Több a kérdés, mint a válasz a januártól átalakuló háziorvosi ellátással kapcsolatban. A Magyar Orvosok Szakszervezetének alelnöke távlatilag azzal számol, hogy kevesebb lesz a háziorvos, különösen a szegényebb térségekben. Rajháthy Beatrix szerint sokkal kevesebb idő fog jutni a személyes törődésre, a betegekre, és sokkal nagyobb probléma lesz főleg a hátrányos helyzetű kistérségekben, tehát nagyjából a lakosság 10-15 százalékának még nehezebb lesz a megfelelő színvonalú egészségügyi ellátáshoz hozzáférnie.
A gyermekorvos már a rezsidíjak kifizetését is problematikusnak látja. Ehhez jönnek még a változó ügyeleti szabályok, amelyeket szerinte sem az idős, sem a kisgyermekes orvosok nem tudnak majd teljesíteni.
Eközben a beígért béremelést sem kapják meg az egészségügyi szakdolgozók. Az Egészségügyi Szakdolgozói Kamara kétszer is konkrét ígéretet kapott a fizetések emelésére. Arról volt szó, hogy a középfokú végzettséggel rendelkezők 32-34, a felsőfokú szakképesítést elérők 47-55 százalékos béremelést kapnak.
„Nyomatékosan szeretném jelezni, hogy ez két lépcsőben történik, ami vélhetően az egyik 2023-ban, a másik 2024-ben, tehát a kollégák ezt az emelkedést olyan jelentősen nem fogják megérezni, ezt ki kell mondani” – fogalmazott Babonits Tamásné alelnök.
A nyitott kérdésekre a Független Egészségügyi Szakszervezet is válaszokat kért a Belügyminisztérium szakállamtitkárától. Soós Adrianna elnök azt mondta: azóta nem érkezett hozzájuk reakció. Szerinte a tervezetek sok mindenre nem adnak választ, de az lenne a megfelelő, ha akkor lépnének hatályba a különböző intézkedések, amikor a hiányzó kérdésekről is tudni lehet, hogy mi lesz a megoldás.
Közben egy friss kutatásból az derült ki, hogy a magyarok több mint 80 százaléka vett már igénybe magánegészségügyi szolgáltatást. Az állami rendszert elhagyó fiatalok aránya pedig még magasabb: a 30 év alattiak körében 96 százalék kért és kapott segítséget a magánegészségügyben.