“Biztosan nem a Huxit” - jelentette ki Kiszelly Zoltán, akit arról kérdeztünk, hogy az “irónia” vagy a Huxit belengetésének az értelmezési keretébe sorolja-e a miniszterelnöknek múlt heti válaszát arra, hogy az EU-ban kell-e maradnia Magyarországnak, illetve ennek az azóta több verzióban is megjelent “alakváltozatait”?

Többször is beszámoltunk róla, hogy Orbán Viktor a Matthias Corvinus Collegium (MCC) múlt heti médiakonferenciája után kötetlen beszélgetést folytatott a Karmelitában külföldi, nyugat-európai konzervatív, nem liberális újságírók egy 15 fős csoportjával és ezen - legalábbis Rod Dreher írása szerint - “határozott nemmel” válaszolt arra, hogy az EU-ban kell-e maradnia Magyarországnak. Rod Dreher, aki az American Conservatives vezető szerkesztője utóbb ezt úgy módosította, hogy Orbán Viktor azt mondta: személy szerint fájdalmas a számára, hogy Magyarország az EU-ban van, de nem kérdés, hogy ott is marad. Aztán a Népszavának azt írta, hogy a miniszterelnök csak viccelt, amikor erre a kérdésre válaszolt a háttérbeszélgetésen.

“Szerelmi házasságból érdekházasság”

Kiszelly Zoltán minderre most azzal reagált, nem tudjuk pontosan, mi hangzott el.

Ő inkább úgy jellemezné az EU-Magyarország viszonyt, mint amikor egy szerelmi házasság érdekházasság lesz, és már csak a közös vagyon tartja össze.

A Századvég Alapítvány Politikai Elemzések központjának az igazgatója olyan “ambivalensnek” írta le ezt a kapcsolatot, mint az Osztrák-Magyar Monarchia idején azt, hogy a dédapáink kritikusak voltak Ferenc Józseffel szemben. “Őt sem szerették 1848-ban, de aztán ez a helyzet konszolidálódott” ‒ jegyezte meg.

Kiszelly Zoltán arra válaszul, hogy mit is mondott a miniszterelnök a sokat idézett háttérbeszélgetésen és valóban a Huxitra utalhatott-e - az ellenzék ezt állítja - Orbán Viktor tavaly nyári tusnádfürdői beszédéből idézett, a miniszterelnök akkor az EU-val zajló vitáról azt mondta: “Kézenfogva elmegyünk a falig, megállunk, megöleljük egymást. Egy új megállapodás kell."

Ezt aktualizálva, az elemző a mostani helyzetet is úgy írta le az EU-val, hogy az jelenleg “erősen konfliktusos, elmegyünk a falig, csattanunk, de aztán megegyezünk”.

Konfliktus közben vagyunk, de nem a Huxit felé megyünk

“Most még a konfliktus közben vagyunk, de nem a Huxit felé megyünk, hanem a Brüsszellel való kompromisszumok felé” ‒ mondta Kiszelly Zoltán,

példának hozva erre Navracsics Tibor Erasmus-ügyben folytatott bizottsági tárgyalásait is.
Arra, hogy a miniszterelnök a Karmelitában az első sajtóhírek szerint mégiscsak nemmel felelt, bár mosolyogva és ironizálva, Kiszelly Zoltán azt mondta: „Ne a szavakon lovagoljunk”, Orbán Viktor is azt mondta korábban, hogy ne azt nézzük mit mond, inkább azt nézzük, amit tesz - tette hozzá.

Az EU-ban maradást diktálja Magyarország gazdasági érdeke, de ezt diktálja a magyar emberek véleménye és a nemzeti érdek is - jelentette ki Kiszelly Zoltán, Budapest engedményei közül az alapítványi egyetemi kuratóriumi összeférhetetlenségről folytatott tárgyalások mellett az energiafüggetlenségünk megteremtése érdekében tett erőfeszítéseket említette meg.

Arra, hogy míg 2020 novemberében a Medián felmérése szerint a teljes népesség körében rekordszinten, 85 százalékon állt az EU-tagságunk támogatottsága ‒ a Fidesz-szavazók körében is magas, 77 százalékos volt ‒ 2022-ben karácsony előtt a kormánypártiak körében már csak 64 százalékosnak mutatkozott ez az arány, de az ellenzéki oldalon is 5 százalék elbizonytalanodott, és majdnem minden második magyarnak romlott valamennyit a véleménye az EU-ról - Kiszelly Zoltán határozottan nemet mondott a feltételezésre, hogy a fideszes tábor EU iránti elkötelezettségének az elbizonytalanítása lenne-e a cél, például az EU-s szankcióellenes kormányzati kampánnyal.

“A Nyugathoz tartozás vitathatatlan”

Mindenki mást lát az EU-ban, de a Nyugathoz tartozás vitathatatlan - jelentette ki az elemző.

Egy korábbi bölcsességet idézett az Európai Unióval kapcsolatban, miszerint “aki nincs ott az étlap összeállításánál, az lesz majd a főfogás”.

A Századvég igazgatója úgy látja,

Orbán Viktor most azt szeretné, hogy a nyugati integráció részeként ugyanúgy lehessen Kínával és Oroszországgal üzletelni a háború ellenére is, “mint ahogyan azt Németország vidáman csinálta” 2022. február 24-e előtt,

és ahogyan a nyugati rendszer részeként Finnország és Ausztria a hidegháború alatt az akkori Szovjetunióval üzletelt.
Arra a kérdésünkre, hogy egy meghatározott koncepció szerint történhetett-e a Karmelitában elhangzott beszélgetés egyes, szenzitívebb részeinek a megjelenése - hogy esetleg a Huxitot belengetve üzenhetnek ezzel Brüsszelnek, hiszen visszatartják a Magyarországnak járó uniós forrásokat - Kiszelly Zoltán azzal reagált, “nem kell minden mögött szándékosságot keresni”.

“Orbán Viktor nem szeretné, ha Brüsszel a tenyeréből etetné”

Ami az Unióval való konfliktusokat illeti, “Orbán Viktor nem szeretné, ha Brüsszel a tenyeréből etetné” - mondta Kiszelly Zoltán - “márpedig most Brüsszel, illetve az EU a tenyeréből eteti az eurózóna déli államait és másokat is azzal, hogy odaadja-e azokat a forrásokat, amelyekre rászorulnak”.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnöknek a Magyarország melletti kiállásnál, vagy a migráció elleni fellépésnél figyelembe kell vennie “a kiporciózva érkező EU-s forrásokat“ - jegyezte meg.

Jogilag nincs kizárás az EU-ban

Arra, hogy Magyarország teljes jogú EU-tagságát, illetve szavazati jogát veszélyezteti-e a Brüsszellel folytatódó vita, Kiszelly Zoltán felhívta a figyelmet, hogy ősszel lesznek parlamenti választások Lengyelországban, és ha a PiS-Kaczynski-vonal meggyengül vagy megbukik és egy Brüsszel-barát Donald Tusk-kormány jön, akkor a Magyarországgal szemben korábban indított 7-es cikkelyes eljárást élesíthetik, ami egy későbbi szakaszban, több körös eljárási fázis után, akár odáig is eljuthat - ha adott esetben sem a lengyel, sem az olasz miniszterelnök nem áll ki a magyar kormány mellett - ami már érintheti a szavazati jogunkat is. Ugyanakkor az EU-ból, illetve a NATO-ból jogilag nem lehetséges a kizárás - jelentette ki. Az elemző arra is emlékeztetett ennek kapcsán, hogy Olaf Scholz német kancellár és Macron francia elnök közös írást jelentetett meg, amiben azt célozták, hogy ne kelljen egy-egy fontos uniós döntéshez, például az EU-s szankciók elfogadásához teljes egyetértés az Európai Tanácsban a 27-ek részéről, hanem helyette legyen elég a többségi szavazás.

Gazdasági középhatalmi státusz: “Csak EU-tagként van értelme”

Az Orbán Balázs által nyilvánosságra hozott, a miniszterelnök által a Széll Kálmán Alapítvány estjén elmondott beszéd legfontosabb állításairól - miszerint a két nagy blokk között helyezkedhetne el Magyarország régiós középhatalmi státuszban - Kiszelly Zoltán hangsúlyozta: meggyőződése, hogy ezt nem politikai, hanem gazdasági szempontból lehet értelmezni, azért is, mivel egy tízmilliós ország vagyunk.

Mint mondta, a regionális gazdasági státuszt 10-15, a MOL-hoz, az OTP-hez a 4iG-hez vagy a Richterhez hasonló, az EU piaca számára is erős - vagy még inkább érdekes - cégek pozícionálásával lehetne elérni. Szerinte a miniszterelnök is erre gondolhatott, amikor a regionális középhatalmi pozícióról beszélt.

És nyilvánvalóan arra, hogy a háború ellenére sem szeretné felégetni a hidat gazdasági-üzleti szempontból Kínával és Oroszországgal - hangsúlyozta.

De gazdasági szempontból a középhatalmi státusznak csak EU-tagként van értelme, hiszen elsősorban az EU-piacokon való megjelenés lehet a keret és a cél. Ez akkor is érvényes, ha Magyarország (és a visegrádi országok) valamikor 2030 környékén ‒ ahogyan a miniszterelnök a parlamentben erre célzott ‒ elérné a nettó befizetői státuszt az Európai Unióban. „Ez a botnak a jó vége lenne, és éppen hogy a mostanihoz mérten határozottan erősebb pozícióból eredményesebben lehet majd képviselni a nemzeti érdekeket”- szögezte le Kiszelly Zoltán.

Orbán szerint „az európai konzervatívoknak vezetőre lesz szükségük”

Kiszelly Zoltánt és Novák Zoltánt megkérdeztük az rtl.hu friss híréről is; eszerint a miniszterelnök az osztrák Exxpress tudósítása szerint borús képet festett a háttérbeszélgetésen Európa jövőjéről. „A jelenlegi európai politikai rendszer képtelen lesz sokáig túlélni, és össze fog omlani” - Richard Smith szerint mondta Orbán Viktor. Amikor rákérdeztek, hogy ez szerinte mikorra várható, a miniszterelnök azt válaszolta:

“Még ebben az évtizedben. És az európai konzervatívoknak akkor egy vezetőre lesz szükségük. Egy zászlóhordozóra”.

Kiszelly Zoltán a kérdésünkre, hogy Orbán Viktor magára gondolhatott-e, hogy ő lesz az európai konzervatívok vezetője, a “zászlóhordozó”, a következőt válaszolta: az EU biztos, hogy változni fog, a háború és az orosz energiáról való leválás miatt is, a jóléti modell egyre kevésbé lesz finanszírozható. Az már most is látszik, hogy a mainstream pártok veszítenek a támogatottságukból és a proteszt pártok erősödnek - mondta, kiemelve, hogy a Fidesz és Orbán Viktor az egyik európai alternatívát képviseli, a patrióta, erős nemzetek Európáját. Az biztos, hogy egy alternatíva marad, és azt Orbán Viktor képviseli. “Ha a ‘26-os választást Orbán Viktor megnyeri, akkor minimum 2030-ig hivatalban marad, és ezt az alternatívát megjeleníti, ezért válhat ennek az európai vezetőjévé” - vélekedett kérdésünkre Kiszelly Zoltán, hozzátéve, hogy természetesen “a tapasztalata miatt is”. Hiszen (ha akkor még kormányon lenne) 2030-ra már húsz év kormányzás állna mögötte, és a legnagyobb tapasztalattal rendelkező vezető lenne Európában.

Novák Zoltán: A Huxit nem realitás, “még zsarolási szinten sem”

„Szögezzük le, nem tudjuk pontosan, mit mondott Orbán Viktor a háttérbeszélgetésen a Karmelitában a nyugat-európai, amerikai újságíróknak” - bocsátotta előre Novák Zoltán, miután a sajtóhírek szerint ott elhangzottak és az utóbb módosított változatok értelmezésére kértük. A Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója azt hangsúlyozta:

az ilyen háttérbeszélgetésen elhangzottak szövetéből nem szabad kiragadni egy-egy mondatot vagy félmondatot, mert a beszédszituáció, a kontextus ismerete nélkül gyakran értelmezhetetlen vagy félreértelmezhető a beszélői szándék.

Azt is hozzátette, hogy a miniszterelnök sajtófőnöke, Havasi Bertalan megismételte, amit a miniszterelnök korábban már megfogalmazott, miszerint az EU-tagságunk „nem egy kívánságműsor, hanem Magyarország nemzeti érdeke”.

“Azaz, ő sem tisztázta, hogy valójában mi is hangzott el konkrétan arról, hogy Magyarországnak maradnia kell-e az Európai Unióban” - mondta Novák Zoltán.

Ami magát a Huxitot illeti, arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány részéről egy oppozíciós narratíva zajlik az Európai Unió, tehát „Brüsszel” ellen jó tíz éve “és komoly, kidolgozott stratégia van mögötte.

“A NER konstrukciójának egyik legfontosabb komponense ugyanis a harc. Ez a konstrukció egész egyszerűen nem értelmezhető oppozíciós keret nélkül, ez a belső logikájának egyik legfontosabb hajtóereje” - jelentette ki.

Éppen ezért, amikor a hazai ellenzék meggyengült tíz évvel ezelőtt, és már semmilyen értelemben nem volt képes betölteni a nagy és veszélyes ellenségkép szerepét, akkor a kormányoldal keresett és konstruált magának újakat: államadósság, “IMF”, “Soros”, “Migráció”, “Brüsszel”. “Mostanra valóságos ellenségkép-gazdálkodást folytat a kormány, és aszerint tekeri fel, vagy csavarja le az egyes ellenségkép-narratívák potméterét, hogy éppen melyikre rezonál jobban a közvélemény” - mondta az elemző.

Nem tudjuk, mi hangzott el a Karmelitában

Arra, hogy a Karmelitában elhangzottakról megjelent első, Rod Dreher-féle tudósítás szerint arra a kérdésre, hogy maradnia kell-e Magyarországnak az EU-ban - és Orbán Viktor erre nemmel felelt, bár mosolyogva - Novák Zoltán újra hangsúlyozta: nem tudjuk, hogy konkrétan mi hangzott el. De az látszik, hogy az előbb említett ellenségkép-alanyok közül most az EU-ellenes narratíva van előtérben. Feltételezése szerint a kormányzat részéről nyilván folyamatosan mérik, hogy az ilyen típusú kijelentéseknek milyen a visszhangja táboron belül.

“Az is látszik, hogy az EU és Brüsszel jó alanynak bizonyult ebből a szempontból hosszú ideig a kormány szempontjából, mivel az EU intézményeinek a bürokratái nem reagáltak a magyar miniszterelnök kijelentéseire, vagy csak visszafogott, diplomatikus reakciók érkeztek. Az Európai Parlament részéről voltak komolyabb támadások” - mondta Novák Zoltán, de ezeket szerinte a magyar kormány jól kezelte.

Új kontextus - “Az EU visszalő”

Az elemző szerint az orosz-ukrán háború és a többszintű válság ugyanakkor új kontextusba helyezte a Brüsszel-ellenes narratíva jelentőségét, „erősen megemelte”. Így az, hogy Brüsszel és az EU tehet mindenről, a szankciók hatásairól, az energiaválságról, az inflációról, hatásosnak bizonyult és minden olyan fejlemény, mely hétköznapok szintjén negatívan érinti az embereket, szankciós keretezést kap. Szinte minden ilyen elemnél a szankciós címke köszönt vissza: “szankciós infláció”, “szankciós energiaárak”.

Novák Zoltán ugyanakkor felhívta a figyelmet: a szankcióellenes és az így katalizált EU-ellenes kormányzati narratíva erős vonal, de két dolog változott. Az egyik, hogy ahhoz, hogy az uniós források érkezzenek, meg kell egyezni ez EU-val, Brüsszellel, ezért a kormány a bizottsági feltételeknek újra és újra enged. Másrészt magasabb sebességbe kapcsolt az európai uniós elit, valószínűleg mert már „telítődtek az orbáni politikával” az elmúlt évtizedben. És mert most van a magyar költségvetés olyan helyzetben, hogy ki lehet kényszeríteni bizonyos jogállamisági elvárások teljesítését – tette hozzá.

Azaz, megszűnt az aszimmetriája a kormány‒Brüsszel oppozíciós kapcsolatnak: az EU visszalő.

De a ritmikája és a dinamikája is bonyolultabbá vált Orbán Viktor számára - mutatott rá Novák Zoltán.

Nem épül kormányzati stratégia a Huxit belengetésére

Kérdésünkre, hogy az EU-tagság, illetve egy Huxit belengetésének mi lehet a hatása, az elemző azzal reagált: nincs teljesen ellenére a kormányoldalnak a Huxit “búvópatakként való fel-felbukkanása“ a szellemi hinterland körében, illetve a háttérmédiában.

De nem épül a Huxit lebegtetésre tudatos kormányzati politika, Orbán Viktor részéről semmiképpen sem. Hogyha kezd túl hangsúlyossá válni ez a médiaháttér körében, a kormány részéről rendre “visszatekerik” a hangerőt. A Huxit ugyanis nem lehet a lehetséges kifutási pont - jelentette ki Novák Zoltán.

Azt megjegyezte, hogy vannak olyan autonóm fideszes szereplők, mint Kövér László házelnök, aki két éve kijelentette, hogyha most lenne szavazás Magyarország EU-tagságáról, ő biztosan nemmel voksolna. Az ilyen markáns nyilatkozatok egyedi esetek, “ez nem egy stratégia része” - erősítette meg újra Novák Zoltán.

Szerinte, ha volna erre irányuló szándék, akkor a kormányoldalnak megvan az a médiaháttere, hogy az EU-tagság támogatóinak jelentős részét átforgassa és megágyazzon egy Huxit-népszavazásnak.

“Nem realitás, zsarolási szinten sem”

Ugyanakkor a Huxit a magyar kormány részéről hatalompolitikai szempontból semmilyen formában nem realitás, még zsarolási szinten sem - jelentette ki Novák Zoltán,

hozzátéve, egy ilyen zsarolásra úgyis egy viszontzsarolás következne be Brüsszel részéről, azaz egy patthelyzet alakulna ki, és ez a kormánynak nem áll érdekében.

“Mint ahogyan Orbán Viktornak, úgy az EU-nak sem érdeke egy Huxit. Ezt Orbán Viktornak, úgy az EU-nak sem érdeke egy Huxit. Ezt tudják EU-s szinten is, másrészt ezzel a saját szavazótáborát is erodálná a Fidesz” - szögezte le.

Az elemző szerint a legközelebbi időpont egy lehetséges Huxit-narratívára, ha Orbán Viktor ellenzékbe kerülne, „de ezt sem lehet most kijelenteni, és nem is tudjuk, hogy erre mikor kerülhet sor” ‒ mondta a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója.

Arra az érvelésre, hogy ha ’30-ban vagy ’32-ben nettó befizető lesz az Európai Unióban Magyarország, újra felvetődhetne-e az EU-tagságunk kérdése - két éve a parlamentben a Mi Hazánkos Dúró Dóra kérdezte az EU-tagságunkról szóló népszavazásról Orbán Viktort, mire a miniszterelnök azt mondta, hogy jó helyen vagyunk az EU-ban, de vívjuk meg a belső csatáinkat azért, hogy “a mi uniónk” olyan közösség legyen, hogy “mi magyarok a szívünk szerint élhessük a saját életünket és ezer év múlva is itt állhassunk és vitatkozhassunk”, és a válaszában megemlítette a nettó befizetői célt is - Novák Zoltán azzal reagált: véleménye szerint a miniszterelnök nem is a Huxitra gondolt, amikor válaszolt, mert a nettó befizetői pozíció már egy új gazdasági szintet jelent és új alkupozíciót jelentene az Európai Unióban. De ez egyben azt is jelentené, hogy Magyarország gazdasága többé nem szorul felzárkóztatásra. Előbb érjük el ezt a szintet, és ezt a vitát majd lefolytathatjuk akkor - mondta a Méltányosság projektigazgatója.

“Nem feltétlenül magára gondolt”

Novák Zoltántól is megkérdeztük, hogy Orbán Viktor lesz-e a “zászlóhordozó”, és összeomlik-e az európai politikai rendszer, ahogy az Exxpress tudósítója szerint a miniszterelnök prognosztizálta.

Az elemző azt mondta: annyi biztosan igaz, hogy az Európai Unió soha nem látott nyomás alatt van, “és ez csak fokozódni fog”. A világrend átalakulóban van, melynek az lehet az eredménye, hogy az EU jelenlegi rendszere már nem tartható fenn.

Az már csak egy kérdés, hogy képes lesz-e önmagát megreformálni, vagy egy összeomlás után kell egy működőképes, új rendszert létrehozni - tette hozzá.

“Nem feltétlenül” - reagált Novák Zoltán arra, hogy Orbán Viktor vajon magára gondolt-e, amikor az európai konzervatívok új vezetőjéről beszélt, egy zászlóhordozóról.

Itthon

Ez Orbán Viktor valódi terve az Európai Unióval?

kapcsolódó cikkeink