott rá.
“A tapasztalat azt mutatja, hogy az ilyen nagy gyárak a helyi átlaghoz képest jobban fizetnek, így a többi cégnek meglévő munkásaik megtartása érdekében mindenhol fizetést kell emelniük, hogy a jó munkaerő ne vándoroljon át. Ebből a többi szektorban dolgozó debreceniek is profitálnak” – magyarázta.
Győr és Kecskemét példája
A BMW-, illetve a CATL-beruházás előnye már abban is megmutatkozhat, ha az autógyár elkezd munkaerőt keresni és a debreceniek elhiszik, hogy a két nagyberuházás Debrecen fejlődését szolgálja – jelentette ki Kiszelly Zoltán, aki végül arra, hogy a kínai akkumulátorgyár miatt a Fidesz jövőre elveszítheti-e a fellegvárában, Debrecenben az önkormányzati választást, azt mondta: most még a félelmek dominálnak, de Győr és Kecskemét példája azt mutatja, hogy az ilyen autógyáraknak és beszállítóiknak otthont adó városok és régiók egésze profitál a növekvő ingatlanárakból, a beköszönő munkaerőhiány miatt emelkedő bérekből, a javuló szolgáltatásokból és a magasabb iparűzési adóból következő jobb városi életminőségből – mondta végül.
Závecz: A ‘24-es választás nem lesz sétagalopp a debreceni Fidesz számára
Závecz Tibor azt mondta, amikor kérdeztük a debreceni gigaberuházásról, hogy megítélése szerint gazdaságpolitikai és politikai döntést hozott a kormány. De a kínai akkumulátorgyár építése több szempontból is illeszkedik abba a gazdaságfilozófiai vonalba, amelyik az ipart akarja a gazdaságfejlesztés motorjává tenni. Ilyenek a német autógyárak is Magyarországon, ennek a folyománya a kínai akkumulátorgyár, mivel a magyar kormány a jövőben az elektronikus autógyártás-fejlődésnek is a motorja szeretne lenni.
A Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet igazgatója szerint ugyanakkor annyiban politikai döntés a kínai beruházás, amennyiben a kormány filozófiája az is, hogy ne csak Európától függjünk, nyissunk Kelet felé is, „és nyilván a kínai gyárnak komoly gesztusokat is tesz” – jegyezte meg. Ami a kérdés politikai részét illeti, ahhoz Závecz Tibor még azt is hozzátette, hogy a demokratikus hatalomgyakorlás egyik ismérve a társadalmi párbeszéd, s bár nem uniós projektről van szó, hanem egy „manifeszt gyárépítésről”, a pró és kontra érveket meg kellett volna vitatni az ott élőkkel, el kellett volna mondani előzetesen az előnyeit és a hátrányait egy ilyen horderejű beruházásnak.
“Nem a Csomolungmája ennek az iparágnak”
Závecz Tibor némiképp megértőnek bizonyul arra a kormányzati érvre, amelyik a munkahelyteremtést hangsúlyozza, de most munkatársunk közbevetésére, hogy kínai, vietnami és más külföldi munkavállalók dolgoznak majd az akkumulátorgyárban, azzal reagált: egyelőre valóban nem látszik, hogy dominánsan magyar munkaerő lenne a majd 9000 munkavállaló, másrészt ami biztos, hogy az ilyen gigacégek nagy profitot termelnek, de azt aligha hagyják Magyarországon. Emellett Závecz Tibor azt is megjegyezte, nem gondolja, hogy a magyar ipar előretörését jelentené, hogy magyar munkások dolgoznak majd a debreceni akkumulátorgyárban, ha a gyakorlat ott annyiban nem igazolja a majd a kormányt, hogy a hozzáadott értéket a középvezetői, mérnöki szinten külföldi munkaerővel biztosítják. A járműipari pozícióinkat lehet, hogy őrizzük az Audi, a Mercedes és a BMW gyárakkal, de itt nem fejlesztések, kutatások folynak, „és az elektronikus autógyártás dilemmája sem ennek az iparágnak a Csomolungmáját jelenti” ‒ jelentette ki, hozzátéve: az elektronikus autónak egyetlen elemét fogják majd itt gyártani, az akkumulátort. Nem korszerű elektromos autókat fejlesztő és előállító nagyhatalom leszünk, hanem az ahhoz szükséges, de a környezetet kizsigerelő, próbára tevő akkumulátorgyártó beszállító ország – fogalmazott. Szerinte a kérdés még úgy is felvethető: „csakis és kizárólag a járműipar-e, ami a magyar gazdaságfejlesztés záloga”. “Aligha. Az ország adottságai más irányokat is kijelölhetnének” – mondta.
Megnyugtja-e a debrecenieket Áder podcastja?
Arra, hogy Áder János a Kék bolygó podcastjában biztosította a debreceni ellenérvelőket arról, hogy az akkumulátorgyár megfelel a kívánalmaknak – a debreceniek megnyugodhatnak, hiszen ugyanolyan minőségű és mennyiségű marad az ivóvizük, ugyanis a természetes vízvisszapótlás is naponta mintegy 75 ezer köbméter Debrecen vízbázisán –
Závecz Tibor azzal reagált: igen, olvasta a volt köztársasági elnök írását. De a helyiek aggályai csak akkor szűnnek meg, ha ők tényleg elhiszik, hogy nincsenek olyan kockázatok, melyek Magyarország természeti kincseit, az ivóvízkincsünket és a termőföldet, vagy a levegő tisztaságát veszélyeztetik.
Népszavazás: akadálypályák
A Závecz Research igazgatója az akkumulátorgyár elleni tiltakozásul kezdeményezett népszavazások kapcsán azt mondta: ellenzéki oldalról nehéz egy népszavazást érvényre juttatni, „olyan akadálypálya van ugyanis felállítva” ‒ utalt a kötelezően magas részvételi arányra, már ami az érvényes és eredményes referendumot illeti. De szerinte addig el lehet jutni, hogy a közbeszéd a magyar természeti kincseink védelméről szóljon.
Kiszelly Zoltánhoz hasonlóan ő is látja, hogy a 200-250 ezer aláírás megszerzésére van esély abban az esetben, ha az ellenzéki pártok fölsorakoznak mellette. Závecz Tibor mindezen túl arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyon ritka a közéletben, amikor a civil szféra teljes harmóniában működik együtt a politikával ‒ a civilek általában nem szeretik, ellenérzésekkel viseltetnek az iránt, hogyha a politika rájuk telepszik.
A népszavazási kezdeményezés sikerét illetően megismételte, hogy “szkeptikus”, viszont, mint mondta, arra mindenképpen rá tudják irányítani az akcióval a figyelmet, hogy „nem árt néha az emberekkel szorosabb kapcsolatot kialakítani és párbeszédet folytatni, és nemcsak olyat, mint a nemzeti konzultáció, ami nem egy élő diskurzus, hanem egy kommunikációs eszköz a kormányoldal részéről – mondta. A környezetvédelemről, a gazdasági jövőképről pedig kialakulhat egy érvek-ellenérvek csatája a népszavazás előkészítése során, egy valódi párbeszéd ‒ tette hozzá.
„Ez most nem olyan” ‒ reagált arra, hogy a debreceni akkumulátorgyár történetéből kifejlődhet egy Bős-Nagymaros. A következő hetek, hónapok döntik el, hogy mennyire járja át az akkumulátorgyárak témája a politikai közbeszédet, s ami még fontosabb a választópolgárok egymás közötti kommunikációját. Ha nagyon, akkor újra felvethető a Bős-Nagymaros analógia – jelentette ki.
Nem lesz sétagalopp a Fidesz számára
Arra, hogy a tiltakozó akciókba és a társadalmi ellenállásba, ami kialakult az akkumulátorgyár építése körül, jövőre az önkormányzati választásokon belebukhat-e a fideszes polgármester és Debrecen fideszes városvezetése, Závecz Tibor azzal reagált: ha a civil érdekeket nem sikerül becsatornázni az akkumulátorgyár építési folyamatba, változhatnak majd az erőviszonyok. „Egy nagyon fideszes városról van szó Debrecen esetében”. De most csak annyi prognosztizálható, hogy a 2024-es önkormányzati választás ezek után nem lesz egy sétagalopp Debrecenben a Fidesz számára.