„Több az igény, mint amit a hálózat jelenleg be tud fogadni” – ezzel indokolta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter még októberben a betáplálási moratórium bevezetését.
Ez azokat a napelemmel rendelkező, vagy ilyen rendszer kiépítését tervező tulajdonosokat érintette, akik a hálózathoz történő csatlakozási igényüket október 31 után adták le. Az Európai Bizottság tavaly novemberben kiadott egy javaslatcsomagot, amelyt egyebek közt azt tartalmazza, hogy a moratóriumot legkésőbb 2024. december 31-ig kell feloldani ahhoz, hogy az ország hozzáférjen a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz, vagyis a RRF támogatási forrásaihoz.
Balogh József szerint a javaslatcsomagban meghatározott időpont a végső határidő a moratórium feloldásához.
„2024. december 31. az utolsó nap, ameddig meg kell csinálni. Már holnap is bevezethetnék, csak március 31-ig meg kell mondaniuk, hogy mit csinálnak, és legkésőbb december 31-ig meg kell csinálni. Ez nagyon jó szabályozás. Nyomás alá helyezik őket, hogy 31-ig, mindjárt itt a március 31, „kötelezzétek el magatokat”, és legkésőbb december 31-ig csináljátok meg” – mondta az energetikai szakértő.
Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! hétfői adásában azt mondta, fontosnak tartja a helyben megtermelt energiát, az energiabiztonság érdekében azonban fejleszteni kell a rendszert.
„Alapvetően az uniós forrásokból az RRF forrásokból kívánjuk ezt részben finanszírozni, és amíg nem érkeznek meg a források, addig pedig a kormány úgy döntött, hogy előfinanszírozza ezeket a projekteket annak érdekében, hogy minél hamarabb meg tudjanak valósulni” – mondta Steiner.
Ugyan a kormány október 31-től megszüntette a visszatáplálás lehetőségét, a szaldóelszámolásnak nem vetett véget. Azok érdekében pedig, akik más elszámolás alá esnek, a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség javaslatot tett a Minisztériumnak.
A betáplálási lehetőségek tilalmának feloldásával Magyarország több, mint 2300 milliárd forintot kaphat.