A forrásmegosztásról szóló rendeletet 26 igennel, 1 nem szavazat ellenében 3 tartózkodás mellett fogadta el a testület. A megosztandó bevételek a múlt évihez képest közel 193 milliárd forinttal nőnek. Ebben az évben 503 milliárd forint iparűzésiadó-bevételt terveznek, 1,4 milliárd forint késedelmi pótlékot és bírságbevételt, továbbá 15,6 millió forint idegenforgalmi adóval számolnak, amelyből nem részesülnek azok a kerületi önkormányzatok, amelyek maguk szedik be az adót.
Több kerületi polgármester is szóvá tette, hogy a kerületek között igazságtalan az elosztás. Tóth József (MSZP) XIII. kerületi polgármester azt mondta: a kerületek közötti forráselosztás idejétmúlt, igazságtalan és korszerűtlen, hiszen az 2010-es adatok alapján történik. Szerinte korszerűbb forrásmegosztásra lenne szükség. Bese Ferenc Soroksár polgármestere arról beszélt, a külső kerületekben azt gondolják, hogy alul vannak reprezentálva az iparűzési adó elosztása során.
Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakciójának vezetője szerint a probléma gyökere nem itt, nem a fővárosnál és a kerületeknél található, hanem igazságos forrásmegosztásra lenne szükség a kormány és az önkormányzatok között. Jogos lenne az a felvetés, hogy 10 forintból 1 forint maradjon a települési önkormányzatoknál – mondta.
A Fővárosi Közgyűlés a Budapest Főváros Kormányhivatal javaslatát megvizsgálva arról határozott – 20 igennel, 10 nem szavazat ellenében és 1 tartózkodás mellett -, hogy nem tartja törvényellenesnek, hogy a XIII. kerületben egy névtelen közterületet Horn Gyula sétányként neveztek el.
A kormányhivatal tavaly december 13-án javasolta a közgyűlésnek, vizsgálja felül, a közterület elnevezése összhangban van-e a törvényi szabályozással, és a kormányhivatal megfontolásra ajánlotta, hogy a közgyűlés kérje ki a Magyar Tudományos Akadémia szakmai véleményét arról, hogy Horn Gyula XX. századi önkényuralmi politikai rendszer megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett-e.
A kormányhivatal nem törvényességi felhívást tett, hanem javaslatot fogalmazott meg, amelyből következik, hogy a közterület-elnevezéssel kapcsolatban nem észlelt jogszabálysértést – olvasható az előterjesztésben, amelyben az előterjesztő Karácsony Gergely azt írta: a kérdéses közterület közelében majd tíz éve áll Horn Gyula szobra, így „mesterkéltnek és politikai szándéktól vezetettnek” tartja a közterület elnevezésének támadását.
A határozati javaslathoz egy képviselő sem szólt hozzá. Wintermantel Zsolt, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője napirend előtt, a zuglói „Mintaház” ügyében elmondta: Karácsony Gergely, aki korábban Zugló polgármestere volt – megállás nélkül arról beszél, hogy megoldás lehetne az, ha az Európai Unió közvetlenül finanszírozná az önkormányzatok egyes projektjeit.
„Nézzük meg, hogy milyen az, amikor Karácsony Gergely projektet vezet: (…) nem az, nem akkora és nem annyiért valósul meg, ha megvalósul” – fogalmazott a kormánypárti politikus, aki emlékeztetett, a zuglói mintaházra 2018-ban nyertek el 1,5 milliárd uniós forrást. Wintermantel Zsolt elmondta, a projekt szerint 2022 októberének végére 25-30 lakásból álló, szinte nulla energiafelhasználású társasházat kellett volna építeni.
Az ülés kezdetén egyperces néma felállással emlékeztek a január 15-én, 74 éves korában elhunyt Tamás Gáspár Miklós filozófusra, közíróra, Budapest díszpolgára.