Gulyás Gergely az atv.hu-nak adott interjúban a következő bejelentéseket tette:
– valóban kivette a kormány a magánorvos-passzust az egészségügyi tervek közül, de januárban visszatérnek rá.
– ha radikálisan csökken az európai tőzsdén a gáz és az áram ára, a lakossági piaci árat lehet mérsékelni.
– a kért mentességek biztosítása esetén Orbán Viktor nem bontja meg az EU-egységet szankció-ügyben.
– ha az EU-források úgy érkeznek, januárig visszamenőleg lehetne 21 százalékkal emelni a pedagógusok fizetését.
– 130 milliárd EU-s pénz már megérkezett
– “jelenleg” nem indokolt a gyermekvédelmi törvény módosítása
– a fővárosnak idén nem utalták a 10,2 milliárdos egészségügyi támogatást
– Matolcsyn múlik, hogy kitölti-e jegybankelnöki mandátumát
– Gulyás Gergely cáfolta Ujhelyi István MVM-eladásra vonatkozó kijelentését, és “elvileg magyar EP-képviselőnek” titulálta Ujhelyit és a többi baloldali magyar EP-képviselőt.
– Gulyás Gergely szerint most nyitott, hogy 2023 nyarán elfogadják-e már a 2024-es költségvetést. Ő inkább az igenre hajlik.
Inkább héja, vagy galamb volt 2022-ben?
Nem tudom magamat ezekbe a kategóriákba besorolni. És aligha változom évente. Kovács Zoltán szerint galamb.
Igen, amikor az államtitkár úr a The Bold Truth About Hungary interjút készítette Önnel, ő ezt mondta.
Az biztos, hogy fontosnak tartom, hogy a politikai cselekvés értelmét adó víziók ne ütközzenek a realitással.
Valóban egy faxon vagy emailben kapta meg karácsony előtt a kormány a Bizottságtól, Ursula von der Leyenéktől az uniós helyreállítási pénzekről és a 2021-2027-es kohéziós forrásokról a már szentesített partnerségi megállapodást? Brüsszelben nem volt kézfogás, közös fotó Ursula von der Leyennel.
– Nem ismerem a technikai részleteket, de semmi szokatlan nem történt. Az Európai Tanácsnak kellett döntenie a Magyarországnak járó uniós helyreállítási forrásokról. A Tanács a pozitív döntésről a megszokott formában értesített bennünket.
Újdonság, hogy a Bizottság – amikor most szignálta Magyarországgal ezeket a megállapodásokat – azt is beleírta a közleményébe, hogy az Alapjogi Chartának nem felel meg a magyar gyermekvédelmi törvény, de a tudományos élet szabadságával, a menekültjogi szabályozással kapcsolatban is “súlyos kockázatokról” írnak. Elisa Ferreira pedig azt nyilatkozta, hogy amíg a “horizontális feltételek” nem teljesülnek, a Bizottság nem tudja jóváhagyni a magyarországi költéseket. Mikor érkeznek majd így az uniós pénzek?
130 milliárd már érkezett is, ez az uniós hétéves költségvetés előlege, a Magyarországot összesen megillető pénzek 1,5 százaléka. Az igazságszolgáltatás szervezetéről szóló törvény módosításáról részletekbe menően megállapodtunk a Bizottsággal, a törvénymódosításokat az Országgyűlés márciusban elfogadja. Ez az egyetlen olyan – az uniós szóhasználat szerint – “szupermérföldkő”, ami a helyreállítási és a kohéziós uniós forrásoknál is a további kifizetések feltétele. A gyermekvédelmi törvény pedig az EFOP Plusz program oktatási lábát érinti, de – a félreértések elkerülése végett – a Bizottság is egyértelművé tette, ez a pedagógus béremelésre nem vonatkozik.
Ujhelyi István EP-képviselő az ATV-ben az Egyenes beszédben tegnap este egy meglehetősen súlyos állítást tett. Azt mondta, uniós forrásból tudomása van arról, hogy a magyar kormány részéről tárgyalásokat folytattak közép-ázsiai országokkal, katariakkal, és Kínával is, hogy hitelhez jussunk, ha nem érkeznének az uniós források. És a kormány olyan nemzetstratégiai fontosságú nagy cégekben mint például az MVM tulajdonrészt kínált a tárgyalások során ezen államoknak. Ennek van valóságalapja?
Az államadósság finanszírozás évtizedek óta változatlan formában, nyilvános aukciókon történik, amin mindenki részt vehet. Senkinek semmilyen tulajdonrészt nem ajánlottunk. Ez hazugság, amit Ujhelyi említ az a baloldali kormányok gyakorlata volt. Mi azt szoktuk visszavásárolni, amit ők felelőtlenül eladtak. Viszont a hazugságokkal Ujhelyi István sem menekülhet el saját személyes felelőssége elől, hogy másfél éve azért vesz fel hatmilliós fizetést EP-képviselőként, hogy azután saját frakciója szavazzon Magyarország ellen. Egészen pontosan a magyar tanárok és egészségügyi dolgozók béremelésére, a gazdaság, az infrastruktúra fejlesztésére és környezetvédelemre fordítható bennünket megillető források Magyarországnak való kifizetése ellen.
PEDAGÓGUS BÉREMELÉS – “ELVILEG MAGYAR” EP-KÉPVISELŐK – JANUÁRIG VISSZAMENŐLEGESEN 21 SZÁZALÉK ?
Novák Katalin elnök a karácsonyi nagyinterjújában kijelentette, hogy a pedagógusok anyagi megbecsülése sem uniós forrásoktól, sem a magyar gazdasági helyzettől nem függhet. Egyetért ezzel?
Igen. Ennek megfelelően járunk el, hiszen pillanatnyilag költségvetési forrásokból tudunk csak pedagógusbért emelni. Egyetértünk a pedagógusokkal abban, hogy keveset keresnek, az uniós forrásokon a béremelés üteme múlik. A nagyobb mértékű azonnali emeléshez valóban szükség van azokra a Magyarországot megillető forrásokra is, amelyek az Uniótól járnak nekünk.
Miért nem emelnek most a saját költségvetési forrásból 21 százalékot?
Mert jövőre több mint 2600 milliárd forintot kell fordítsunk a rezsicsökkentés fenntartására, az energiaszámlák kifizetésére az állami szektorban. Ez minden családnak, így a tanárok családjának is havi 181 ezer forint állami támogatást jelent. Természetesen jobb lenne még több bért emelni, de ilyen energiafelár mellett máshol van a költségvetés teljesítőképességének a határa. Két év alatt, 2025 január elsejére majdnem megduplázzuk a pedagógusok fizetését, de ehhez átmenetileg a minket megillető uniós pénzekre is szükség van.
Nem politikai akarat kérdése a pedagógus béremelés?
A kormányban megvan a politikai akarat, a baloldal részéről hiányzik. Azt javaslom a magyar baloldal európai képviselőinek, hogy fejezzék be a nekünk járó uniós pénzek, így a tanári béremelés elleni brüsszeli lobbijukat, amiért nem szégyelnek havi 6 millió forintos nettót fizetést felvenni és akkor mindenkinek jobb lesz. A tanároknak is, az országnak is és mindenkinek, akinek fontos a magyar oktatás. Ez nem a kormány érdeke, hanem az ország érdeke is.
Ezt a kritikát ők már elég sokszor visszautasították, szerintük ők azért dolgoznak, hogy az ország és ne a kormány kapja meg az uniós pénzeket. De visszatérve az eredeti kérdésre: Amikor megérkeznek az uniós források, a pedagógusoknak visszamenőleges hatállyal januártól megadják a 21 százalékos béremelést?
Meglátjuk, hogyan kapjuk meg az uniós forrásokat. Nem nagyon tudok elképzelni olyan jellegű béremelést vagy plusz juttatást, ami ne lenne indokolt a tanárok esetében. Mi úgy állapodtunk meg a Bizottsággal, hogy ha ezeket a forrásokat megkapjuk, január elsejétől tudunk emelni. Ha ők január 1-jére visszamenőlegesen bocsátják rendelkezésre ezeket a forrásokat, akkor ennek semmi akadálya. Javaslom a pedagógus szakszervezeteknek, ha már a baloldalnak sikerült tavasszal kampányolniuk, akkor most keressék meg ugyanazokat a képviselőket, kérjék meg őket, hogy ne akadályozzák tovább azt, Magyarország hozzájuthasson a további tanári béremeléshez szükséges forrásokhoz.
Ezt már nagyon sokszor hallottuk önöktől, de mivel tudná néhány magyar EP-képviselő akadályozni az ezermilliárdos uniós források érkezését?
Minden eszközzel. Az elvileg magyar európai parlamenti képviselők megszavazták az Európai Parlamentben, hogy ne kapjuk meg a nekünk járó pénzeket. Ilyen határozatot hoztak.
„Elvileg magyar”? Kövér László azt mondta a Bayer-showban a brüsszeli magyar ellenzékről, az EP-képviselőkről, hogy „nettó hazaárulók” – ezzel egyetért?
Mindenki vérmérséklete szerint minősítse azt a magatartást, amikor európai parlamenti képviselők azért “dolgoznak” nettó hatmillió forintért, hogy a pedagógusok ne kereshessenek bruttó 800 ezer forintot két év múlva.
Ez nem rajtuk múlik…
Rajtuk múlik, sőt! Ez elsősorban Dobrev Klára és társainak a felelőssége.
Nem a 17 feltételen, az EU-s források szabályos felhasználásán, a korrupciós szint mérséklésén az igazságszolgáltatás reformján, a “szupermérföldköveken”, azaz a kormányon?
Nem, mert a kormány teljesítette, amit vállalt. A Bizottság az – egyébként a saját korrupciós botrányában dagonyázó – Európai Parlament politikai nyomása miatt tartotta vissza a nekünk járó pénzeket. Dobrev Klára és Donáth Anna elvtársai nyíltan megmondták, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a Bizottság ellen, ha feltétel nélkül kifizeti Magyarországnak azt, ami nekünk jár. Az Európai Parlamentben pedig azért sikerült kialakítani egy teljesen hazug és megalapozatlan képet Magyarországról, mert azok a képviselők, akik zöld, liberális meg baloldali frakcióban ülnek, elvileg magyar érdeket képviselve, az ország rágalmazásával töltik az idejüket ahelyett, hogy az ország javát próbálnák ellenzékben is szolgálni.
27-EN JÁTSSZÁK, DE ORBÁN GYŐZ?
Tölgyessy Péter a Partizánnak adott interjújában azt mondta, hogy Orbán Viktor világpolitikai tényező lett, „akár tetszik a baloldalnak, akár nem”, a sajtószereplése az olasz miniszterelnökével azonos, és 8-10-szer nagyobb, mint Hollandia miniszterelnökének. Ez jó vagy rossz?
Amikor egymás mellé teszik Donald Trump, Erdogan vagy Putyin, Bolsonaro vagy Netanjahu nevét a magyar miniszterelnökkel, akkor Izraeltől eltekintve egy-két-háromszáz milliós lélekszámú országok vezetői mellett emlegetik a magyar miniszterelnököt. Ezen nem változtat, hogy ezt a legtöbb esetben rosszindulattal, minimális objektivitásra való törekvés nélkül teszik. Tény, hogy a világpolitikában játszott szerepünk a miniszterelnök fellépésének következtében lényegesen jelentősebb, mint amit a méretünk, népességünk vagy az ország gazdasági súlya indokolna. Ennek oka, hogy Orbán Viktor szavainak a politikai teljesítmény ad súlyt. Négy választási győzelem megszakítás nélkül, több mint egymillió új munkavállaló egy tízmilliós országban és modellértékű családtámogatási rendszer – ezek nehezen letagadható eredmények.
Tölgyessy a szóban forgó interjúban egy magyar kormányzati szereplőt is idézett, miszerint “az európai politikát úgy csinálják, hogy 27-en játsszák, de a végén mindig Orbán Viktor győz”.
Én túlzásnak érzem azt, amikor egymással szemben álló felekként tünteti föl a Bizottságot és a magyar kormányt az elemzések egy része. Ez az Európai Parlament többsége esetében igaz, de a Tanácsnál és a Bizottságnál – minden létező kritikánk ellenére – érdemes elkerülni a végletes leegyszerűsítést. Európa akkor veszít a legtöbbet, ha fontos ügyekben nem tud konszenzusra jutni. Vagy ha zárójelbe teszi az írott jogot és megszünteti a jog uralmát. A Bizottság néhány lépésével ennek legalábbis a közelébe került, ez veszélyes.
Mire gondol?
A Magyarországgal folytatott tárgyalások során a Bizottság számtalan olyan követelést fogalmazott meg, aminek nem volt semmilyen közösségi jogi alapja. Az EU azon alapul, hogy mindenki betartja a közösségi jogot és elfogadja, hogy a tagállamok belső alkotmányos rendjét, demokratikus választási eredményeit tiszteletben kell tartani. Az nem elfogadható magatartás, hogy a Bizottság nyilvánvalóan azért nem adja oda Lengyelországnak az őket megillető pénzeket, mert azt szeretné, ha Lengyelországban jövő szeptemberben kormányváltás lenne. A Bizottság nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy ez a vád alappal felmerülhessen.
Ön most rezzenéstelen arccal mondta azt, hogy az elemzők állítják úgy be, mintha a magyar kormány ellenségként tekintene Brüsszelre?
Nem. Szerintem ez fordítva van. Ha az ellenségeskedést nézzük, az Európai Parlament az, amelyik joggal vádolható hungarofóbiával és gyűlöletkeltéssel Magyarországgal szemben. Ott semmilyen racionalitásnak nincs terepe, semmilyen megnyilatkozásnak nem kell, hogy ténybeli vagy jogi alapja legyen. Az a legnépszerűbb, aki a legmélyebb gyűlölettel tud Magyarországról nyilatkozni. Az Európai Parlament mérhetetlenül káros, iszonyatosan drága, ugyanakkor rendkívül korrupt tevékenysége az, amit folyamatos ellenségkeresésként is leírhatunk.
De Orbán Viktor és a kormány az, aki saját narratívája szerint Brüsszel ellen küzd, hogy megvédje Magyarországot. Azt üzenték Brüsszelnek a plakátokon, hogy több tiszteletet Magyarországnak, a Bizottságnak, hogy Brüsszel a Soros-tervet hajtja végre, most az uniós szankciókat bombaként ábrázolták, a miniszterelnök rendszeresen birodalmi törekvésekkel vádolja Brüsszelt, és ön most azt mondja, hogy Brüsszel nem ellenség, nem a küzdelem másik oldalán álló fél, aki ellen folyamatosan harcolunk, mert a szuverenitásunkat próbálják korlátozni?
Az Európai Unió nem csupán Brüsszel, hanem Prága, Párizs, Berlin és Budapest is. Amikor Európai Unióról is úgy beszélünk, hogy “Brüsszel”, akkor mindig egy központosítási, birodalmi törekvés jelenik meg különböző formában, különböző erővel. Ezzel mi valóban szembenállunk. De egy teljesen átlagos, a Szerződés szerinti eljárás esetén magától értetődő ügyben, például, hogy Magyarország megkapja a nekünk járó kohéziós pénzeket, ott kár győztest hirdetni, mert legalább akkora vesztes sz Európai Unió, ha egyes tagállamoktól az őket jogszerűen megillető forrásokat elzárja, mint amennyire vesztesek az érintett tagállamok is.
Mi a magyar tárgyalási stratégia? Hogyan tárgyal Orbán Viktor Brüsszelben?
Ha az a kérdés, hogy mit képvisel a magyar kormány az Unióban, akkor általánosságban a jog uralmát és a nemzeti sokszínűség megőrzésének fontosságát. Európai identitás önmagában nincs, csak nemzeti identitásokon keresztül létezik. Magyarország tekintettel van arra, hogy fontos ügyekben, nehéz helyzetekben fenn kell tartani az európai egységet, de európai egység nem jöhet létre nagy jelentőségű ügyekben úgy, hogy nincs tekintettel valamely tagállam alapvető nemzeti érdekeire.
Még soha nem alkalmazták a jogállamisági mechanizmust, nem függesztették fel ezermilliárdok kifizetését…
Miután eddig ilyen eljárás nem létezett, nem is alkalmazhatták. Magyarország a magyar és a nemzetközi baloldal törekvései ellenére egyetlen centet sem vesztett el a nekünk járó pénzekből. A miniszterelnök viszonya még a tőlünk politikai értelemben távol álló kormányok miniszterelnökeivel is kollegiális. Igyekszünk azt világossá tenni, hogy szemben mindenféle gyarmatosító törekvéssel, mi nem gondoljuk, hogy másoknak úgy kell viselkedni, ahogy azt mi helyesnek tartjuk, de azt sem tartjuk helyesnek, ha mások megmondják, hogy mi hogyan viselkedjünk. Az a tolerancia-ajánlat, amit a miniszterelnök Berlinben is megfogalmazott, kifejezetten erre vonatkozott. Láthatóan soha nem fogunk egyetérteni az integráció, migráció, a családpolitika, a szuverenitás kérdésében, de ezekben nem kell egyetértenie a tagállamoknak. Együtt kell élni a véleménykülönbségekkel. Sokszínűség, elfogadás: ezt javasoljuk az ezek ellen küzdő európai liberálisoknak.
A Merkel-korszak után mi a leglényegesebb változás, amihez alkalmazkodni kell, ha tárgyalnak?
Hogy az Európai Unió kevésbé egyközpontú. Merkel kancellárságának utolsó évtizedében világos volt, hogy ha az ember Németországgal megegyezett, és Merkel valamit támogat, akkor azt nagyon nagy valószínűséggel a Bizottság és a Tanács is el fogja fogadni. Merkel kancellár távozásával ma többszereplős az európai politika.
GYERMEKVÉDELMI TÖRVÉNY? “JELENLEG NEM LÁTOM OKÁT, HOGY MÓDOSÍTSUNK”
Most az operatív programok jóváhagyásánál újra előkerült a gyermekvédelmi törvény…
Igen, mégiscsak igaz tehát, ha egész konkrétak akarunk lenni, hogy a gyermekvédelmi törvénnyel baja van az Európai Bizottságnak. Én a magyar sajtó jelentős részében hónapokon keresztül azt olvastam, hogy a gyermekvédelmi törvény nem tárgya az európai uniós forrásokkal kapcsolatos vitának, ezt a kormány minden alap nélkül állítja. Úgy tűnik, hogy nem a kormány tájékoztatta félre a közvéleményt, ez csupán a szerény észrevételem.
Navracsics Tibor nemmel válaszolt arra, hogy a gyerekvédelmi törvény Brüsszelben feltétel volt-e.
Pontosabban azt mondta, hogy amikor ő tárgyalt nem említették neki. Én is sokszor elmondtam, hogy még az előző kormány időszakában a magyar helyreállítási pénzekről szóló megállapodást csak azért nem írták alá, mert a parlament elfogadta a gyermekvédelmi törvényt, amit Magyarországon soha nem látott mértékű támogatásban részesítettek a választópolgárok április 3-án.
Vera Jourová felsorolta másfél éve, hogy az Alapjogi Charta mely passzusait sérti a törvény…
Nincs ilyen passzus, az Alapjogi Charta 14. cikke éppen az ellenkezőjét rögzíti, azt, hogy tiszteletben kell tartani a szülők jogát arra hogy gyermekeiknek – az e jogok gyakorlását szabályozó nemzeti törvényekkel összhangban – milyen vallási, világnézeti vagy pedagógiai nevelést kívánnak biztosítani.
Jourová elsősorban azt jelölte meg, hogy a Charta rendelkezései tiltják szexuális beállítottság alapján a diszkriminációt.
Ha valami a szülők feladata, összhangban az alapjogi chartával, ott nehéz diszkriminációt találni. A Bizottság bírósági keresetet nyújtott be a törvénnyel szemben, erről majd az Európai Bíróság dönt, mi a bíróság döntését tiszteletben fogjuk tartani.
Nem hajlandóak módosítani a gyermekvédelmi törvényt? A miniszterelnök szerint ez vörös vonal.
A vörös vonal a szabályozás célja, azaz, hogy nem NGO-k, nem idősödő magyar-amerikai milliárdosok, nem férfiakra jellemző attribútumokkal rendelkező nők, hanem a szülők feladata a kiskorúak szexuális felvilágosítása. Még jobb szabályozást szívesen alkotunk, de a cél megkérdőjelezhetetlen.
Azaz, mégis lehet szó a módosításáról?
Jelenleg nem látom okát annak, hogy módosítsunk.
Akkor 623 millió euró nem fog megérkezni.
Meglátjuk. A Bizottsággal bizonyos kérdésekben eddig is lehetett értelmes párbeszédet folytatni, hátha ebben a kérdésben is lehet. Ha nem, akkor majd dönt a bíróság. A másik két, a Bizottság által vitatott törvénnyel együtt a források rendkívül csekély részét érinti ez a vita. Ettől még aggasztó, hogy migráció ügyében nemcsak a kerítést megrohamozó erőszakos illegális migránsokkal kell megküzdenünk, de a magyar és egyben schengeni külső határvédelem hősies küzdelmében a Bizottság akarva-akaratlanul a törvénytelen betolakodókat segíti.
A tudományos szabadság megsértése miatt 1,95 milliárd eurót nem folyósítanak, a menekültügyi szabályozás pedig 33 millió eurót érint.
Mi eddig úgy gondoltuk, hogy az állami befolyás csökkentése nem árt, hanem éppenhogy erősíti a tudományos élet szabadságát. Ráadásul, amit a Bizottság ezen a területen módosítani kért, azt már elfogadta a parlament.
KINEK A GYŐZELME A MEGEGYEZÉS?
Amikor kiderült, hogy Brüsszelben jóváhagyták a Magyarországnak járó uniós pénzeket, és amikor a Politico azt írta, hogy ez Orbán Viktor győzelme, Ön úgy fogalmazott: ez az Európai Unió győzelme.
Magyarország az Európai Unió tagja, tehát Magyarország győzelme az Európai Unióé is. Ez volt az első állításom. A második, hogy az Európai Unió vagy a Bizottság nem lehet ellensége a tagállamoknak, és hogyha ez a látszat alakul ki, az az Európai Unió veresége. A Bizottság minél inkább politikai szerepet játszik, annál inkább veszélyezteti, hogy az európai egységet fenn lehessen tartani – általánosságban és fontos politikai kérdésekben is. A Bizottság feladata fontos, jogi, koordinációs és adminisztratív feladat, a Szerződések őrének a szerepét kell betöltenie. A szerződés szerint a kohéziós források minden tagállamnak járnak, Magyarországnak és Lengyelországnak is. Minden olyan perc, amikor kohéziós forrásokat tartanak vissza, vagy nem fizetnek ki, az Európának és a Bizottságnak a kudarca elsősorban, nem Magyarországé és Lengyelországé.
Orbán Viktor lehet ellenzékben az Európai Unióban?
Ellenzékben nem tudunk lenni, kisebbségben lehetünk. Van számtalan olyan ideológiai, politikai, kulturális vita Európában, ahol a magyar kormány tradicionális európai álláspontot képvisel, amelyen Nyugat-Európa kormányai és részben társadalmai is már réges-régen túlléptek. Ezekben a kérdésekben sem vagyunk egyedül, de kisebbségben vagyunk.
Az Oroszországgal szembeni szankciókra egyedül a magyar kormány szeretne nemet mondani, lebegteti a vétót, de az uniós gázársapkát is egyedül Szijjártó Péter utasította el a 27-ek közül.
Több esetben is van ilyen, de akkor a hollandok és az osztrákok is ellenzékben vannak, mert ők meg megakadályozták a román, illetve bolgár csatlakozást a schengeni övezethez.
Ez egy eset volt. Lehet Orbán Viktor ellenpólusa az európai fősodornak?
A hollandok néhány éve az ukrán tagjelölti státuszt akadályozták meg egyedül – éppen egy népszavazás alapján. Ettől még igaz, hogy az európai fősodorral nagyon sok kérdésben szembenállunk, de ezt esetről esetre érdemes vizsgálni, és akkor lehet, hogy találunk másokat is. A lojális együttműködés jegyében mi soha nem kötöttünk össze különböző kérdéseket. A 18 milliárdos uniós támogatást Ukrajnának és a globális minimumadót akkor fogadtuk el, amikor garanciát kaptunk, hogy nem kell további közös uniós hitelfelvételhez hozzájárulnunk és a kedvező magyar adókörnyezetet sem kell adóemeléssel felszámolnunk.
Azt mondja, hogy a magyar kormány nem zsarolta Brüsszelt?
Nem, sőt, a cseh elnökség kötötte össze a szavazásnál ezeket a kérdéseket. Ezért arra a kérdésre, hogy ki kit akart zsarolni, nem nekünk kell válaszolni.
A finn és a svéd NATO-csatlakozást megszavazzák?
A miniszterelnök is nyilatkozott arról, hogy tavaszi ülésszakban az Országgyűlés megkezdi a ratifikáció tárgyalását, és ennek megfelelően hoz döntést.
A magyar vétópolitika meddig tartható, mekkora az ereje?
Soha nem örülünk annak, ha egy döntés létrejöttét mi akadályozzuk meg. Ugyanakkor az uniós jog azért sem ismeri a vétó fogalmát, mert abból indul ki, hogy ott ahol a döntéshozatal egyhangúságot igényel, csak valamennyi állam egyetértésével születhet döntés, ezért ennek hiányában nincs mit megvétózni. Mégis elfogadva a leegyszerűsítést: nincs olyan magyar vétó, ami előtt ne kísérelnénk meg pozitív, kompromisszumos javaslatot tenni. Az Európai Unió intézményeinek is le kell vonniuk azt a következtetést, hogy nem a tagállamok alkalmazottjai a Bizottságnak, illetve a Tanács vezetésének, hanem fordítva.
MEGSZAVAZZA ORBÁN VIKTOR A SZANKCIÓK MEGHOSSZABBITÁSÁT?
Az Oroszország elleni szankcióknak a meghosszabbítását – a kilenc szankció hatálya január 31-vel lejár – megszavazza a februári EU-csúcson Orbán Viktor?
Ha megkapjuk mindazokat a mentességeket, amit eddig is megkaptunk, amelyek a magyar érdeknek megfelelnek, akkor az európai egység fenntartása az érdekünk.
De megszavazta eddig is a miniszterelnök mind a kilenc uniós szankciót.
Azzal együtt járultunk hozzá az egyhangúsághoz a Tanácsban, hogy a legfontosabb kérdésben mentesítést harcoltunk ki Magyarországnak.
Akkor miért tartja igaznak a Fidesz szavazók fele, és a lakosság 36 százaléka azt a hamis állítást, hogy “a magyar kormány nem szavazta meg a szankciókat” Brüsszelben?
Nem biztos, hogy én vagyok a kérdés címzettje, de vélhetően azért, mert nagyon sokat küzdöttünk azért, hogy a szankciók ne az eredeti formájukban lépjenek hatályba, és sikerrel is jártunk. A nyáron napokon át tartottak a viták az uniós csúcson, mert az orosz kőolajembargót nem voltunk hajlandóak elfogadni, hiszen az az üzemanyag-ellátás és a magyar gazdaság leállását eredményezte volna. Az emberek jó része tehát lényeglátó.
ENERGIA: “HA RADIKÁLISAN CSÖKKENNE A GÁZ ÁRA AZ EURÓPAI TŐZSDÉN …”
Az uniós gázársapkát is elutasította a magyar kormány, egyedüliként. Viszont most a holland gáztőzsdén a TTF-en az látszik, hogy a földgáz ára leesett a háború előtti szintre, 2022 januárjában volt 80 euró egy megawattóra földgáz ára, és most. Ez nem oltja ki a nemzeti konzultációs üzenetet – 1 millió 300 ezren töltötték ki -, hiszen a kormány azt sulykolta, hogy vissza kell vonni Brüsszelben a szankciókat, mert azok miatt szökik az egekig az energia, a gáz ára?
Szívből kívánom mindannyiunknak, hogy ne legyen igazam, de ez nem tart örökké. Az elmúlt évben több ezer milliárd forintot fizettünk azért, mert az árak az egekbe szöktek és ez a háború és a szankciók következménye volt. Most azért ennyi a gáz ára a gázpiacon, mert a kereslet csekély. Ez azért van, mert mindenki feltöltötte a gáztárolókat. Amikor ez megváltozik, akkor sajnos az ár is emelkedni fog. Akkor kell majd megnézni, hogy mennyi a gáz ára, amikor elkezdődik a betárolási időszak.
“Nix ugribugri” – ezzel válaszolt a miniszterelnök a kormányinfón, azaz nem változtatnak a 144 köbméteres és a 210 kilowattórás rezsicsökkentett határon.
A kormány ezeket a kedvezményes árakat a következő félévben is fenntartja.
Ha radikálisan csökkenne a gáz vagy az áram ára az európai tőzsdén, akkor a lakossági piaci árat – tehát a rezsicsökkentett érték fölötti árat – lehetne csökkenteni, és nem az átlagfogyasztás alapján meghatározott határon kellene módosítani.
Mert a határt a magyar költségvetés teherbíró-képességét kifeszítve jól lőttük be, a gázszámlák 78, a villanyszámlák 67 százaléka a rezsicsökkentett értékhatár alá esik.
A GKI szerint a lakosság 60 százaléka fizet többet a rezsicsökkentett átlagárnál.
Ők csináltak egy közvéleménykutatást, ami jól láthatóan nem sikerült. Hacsak a kutatás valóságtól távol álló eredményével nem eleve a közvélemény befolyásolása volt a kormány iránt nem különösebben rajongó GKI szándéka. Az MVM pontosan megmondja, hány számlát küld ki és ebből hány esik a rezsicsökkentett szint alá.
KÖLTSÉGVETÉS: “A REZSICSÖKKENTÉS FENNTARTÁSA ÉRDEKÉBEN”
A 2023-as immár módosított költségvetésben miért emelte meg a kormány 670 milliárdról 2610 milliárd forintra a Rezsivédelmi Alap forrásait?
Azért, mert ennyibe kerül a rezsicsökkentés fenntartása, a közintézmények fűtésének többletköltsége és célzott támogatásokkal a gazdaság rezsiterheinek mérséklése összesen.
A lakossági rezsivédelemnél a júliusban elfogadott 600 milliárdot 1458 milliárdra növelte meg a kormány. Miért?
Ez is része a rezsivédelmi alapnak. Ennyibe kerül az, hogy a háztartásoknak fenn tudjuk tartani a rezsicsökkentést az átlagfogyasztásig.
Júliusban ezt nem tudták, amikor a parlament elfogadta a ‘23-as költségvetést?
Nem. Amikor június elején benyújtottuk a jövő évi költségvetést a parlamentnek, akkor még mindenki sokkal optimistább volt a gáz- és olajárakat illetően. Ma is sok a bizonytalanság, de már több 10 hónap telt el a háború kezdete és több mint fél év az első brüsszeli energiaszankciók bevezetése óta. Így megalapozottabban tudunk dönteni.
December 28-án jelentette be, hogy bár a kormány rendeleti úton már módosította ‘23-as költségvetést, azt a parlament elé terjesztik. Ez a büdzsé már hatályba lépett, kihirdették a Magyar Közlönyben, miért terjesztik a parlament elé? Lesz igazi vita róla?
Január közepéig a parlament elé terjesztjük a módosításokat, melyeket februárban elkezd tárgyalni az országgyűlés és márciusban tudja elfogadni azokat. Fontos, hogy a rendkívül jogrend arra lehetőséget ad, hogy gyorsan cselekedjünk, de arra nem, hogy parlamenti hatáskört véglegesen elvonjunk. Az Országgyűlés elnöke erre vonatkozó egyértelmű igényét is megfogalmazta, amivel a kormány egyetértett.
A parlament “csak” szentesíteni fogja a kormány által már rendeleti úton meghozott új számokat? Már a Költségvetési Tanács is aláírta ezeket.
Az Országgyűlés a költségvetés módosítására irányadó szabályoknak megfelelően tárgyalja meg a kormány előterjesztését.
Négy nap alatt derült ki, hogy a ‘23-as hiánycélt meg kell emelni 3,5 százalékról 3,9 százalékra? Varga Mihály pénzügyminiszter december 20-án, a miniszterelnök pedig úgy emlékszem december 21-én 3,5 százalékot mondott. Ráadásul a 3,9 százalékos hiánycél, a plusz 4 tized százalék részletezése nincs is benne a legfrissebb kormányrendeletben.
3,5 százalékos hiánnyal terveztük a jövő évi költségvetést, de a rezsicsökkentés fenntartása érdekében kénytelenek voltunk 3,9 százalékra emelni a hiánycélt. Miután az elmúlt bő évtized konzervatív gazdaságpolitikája abban különbözött baloldali elődeinkétől, hogy amit a költségvetésekben írtunk, az ha ég és föld nem szakadt össze – lásd, mondjuk, koronavírus-járvány – akkor azt évről évre teljesítettük, sőt a hiány mértékét tekintve többször túlteljesítettük. Ezt a hitelességet nem akarjuk lerombolni. Amit év elején mondunk, ahhoz év végén is tartjuk magunkat.
Az állam saját magán is spórol? A Portfolio észrevett egy 250 milliárdos minisztériumi kiadáscsökkentést. Marad a 18 fok 2023-ban is az állami intézményekben, vagy milyen intézkedést hoznak?
Remélem, hogy a 18 fok kizárólag az idei télre vonatkozó egyszeri döntés marad. Különösen a közigazgatásban dolgozó kolléganőknél látom, hogy ennek elviselése részükről komoly áldozatot kíván. Az említett összeget a tárcák néhány program átütemezésével képesek kigazdálkodni.
A soha nem látott mostani nagyszabású módosítás után 2023-ban is elfogadja a parlament nyáron a ’24-es költségvetést?
Nyitott kérdés. Én több érvet látok amellett, hogy fogadjuk el. Még úgy is, hogy most valóban egy átfogó és nagy módosítást voltunk kénytelenek még a jövő évi költségvetés hatályba lépése előtt elfogadni. Mégis szerintem több előnye van, ha a kormány gazdaság- és társadalompolitikai célkitűzései a közvélemény számára mielőbb megismerhetők. Ez kellően fajsúlyos érv ahhoz, hogy még akár kisebb módosításokat is vállalva jövő év júniusában fogadjuk el a 2024-es költségvetést.
BUDAPEST – ÁTÜTEMEZTÉK A 10,2 MILLIÁRD UTALÁSÁT
A kormány utalta Budapestnek egészségügyi fejlesztésekre most is a 10,2 milliárdos forrást.
Jó néhány kerület a tavalyi, sőt még a tavalyelőtti kormányzati támogatást sem tudta elkölteni, ezért ennek az átütemezését kérték közvetlenül, illetve a főváros közvetítésével.
Így ha az európai uniós pénzek megjönnek, akkor jövőre fog folytatódni az egészséges Budapest program.
Karácsony Gergelyék kérték, hogy a kormány most ne fizesse ki a 10, 2 milliárdot?
A kormány hozzájárult ahhoz, hogy jövőre is elkölthessék a kerületek a tavalyi, illetve tavalyelőtti kormányzati támogatásokat. Ez logikusabb döntés volt, minthogy visszafizettetünk jelentős pénzeket a tavalyi és tavalyelőtti kétszer tízmilliárdból és a másik kezünkkel ugyanazt a pénzt odaadjuk ugyanazoknak a kerületeknek. Így szerintem ez egy korrekt döntés.
Budapest kap plusz rezsitámogatást a kormánytól akkor is, ha nem tudnak prezentálni lakosságarányos adatot az egy főre jutó iparűzési adóképességről? Varga Mihály jelentette be, hogy 80 milliárdot szán a kormány az önkormányzatok rezsiszámláinak a kifizetésére, közvilágításra, óvodáknak, bölcsődéknek…
Az első körben 80 milliárd forintot fogunk a települési önkormányzatoknak kifizetni. Ezt megelőzte az a tárgyalássorozat, amelyet Balla György képviselőtársam miniszteri biztosként folytatott minden tízezer fő fölötti város polgármesterével, illetve Budapesten a budapesti kerületekkel Láng Zsolt képviselőtársam tárgyalt, úgy is mint a közép-magyarországi térségért felelős kormánybiztos. Ebben a körben lesznek támogatások.
Nem marad ki Budapest sem?
Azok a budapesti kerületek, akik leültek tárgyalni a kormánnyal pártállásra való tekintet nélkül kapnak állami hozzájárulást a megnövekedett rezsiköltségeikhez.
Ellenzékiek is?
Természetesen. Azt joggal feltételezzük, hogy azok a kerületi vezetők nem igénylik a kormány támogatását, akiknek az országból egyedülálló módon nem volt fél órájuk arra, hogy Láng Zsolt kormánybiztossal egyeztessenek. Összesen 6 ilyen kerület volt a 23-ból. Úgy is mondhatnám, hogy a 7 kormánypárti kerületi vezetőn kívül 10 polgármesternek ez fontos volt, 6-nak pedig más egyéb még fontosabb dolga akadt.
MATOLCSY – “A LEGSZEBB LAPOKON” A 2010 UTÁNI SZEREPE
Visszatérve a ‘23-as költségvetésre, Matolcsy György jegybankelnök aláírása hiányzik az új költségvetésről. Erős konfliktus keletkezett a jegybankelnök és a kormány között?
Nem látok erős konfliktust. Előzetesen jelezte a jegybankelnök, hogy külföldön lesz, a tervezet elemzésében a jegybank alelnöke részt vett, de a törvény szerint ő az aláírásában nem helyettesítheti az MNB elnökét.
E-mailben is lehetőség van a digitális aláírásra.
Ezek szerint nincs. Nem vagyok tagja a Költségvetési Tanácsnak, nem ismerem az eljárásrendjét, de a Költségvetési Tanács elnökének tájékoztatásából egyértelmű, hogy a személyes jelenlét nem pótolható.
Azért a bizalom töretlen Matolcsy György iránt?
Matolcsy Györgynek nem az én bizalmamat kell élveznie, és miután a jegybank független, ezért a jegybankelnöki tisztsége még csak a miniszterelnök bizalmától sem függ onnantól kezdve, hogy a kinevezése megtörtént. Hiba lenne, ha a magyar gazdaságtörténet nem a legszebb lapjain őrizné meg Matolcsy György 2010 utáni gazdasági és növekedési fordulatban játszott szerepét.
Mekkora tétet tenne arra, hogy kitölti jegybankelnöki mandátumát Matolcsy György?
Ez csak rajta múlik, ezért nagyon magas tétek tennék rá.
A kormány és a jegybank között volt valamilyen egyeztetés, mielőtt a parlament gazdasági bizottságában elmondta a nagy visszhangot kiváltó kemény mondatait arról, hogy válságközeli a helyzet? Egy Index-interjúban erre utaltak.
Nem tudok ilyenről. Európában mindenhol nehéz a gazdasági helyzet, magas az infláció, mindenki gazdasági visszaeséstől tart. Ebből a pénzromlás az, amit elsősorban a jegybanknak kell kezelnie.
INFLÁCIÓ – “KEDÉLYES EGYET NEM ÉRTÉS” A JEGYBANKKAL
A jegybank felelőssége az árstabilitás biztosítása. Matolcsy György jegybankelnök felelőssége, hogy Európában a rekorderek vagyunk?
Valóban az elmúlt két hónapban a magyar infláció Európában az egyik legmagasabb, majd a legmagasabb volt, azt megelőzően pedig hosszú ideig a középmezőnyben volt. Már a koronavírus-járványból való kilábalás a kereslet élénkülésével komoly inflációval járt és ehhez társultak még a háború és a szankciók hatásai: a brutális energiaárak, illetve a forint árfolyamának gyengülése is. Ebből a három okból legalább kettő mindenhol fennáll. Az árstabilitás és a 3 százalék alatti inflációs cél elérése a jegybank feladata, de ennek elérése távolról sem csak tőle függ. Tehát ha a felelősöket keressük, akkor először meg kellene találni a felelőst, aki miatt kirobbant a koronavírus, másodszor pedig megnevezhetjük az oroszokat, akik megtámadták Ukrajnát, harmadszor a brüsszeli szankciókat követelő tagállamokat. Ezek azok a hatások, amelyek miatt az Egyesült Államoktól Németországon át Spanyolországig az elmúlt négy-öt évtizedben a legmagasabb, a hetvenes évek olajválsága óta nem tapasztalt infláció van mindenütt. A cél az, hogy jövő év végére egy számjegyű inflációt érjünk el, és szerintem az egy reális cél.
Milyen kormányzati intézkedések kellenek ehhez?
Ezt szolgálja az árstopok politikája, ami szerintünk egyértelműen fékezi az inflációt. Ahogy az elmúlt hónapban a forint árfolyamának erősödése és stabilizálódása is sokat segít.
Matolcsy szerint emeli 2-4 százalékponttal az ársapka az inflációt.
Ez az a pont, ahol kedélyes egyet nem értés van a kormány és a jegybank között. Szerintünk az ársapka kivezetése növeli az inflációt.
ÉLELMISZERÁRSTOP: A VERSENYHELYZET AKADÁLYOZZA MEG AZ ÁREMELÉSEKET
Karácsony után a kormány az élelmiszerárstop-rendeletet úgy módosította, hogy az üzleteknek, az árstopos termékek kétszeresét kell biztosítani. Mi akadályozza meg, hogy a kormányzati intézkedés hatására a kereskedők a többi termék árát jelentősen megemeljék, így a vásárlóknak kell majd többet fizetni?
A versenyhelyzet akadályozza meg. Sok bolthálózat van Magyarországon és a vevők jelentős része az árak alapján dönt. Az élelmiszeripar-kiskereskedelemben a jelentős versenyre tekintettel az árstopokat áthárítani – különösen teljes egészében – nem lehetséges.
44 százalékos az élelmiszerdrágulás. Egy felmérés szerint a világon a tizedikek vagyunk ezzel az inflációs mutatóval Zimbabwe, Libanon és mások után.
Sajnos az energiaár-robbanással megnőttek a szállítási költségek és jelentős mértékű az import is. Ehhez társult a fogyasztás növekedése, ami önmagában is felhajtja az árakat. Ezért fontos, hogy néhány létfontosságú termék továbbra is a tavalyi áron kapható és ezért küzdünk az inflációt eredményező szankciók kibővítése ellen.
“A RICHTER ELKÖTELEZETTSÉGE MAGYARORSZÁG IRÁNT ERŐS…”
A gyógyszergyártókra most kivetett különadónak lehet olyan következménye, hogy a gyógyszerek ára emelkedik és a lakosságnak kell ezt megfizetni?
A gyógyszerek nagyon nagy részének meghatározott ára van, ezek legfeljebb a társadalombiztosításnak kerülhetnek többe.
Kivonulhatnak gyógyszergyártók Magyarországról a különadó miatt? Nyáron már 20 százalékról 28-ra emelték a tízezer forint fölötti gyógyszereknél a különadót.
Ez az adó a legnagyobb mértékben a Richtert érinti. A Richter elkötelezettsége Magyarország iránt szerintem kellően erős ahhoz, hogy egy fájdalmas és általuk sérelmezett adó egy-két éves átmeneti léte nem fogja az ő magyarországi tevékenységüket alapvetően megváltoztatni.
Nemrég azt nyilatkozta, hogy a legnehezebb évünk lesz 2023. Mi jöhet még?
Sokkal több komoly veszély van a láthatáron, mint bármikor korábban. A szomszédunkban háború van. Nem csak az energiaárak szöktek az egekbe, de az ellátás is bármikor bizonytalanná válhat. Kérdés, hogy Európa gazdasága ilyen energiaárak mellett hogyan maradhat versenyképes, miközben mind az Egyesült Államokban, mind Ázsia gazdaságaiban az európai ár töredékét kell fizetni az energiáért. Úgy tűnik, hogy túl vagyunk a pandémián, de azért újra és újra különböző hírek és rémhírek formájában felüti a fejét, hogy még milyen egészségügyi kockázatok vannak. A migrációs helyzet 2015 óta nem volt hasonlóan drámai, mint napjainkban.
ORBÁN-TALÁLKOZÓ SEM ZELENSZKIJJEL, SEM PUTYINNAL NINCS TERVBEN
Guy Verhofstadt Orbán Viktort árulónak nevezte, miután a miniszterelnök kijelentette a Magyar Nemzetnek adott interjúban: „Ukrajna csak addig tud harcolni, amíg az Egyesült Államok támogatja pénzzel és fegyverrel, ha az amerikaiak békét akarnak, akkor béke lesz”. Miért az a kép, hogy a magyar kormány Putyin-barát, illetve Putyin “trójai falova”?
Ez a megjegyzés ugyanolyan szánalmas, mint amilyen a megjegyzés szülőatyja. Magyarország egy szuverén ország, amely saját nemzeti érdekeit követi és döntéshozatalában semmilyen formában nem függ Oroszországtól, sem más államoktól. A függés olyan mértékű, amilyen mértékű az energiának való kitettségünk. Minden ezen túli vád teljes egészében megalapozatlan. Magyarország elítélte az orosz agressziót, elsők között ítélte el a V4-es kormányfőkkel együtt a Krím annexióját is, annak idején még Orbán Viktor és Donald Tusk közösen. Tehát egész egyszerűen a tények nem támasztják alá ezeket az állításokat.
Novák Katalin köztársasági elnök találkozott Zelenszkijjel Kijevben, amikor egy élelmezési fórumra elutazott. A miniszterelnök miért nem találkozott vele február óta?
Nem volt olyan közös fórum, ahol találkozhattak volna. És természetesen az is szükséges, hogy valamelyik fél meghívja a másikat.
Zelenszkij kiírta a Twitteren, hogy amikor telefonon beszéltek a miniszterelnökkel, meghívta Kijevbe.
Általában hivatalos meghívások állam- és kormányfők között nem tweetekben történnek. Magyarország eddig államfői szinten képviseltette magát Kijevben, ennél magasabb szint nem létezik.
Lehet, hogy az ukránok nem így gondolják.
Szerintem tudják, ezért a vendéglátók nagyra is értékelték Novák Katalin államfői látogatását.
Putyin orosz elnökkel indokolt lenne egy miniszterelnöki találkozó?
Az sincs a napirenden.
NOVÁK KATALINRÓL
A köztársasági elnök a Kossuth téren a beiktatási beszédében, de a Varsóban és Bécsben is keményebb szavakat használt, amikor Putyint agresszornak nevezte, és orosz háborús bűncselekményekről beszélt, amit ki kell majd vizsgálni.
Nem látok semmilyen nézetkülönbséget a köztársasági elnök és a kormány között Ukrajna kapcsán. A köztársasági elnök a magyar állam képviseletében Kijevben járt. Ez természetesen fontos és szimbolikus kiállás is, ami elnök asszony politikai éleslátását és bátorságát egyaránt dicséri.
Ennek fényében is hogyan értékeli Novák Katalin elnöki tevékenységét?
Szerintem nem feladata a kormány tagjának a köztársasági elnököt értékelni, de véleményt talán nem tiszteletlenség mondanom. Az elmúlt bő félév is igazolta, hogy az Országgyűlés jó döntést hozott, amikor Novák Katalint választotta meg köztársasági elnöknek, hiszen jól látszik, hogy mind a bel-, mind a külpolitikába új színt hozott az elnöksége. Szerintem olyanok is azonosulni tudnak az elnöki tevékenységével, akik vagy hosszú ideje elfordultak a politikától vagy nem feltétlenül támogatói a jelenlegi kormánypártoknak. Ebből is látszik, hogy kiválóan látja el a köztársasági elnöki tisztségből eredő feladatait.
Az ellenzék, például az egészségügyi törvénymódosítás miatt, amit az ellenzéki tiltakozások ellenére is aláírt – mert mint a karácsonyi interjúban is mondta, mindig az ország érdekét nézi – “golyóstoll” köztársasági elnöknek nevezi Novák Katalint.
A magyar ellenzék megnyilvánulásai már évek óta nem érdemelnek kommentárt. Néhány – és sajnos ma már nagyon-nagyon kevés – kivételtől eltekintve az ellenzéki politikusokra jó okkal tekintenek megvetéssel még saját szavazóik is.
Ilyenről nem tudunk…
Ennek legfőbb oka, hogy a teljesítmény és egyre gyakrabban az értelem teljes hiányát ilyen primitív nyilatkozatokkal próbálják ellensúlyozni.
EGÉSZSÉGÜGY, MAGÁNORVOSOK: KIVETTE A KORMÁNY, JANUÁRBAN VISSZATÉRNEK RÁ
Elnézést, az egészségügyi törvényt is érintettük az előbb. A pénteken megjelent kormányrendelet szerint kivették azt a javaslatból – ami elég nagy visszahangot és ellenérzéseket váltott ki – hogy a magánorvosoknak havi 20 órát kell a közegészségügyben is dolgozni?
A rendelet társadalmi egyeztetése során számtalan jogos kritika és kétség merült fel a magánegészségügyi ellátásban dolgozó orvosok kötelező állami szerepvállalásával kapcsolatosan. Ezért a kormány ennek az elhagyásáról döntött azzal, hogy a kérdésre a lehetséges alternatív javaslatokat is megvizsgálva a januári kormányülésen térünk majd vissza.
POLGÁRI ENGEDETLENSÉG
Arra jogászként tudja a választ, hogy az MTA elnöksége miért a Novák Katalin közbenjárását kérte, hogy helyezték vissza az iskolákba az állásukba a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárokat?
A Magyar Tudományos Akadémiának természetesen nem feltétlenül kell a kormánnyal egyetérteni, de minimális jogi igényességgel kell hogy rendelkezzen, amikor egy ilyen közleményt megír és nyilvánosságra hoz. Lehet, hogy a jogászprofesszorokat titokban kizárták az Akadémiáról, ezért nem értesültünk e sajnálatos fejleményről. Az elnöki kegyelmet összefüggésbe hozni egy munkáltatói intézkedéssel egy nem túl tájékozott gimnazistának megbocsátható ötlet, de egy olyan Akadémián, amelynek tagjai neves jogtudósok, abszurd és megengedhetetlen igénytelenség.
Egyetért abban Pintér Sándorral és Orbán Viktorral, hogy azokat a tanárokat, akik többszöri figyelmeztetés ellenére is a polgári engedetlenségre hivatkozva nem tanítanak, el kell bocsátani, mert a magyar jog nem ismer olyat, hogy polgári engedetlenséget?
Így van.
De amikor Orbán Viktorék kordont bontották, akkor sem ismerte a magyar jog, vagy csak most nem ismeri?
Mindenkinek figyelmébe ajánlom a 2007 februári Magyar Nemzetben megjelent cikkemet, amely segít eligazodni azoknak, akikben ez a kérdés szerintem tévesen felmerül. Én már akkor is vitattam, hogy az egyáltalán polgári engedetlenség lett volna, mert ahhoz először azt kell megvizsgálni, hogy a kordon felállítása, amely a Parlamentet körülvette egy létező rendőri intézkedésen alapult vagy sem. Ha nem, akkor nem volt jogellenes a cselekmény, hiszen akkor nem volt jogalapja a kordonállításnak. A jogalap egy olyan állítólag 2006. október 23-án hajnali 2 órakor született – és akkor azonnal végre is hajtott – budapesti rendőrfőkapitányi határozat, ami arra hivatkozott, hogy a 23-i rendezvényeken milyen erőszakos cselekmények történtek. Csak az a baj, hogy a határozat indoklásában írtak később történtek, minthogy a határozat megszületett. Itt tehát egy hamisítvánnyal volt dolgunk. Ebben az esetben tehát nincs jogellenesség és így polgári engedetlenség sem. Hozzáteszem, a mai miniszterelnökkel és akkori frakciószövetségi társaival szemben a hatalom azonnal szabálysértési eljárást indított, amit a Fővárosi Bíróság megszüntetett.
A pedagógusok elbocsátásával akkor …
Jogi értelemben párhuzamot nem lehet találni. A tanároknak és a Klebelsberg Intézményfenntartónak is be kell tartani a jogszabályokat. Ha valaki háromszor egymás után nem megy be a munkahelyére dolgozni, nem lesz olyan munkáltató, aki ezt el fogja tűrni.
2023 KIHIVÁSA, ÚJÉVI FOGADALOM
2023-ban mi lesz a legnagyobb kihívás?
Hogy egy háború fenyegető szomszédságában sikerüljön az ország békéjét és biztonságát megőrizni, és sikerüljön mindazt megóvni, amit az elmúlt években pártpolitikai határokon felülállóan mindenki komoly előrelépésként elismert: a családtámogatási rendszert, a rezsicsökkentést, a munkahelyeket, a közel teljes foglalkoztatottságot.
Újévi fogadalmat szokott tenni?
Továbbra sem. De még ha tennék, akkor sem mondanám el.