Nagyjából az országos átlagnak megfelelő válaszokat kaptunk arra a kérdésre, hogy mennyivel emelkedett az emberek fizetése. A KSH ma közölt adatai szerint a magyarországi bruttó átlagkereset 563 600 forint volt novemberben, ami 16,8 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt. A magas infláció miatt azonban ez 4,7 százalékos reálkereset-csökkenést jelent, ennyivel ér kevesebbet a fizetés, mint egy évvel ezelőtt.

Magyarországon a pénzügyi szektorban a legmagasabb az átlagbér, itt ez több mint bruttó 880 ezer forint, utána az információ és kommunikációs szektor és az energiaipar következik. A legkevesebbet átlagosan a szállás-vendéglátásban fizetnek, itt alig több mint bruttó 325 ezer az átlagos havi jövedelem.

„Ez a 2023 év ez egy kötéltánc lesz a vállalkozások számára” – mondta Rolek Ferenc a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke.

A munkaadók és gyáriparosok szövetségének elnöke szerint a vállalkozásoknak muszáj emelni a béreken, ami sokukat rosszul érintheti.

„Megélhetési költségei növekszenek az embereknek, meg kell tartani a munkaerőt, ez szelekciót fog okozni a vállalkozások között. Tehát ebbe a bérversenybe vannak akik nem fogják tudni tartani a tempót, akik pedig hatékonyak, azok tovább tudnak fejlődni. Magyarországon csak decemberben több mint 5 ezerrel csökkent a regisztrált vállalkozások száma, és 8500 egyéni vállalkozás szűnt meg” – fogalmazott Rolek.

Boros Péterné az MKKSZ elnöke úgy véli, a béreket nem tízévente kell emelni, hanem ezeket a béreket kordában kell tartani, különösen akkor, amikor ilyen száguldó infláció van.

„A közalkalmazottak esetében a pénzromlás duplája az országos átlagnak, kereken 10 százalék. A grafikán zölddel jelzett vonal mutatja, hogy a keresetük vásárlóértéke alapvetően követi a versenyszféra mozgásait, viszont az idei negatív kilengés a legmagasabb az elmúlt 7 évben” - fogalmazott.

Kerestük a kormányt is, hogy mikor és milyen módon emelné a közalkalmazotti béreket, illetve, mit kíván tenni azért, hogy ne csökkenjen a bejelentett vállalkozások száma. A gazdaságfejlesztési minisztérium válaszában hangsúlyozták, hogy a reálbérek 2010 óta hetven százalékkal emelkedtek, illetve, hogy a minimálbér emelésével a közfoglalkoztatottak bére is 16 százalékkal lett több. A kormány kiterjesztette a kamatstopot a kis- és középvállalkozásokra, illetve, mintegy 3000 milliárd forintnyi finanszírozási forrás érhető el a gazdaság szereplőinek.

Itthon

MGYOSZ: „Ez a 2023 év ez egy kötéltánc lesz a vállalkozások számára”

kapcsolódó cikkeink