Szűcs Balázs, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója a szabadkai Pannon Rádióban pénteken kiemelte,

korábbi vizsgálatok, valamint a korszerű műszerek segítségével már kimutatták, hogy mely területeken lehetnek régészeti lelőhelyek, így amikor elkezdődött a gyorsvasút építése, számítottak arra, hogy a munkálatok során feltárnak valamit.

Mára kiderült, hogy ókori település lehetett a mai Kishegyes határában - magyarázta. Hozzátette: a téli időszakban általában nem végeznek feltárási munkát, most viszont egyrészt sürget az idő a vasút építése miatt, másrészt pedig az időjárási körülmények is kedvezőek, így a régészek hatékonyan tudják végezni a munkájukat.

A munkálatok jól zajlanak, a talaj felső rétegét már eltávolították, drónfelvételeken már szépen kirajzolódnak a különböző építmények, árkok, kemencék körvonalai,

és ezekből már az is feltételezhető, hogy egy i.sz. 1. és 5. század közötti szarmata településről lehet szó - magyarázta Szűcs Balázs. Hozzátette, hogy a leletek pontos származási idejének a meghatározását a következő fázisban végzik, amikor ki is ássák, megvizsgálják, rendszerezik, majd kiállítják őket - tette hozzá.

https://www.facebook.com/sarkoziistvanmagyarnemzetitanacs/posts/162398519864584

A nomád életmódot folytató szarmaták az i.sz. első században érkezhettek Keletről a Kárpát-medence területére, ahol végül letelepedtek, néhány évszázad után pedig összeolvadtak az itt élő többi néppel - írja az MTI.

Itthon

Egészen durva dolog történt a Budapest-Belgrád vasútvonal építkezésén

kapcsolódó cikkeink