A szentgotthárdi Arany János Általános Iskola lépcsőjén január 9-én, hétfő reggel 29 tanár tiltakozott. Ők úgy döntöttek, határozatlan ideig polgári engedetlenségbe kezdenek.
Csütörtök este a Belügyminisztérium új rendeletet adott ki, amely alapján jóval nagyobb szabadságot adott a munkáltatónak a kirúgásokat illetően. Eddig ugyanis 15 napja volt a munkáltatónak arra, hogy a kötelezettségét megszegő pedagógust retorzióban részesítse, mostantól viszont akár a tanév végéig várhat a kirúgással. Ez azt jelenti, hogy a polgári engedetlenségben akár csak egyszer részt vevő tanárokat több hónapos késéssel is ki lehet majd rúgni.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint a módosítás pánikreakció a minisztérium részéről a Szentgotthárdon történtekre. Gosztonyi Gábor alelnök szerint az pedig egyenesen érthetetlen, hogy a kormány miért tolta ki a kirúgások határidejét a tanév végére.
Ezért a PSZ részéről fölmerült az, hogy ez mennyire álságos, hiszen nem mindegy, hogy a gyermeknek holnaputántól vagy szeptember elsejétől nem lesz adott szaktanára. Szerintünk ez teljes mindegy, nem fogják tudni nyáron sem pótolni a kirúgott kollegákat.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete cinikusnak és embertelennek tartja a módosítást. Szerintük ugyanis felháborító, hogy az új rendelet értelmében a polgári engedetlenségben részt vevő tanárok nem azonnal, hanem csak a félév végén értesülhetnek kirúgásukról.
„Tehát ezek a kötelezettségszegők azért annyira nem súlyosak, nem veszélyesek a társadalomra nézve, hogy még ne taníthatnának a tanév végéig, és a nyáron kapják meg az elbocsátó szép üzenetet. És ami gyönyörű még ebben a rendeletben, hogy visszamenőleges hatályú, tehát aki januártól vett részt polgári engedetlenségben, ő is tarthat attól, félhet attól, hogy végigdolgozza a tanévet, aztán nyártól megkapja érte a beosztását” – fogalmazott Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője.
A DK szerint új szintet lépett a tanárok terrorizálása, Barkóczi Balázs oktatási és kulturális árnyékminiszter közleményében azt írta: „az új rendelet miatt akár egy éven keresztül, minden egyes nap félelemmel telve léphet ki a diákjai elé az a tanár, aki egyszer is fel merte emelni a hangját a megalázó, megélhetésre sem elegendő pedagógusbérek ellen.”
A LMP szerint a kormány szembefordul a jogállamiság alapjaival. Úgy gondolják, ez a döntés súlyosabb jogfosztottságot okoz, mint a sztrájkjog megvonása.
Levélben kerestük a Belügyminisztériumot. Egyebek közt azt szerettük volna megtudni, van-e jelentősége annak, hogy a módosítást tíz nappal a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete által hirdetett január 23-án kezdődő hét napos országos sztrájk előtt jelentették be. Válaszukban azt írták: az új rendelet nem hozható összefüggésbe érdekképviseleti aktivitással.