Arról, hogy az Európai Bizottság kizárja az Erasmus programból a magyar alapítványi egyetemeket, és a reakciókról többször is beszámoltunk.
Az Erasmus-ügyről Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel megszólalt, azt mondta, hogy ha Brüsszellel nem tud a kormány megegyezni, a magyar költségvetés állni fogja a hallgatók, a fiatalok ösztöndíját. “Lesznek ösztöndíjak ugyanúgy, mintha Brüsszel meg sem nyikkant volna” – jelentette ki. A miniszterelnök egyértelműen Brüsszel bosszújáról beszélt a műsorban. Csütörtökön pedig a Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az ATV kérésére, hogy az Európai Bizottság a hírek szerint november 20-án és később is kifogásolta magas rangú fideszes politikusok kuratóriumi tagságát, azt mondta, a kormány korábban is nyitott lett volna, hogy kikerüljenek a miniszterek a kuratóriumból, ha a Bizottság ezt kéri, most is, de nem volt ilyen kérés.
Navracsics Tibor Brüsszelben
Navracsics Tibor területfejlesztési és EU-forrásokért felelős miniszter pedig – aki először “félreértésről” beszélt – levelet írt az ügyben két uniós biztosnak, Johannes Hahnnak és Mariya Gabrielnek.
Az atv.hu-t kormányzati források arról tájékoztatták, hogy Navracsics Tibor január 25-26-án tárgyal Brüsszelben az Erasmusról Johannes Hahn költségvetési és Mariya Gabriel innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős biztosokkal.
A kormány részéről rendre elmondják, teljesítettek minden, a Bizottság által megfogalmazott feltételt/elvárást, ezekről megegyeztek – állítják. Ezért is lepődtek meg az Erasmus programból történő kizáráson. Navracsics Tibor egy hete reagált a hírre, akkor azt mondta: “a tárgyalásokon soha nem volt szó arról, hogy kockázatosnak tartaná az Európai Bizottság, hogy aktív politikusok részesei a közérdekű alapítványok kuratóriumának”. Szeptemberben a miniszter az ATV Start Szigorlat című műsorában azt válaszolta munkatársunk kérdésére, hogy a minisztereknek, fideszes politikusoknak le kell-e mondani a kuratóriumi tisztségéről, hogy “ezt nem várja el a Bizottság, Nyugat-Európában is számos példa van ilyesmire, ez önmagában nem jelent összeférhetetlenséget, csak akkor, ha a politikusok valamilyen ügyben személyesen érintettek. Ha ez így van, a döntéshozatalból kilép az ember”. Az Európai Bizottság részéről ugyanakkor novemberben, és a hírek szerint decemberben is kifogásolták, hogy magas rangú politikai tisztségviselőket nem zárták a kuratóriumokból.
Forrásaink szerint a jövő héten Brüsszelben Navracsics Tibor tárgyalásainak középpontjában az Erasmus és a Horizont programok állnak – a Bizottság konkrét elvárásainak a hivatalos tisztázása. Ugyanakkor, mint egy kormányközeli forrásunk fogalmazott, Navracsics szeretne a tárgyalásai során tájékozódni és világosan látni arról is, hogy a Bizottság részéről van-e még valamilyen elvárás -“lista”, hogy az egyetemi hallgatókon, fiatalokon túlmenően “kiket és milyen retorziók” érhetnek – adott esetben – az Erasmushoz hasonlóan.
Navracsics Tibor az uniós biztosoknak küldött levelében azt írta: „A bizottság lépései sértik az Alapjogi charta 13. cikkét azzal, hogy programokat, kutatásokat és képzéseket lehetetlenítenek el, illetve intézményeket és tudományos munkatársakat érintenek hátrányosan. A bizottság döntése évtizedes nemzetközi szakmai együttműködéseket rombol le, és korlátozza a tudományos élet szabadságát” – szögezi le.
Johannes Hahnnal
Az Erasmus+ és a Horizont Európa programok nagyban járulnak hozzá a részt vevő hallgatók, oktatók és kutatók európai identitástudatának megerősödéséhez és személyes európai integrációjukhoz” – írta a miniszter, aki szerint „ennek az ellehetetlenítése nemcsak a programból kimaradó magyar embereknek, hanem az egész európai közösségnek okoz visszafordíthatatlan károkat”.
„A hallgatói és oktatói sérelmek megelőzéséért tisztelettel kérem, hogy sürgősen tisztázzuk a félreértéseket annak érdekében, hogy a jövőben ne születhessenek az európai uniós intézmények részéről megalapozatlan és jogsértő döntések, valamint a már elfogadott és hatályba lépett intézkedéseket késedelem nélkül módosítsák” – kérte a biztosoktól a levelében.
Arról, hogy az Európai Bizottság 17 pontos elvárást, 27 “mérföldkövet” fogalmazott meg a magyar kormány felé több alkalommal beszámoltunk. Mivel az Európai Bizottság értékelése szerint a kormány nem teljesítette maradéktalanul a 17 feltételt – bár jóváhagyták a magyar helyreállítási tervet, és aláírták a partnerségi megállapodást is – az Európai Bizottság által javasolt 3000 milliárd forint felfüggesztésénél kevesebbet, de három operatív programnak uniós pénzeinek az 55 százalékát befagyasztják. A magyar kormány részéről már többször is jelezték, hogy az igazságszolgáltatási reformmal – a bírói tanáccsal – kapcsolatos brüsszeli elvárásokat, törvénymódosításokat március végéig teljesítik.