Az orosz agressziótól az áprilisi választásig

Az Ukrajna elleni orosz támadás másnapján, február 25-én Orbán Viktor miniszterelnök személyesen vett részt Brüsszelben a NATO online rendezett rendkívüli csúcstalálkozóján, amelyet Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt hívtak össze.

A kormányfő másnap a magyar-ukrán határon, Beregsurányban tartott határszemlén közölte: minden Ukrajnából érkezőt beengednek, még akkor is, ha nincs útiokmányuk.

Orbán Viktor február 27-én a közszolgálati televízióban úgy nyilatkozott: stratégiai nyugalomra van szükség, Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból, ezért nem küld katonákat és nem szállít fegyvereket a háborús övezetbe.

Március 10-én az Országgyűlés az ukrajnai orosz katonai beavatkozást elítélő és Ukrajna szuverenitása, valamint a béke megteremtése mellett kiálló politikai nyilatkozatot fogadott el. A kormánypártok távolléte miatt határozatképtelen volt az Országgyűlés aznapi rendkívüli ülése, amelyet az ellenzék az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió elítéléséért kezdeményezett.
Március 29-én az ellenzéki együttműködés pártjai lemondásra szólították fel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, miután oknyomozó újságírók arról írtak: az orosz titkosszolgálat évek óta gyakorlatilag korlátlan hozzáféréssel rendelkezik a Külgazdasági és Külügyminisztérium teljes informatikai rendszeréhez, belső levelezéseket és államtitkokat továbbító védett hálózatokat tört fel.

Az áprilisi választástól az energia-veszélyhelyzetig

Április 6-án a parlamenti választások utáni nemzetközi sajtótájékoztatóján Orbán Viktor miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarország jövőjét az EU-ban és NATO-ban képzelik el. A jogállamisághoz kötődő feltételességi eljárás elindítását nem fair, jogszerű és semleges, hanem politikailag motivált döntésnek nevezte, az érvénytelen gyermekvédelmi népszavazás kapcsolatban pedig azt mondta: "az politikai kötelezettséget keletkeztetett a kormány számára".

Április 9-én Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozatban ítélte el a Kijevhez közeli Bucsában végrehajtott orosz tömegmészárlást.

Május 10-én Orbán Viktor telefonon egyeztetett Emmanuel Macron francia államfővel az európai energiabiztonság kérdéseiről, május 27-én Boris Johnson brit miniszterelnökkel tárgyalt a magyar miniszterelnök. Egy héttel később Novák Katalin köztársasági elnök első hivatalos útján Varsóba látogatott.

Május 24-én az Országgyűlés elfogadta az alaptörvény tizedik módosítását, amelynek értelmében a kormány veszélyhelyzetet hirdethet a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén. A kormány még aznap kihirdette a háborús veszélyhelyzetet. A képviselők arról is döntöttek, hogy 2023. július 1-je helyett 2022. november 1-jén hatályba léptetik a különleges jogrend új szabályait, amelyeket az alaptörvény kilencedik, 2020 decemberében elfogadott módosítása tartalmazott. Az Országgyűlés átmeneti szabályokat is elfogadott, mivel a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet megszűntével a kormány rendkívüli jogrendben hozott intézkedései hatályukat vesztik.

Másnap a miniszterelnök rezsivédelmi és honvédelmi alap létrehozását jelentette be, amelyekbe a bankok, biztosítók, nagy kereskedelmi láncok, energiaipari és kereskedőcégek, telekommunikációs vállalatok kötelesek extraprofitjuk nagy részét befizetni. A két alapból finanszírozzák a rezsicsökkentés és a honvédség megerősítésének költségét, az intézkedések 2022-re és 2023-ra vonatkoznak.

Május végén az Európai Tanács megállapodott az orosz nyersolaj és kőolajtermékek importjának tilalmáról, ideiglenes kivétellel - a Magyarországot is érintő - csővezetéken szállított nyersolajra. A szankcionált személyek között szerepelt volna Kirill orosz pátriárka is, akit magyar tiltakozásra vettek le a listáról.

Az Országgyűlés júniusban november 1-jéig meghosszabbította a háborús veszélyhelyzeti intézkedéseket. A képviselők kivételes eljárásban fogadták el a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló jogszabályt, amelynek célja, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a menekülő emberek segítéséért, valamint a felmerülő káros gazdasági hatások kivédéséért. A kormány felhatalmazása a törvény hatályáig fennmarad, azonban korábban is visszavonható, és a veszélyhelyzet fennállása alatt rendszeresen tájékoztatást kell adnia a megtett intézkedésekről.

Június 21-én Orbán Viktor telefonon tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A Zelenszkij kezdeményezte megbeszélésen Ukrajna európai integrációjáról, a háborús menekültek befogadásáról, a kétoldalú együttműködés egyéb területeiről volt szó.

Június 29-én Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a NATO madridi csúcstalálkozója alkalmából megbeszélést folytatott Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel. A találkozón szó volt a globális minimumadó bevezetéséről is, amelyet Magyarország egyetlen EU-tagállamként ellenez.

Július 8-án Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka Ukrajnában Valerij Zaluzsnij altábornaggyal, ukrán vezérkari főnökkel tárgyalt.

Július 13-án a kormány energia-veszélyhelyzetet hirdetett és hét pontból álló intézkedési tervet fogadott el. A legfontosabb változtatásként augusztus 1-jétől csak a lakossági átlagfogyasztás mértékéig biztosítják a rezsicsökkentéssel limitált gáz- és áramárat, ez a háztartások háromnegyedére vonatkozik. A további intézkedések között szerepel a kiviteli tilalom az energiahordozókra és a tűzifára, a mátrai erőmű blokkjainak újraindítása, a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása és többletföldgáz beszerzése.

Tusnádfürdőtől Novák Katalin amerikai látogatásáig

Július közepén több év kihagyás után megrendezték az erdélyi Tusnádfürdőn a 31. Tusványos rendezvénysorozatát. Orbán Viktor miniszterelnök beszédében a magyarok előtti kihívások közé a népesedést, a migrációt, a "gendert" (hozzátéve: a Brüsszellel erről folyó vitákat sikerült leválasztani az európai uniós pénzek kérdéséről), a háborút, az energiát és a gazdaságot sorolta. A kormányfő elismerte, hogy az ukrajnai háború megrázta a visegrádi négyek együttműködésének tengelyt adó lengyel-magyar együttműködést.

A kormányfő azon mondata, hogy a magyarok nem akarnak "kevertfajúvá" válni, heves vitákat váltott ki, és emiatt július 26-án lemondott Hegedüs Zsuzsa, a társadalmi felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki megbízott, amit a kormányfő elfogadott. Hegedüs Zsuzsa július 29-én közölte: mivel Orbán Viktor bécsi látogatásán pontosította álláspontját, és a nyilatkozat meggyőzte, lemondása "okafogyottá vált".

Július 20-án az Ukrajnának nyújtott magyar gyakorlati segítségről tárgyalt Kijevben Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. Másnap
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Moszkvában tárgyalt arról, hogy Magyarország a hosszútávú szerződésekben lekötött mennyiségeken felül további mintegy 700 millió köbméternyi földgáz vásárolhasson. Augusztus 31-én közölték, hogy az orosz Gazprom vállalat szeptemberben és októberben a hosszútávú szerződésben rögzített mennyiségen felül naponta maximum 5,8 millió köbméterrel több földgázt szállít Magyarországra Szerbián keresztül.

Július 26-án Orbán Viktor vezetésével megalakult a kormányon belül működő Védelmi Tanács, amelynek feladata Magyarország biztonságának és szuverenitásának megvédése.

Augusztus 9-én leállt az orosz kőolaj exportja Magyarország, Csehország és Szlovákia irányába a Barátság kőolajvezeték déli ágán, mivel az orosz fél az európai szankciók miatt nem tudta teljesíteni a tranzitdíj kifizetését Ukrajnának. A szállítás 11-én indult újra, miután a Mol átutalta az ukrajnai szakasz használatért fizetendő tranzitdíjat.

Augusztus 10-én megérkezett Magyarországra az első cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítmány a horvátországi Krk szigetén található terminálból, így új szállítási móddal és útvonallal bővült a hazai gázellátási lánc.

Augusztus 26-án az Országos Atomenergia Hivatal megadta a paksi atomerőmű bővítésére vonatkozó létesítési engedélyt. Augusztus 30-án az OAH kiadta az ötös számú blokk reaktorépületének építési engedélyét.

Szeptember 3-án Orbán Viktor miniszterelnök egyetlen európai uniós vezetőként vett részt Mihail Gorbacsov volt szovjet államfő moszkvai búcsúztatásán.

Szeptember 8-án a kormány 25 százalékos gázfelhasználás-csökkentést írt elő az állami szerveknél és az állami tulajdonú gazdasági társaságoknál. A kabinet lehetővé tette a tűzifa vásárlását az erdőgazdaságoknál hatósági áron, támogatási program kidolgozását kezdte meg az energiaintenzív vállalkozások gáz- és villanyköltségeinek támogatására.

Szeptember végén Novák Katalin köztársasági elnök az Egyesült Államokba látogatott, ahol részt vett az ENSZ női állam- és kormányfőknek szervezett New York-i fórumán, az ENSZ Közgyűlésének éves ülésszakán és tárgyalt António Guterres ENSZ-főtitkárral. A Fidesz-KDNP balatonalmádi kihelyezett frakcióülésén Orbán Viktor miniszterelnök arra kérte a frakció tagjait: tegyenek meg mindent azért, hogy az Európai Unió visszavonja a háborús szankciókat. A frakciók az uniós szankciókról nemzeti konzultációt kezdeményeztek, amit a kormány egy héttel később elfogadott. A 12. nemzeti konzultáció hét kérdését október 14-én tették közzé, ezekre online formában is lehetett válaszolni.

A Szijjártó-Lavrov tárgyalástól a Barátság kőolajvezeték leállásáig

Szeptember végén Szijjártó Péter egyetlen uniós külügyminiszterként tárgyalt New Yorkban Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel az ENSZ-közgyűlés alkalmából, majd a Roszatom vezérigazgatójával tárgyalt Bécsben a paksi atomerőmű bővítéséről.

Szintén szeptember végén a Kúria - távollétében - jogerősen öt év fegyházra ítélte a Moszkvában élő Kovács Béla volt jobbikos európai parlamenti képviselőt az EU intézményei elleni kémkedés és költségvetési csalás, magánokirat-hamisítás miatt, súlyosbítva az alsóbb fokon kiszabott ítéletet. A politikus ellen november 22-én körözést rendeltek el.

Október 1-jén megalakult a Védelmi Igazgatási Hivatal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő költségvetési szerv. Két nappal később a téli időszakra halasztott fizetésben állapodott meg a Gazprommal az MVM csoport, amely 250 millió eurós középlejáratú hitelkeret-szerződést is kötött a kínai ICBC bank osztrák leánycégével.

Októberben Orbán Viktor miniszterelnök Berlinben tárgyalt Olaf Scholz német kancellárral, szavai szerint minden nehéz és komplikált témáról szót ejtettek. A részvételével tartott gazdasági fórumon német gazdasági vezetők aggodalmukat fejezték ki a nehézségek miatt, amelyekkel a Magyarországon tevékenykedő német cégek szembesülnek. A kormányfő egy pódiumbeszélgetésen is részt vett. A hónap közepén elítélték a Bukaresti Kilencek államfői, köztük Novák Katalin köztársasági elnök az ukrán városok tömeges orosz bombázását.

Ugyanekkor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Moszkvában tárgyalt Alekszej Millerrel, a Gazprom vezérigazgatójával, majd egyetlen EU- és NATO-tagország képviselőjeként panelbeszélgetésen vett részt az Oroszországi Energiahéten.

Az Országgyűlés által október végén elfogadott törvény szerint a kormány a veszélyhelyzet harminc napon túli meghosszabbítását az Országgyűléstől alkalmanként legfeljebb 180 napra kérheti, a felhatalmazás többször is megadható. A veszélyhelyzetre vonatkozó alaptörvényi szabályok életbelépésével a kormány november 1-jén újra kihirdette az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa miatti veszélyhelyzetet, és a parlament elé terjesztette a veszélyhelyzet és a veszélyhelyzethez kapcsolódó jogszabályok meghosszabbítását 180 nappal. A képviselők erre november 22-én megadták a lehetőséget, és a kormány 28-án 210 nappal meghosszabbította a háborús veszélyhelyzetet.

November 8-án Varga Mihály pénzügyminiszter közölte: Magyarország nem támogatja az Ukrajna további támogatására javasolt 18 milliárd eurós európai uniós közös hitelfelvételt, de készen áll a háború sújtotta ország további támogatására. November 23-án kormányhatározat jelent meg a hitelből Magyarországra eső 187 millió euró biztosításáról. November 10-én Emmanuel Macron francia államfő meghívására Franciaországba látogatott Novák Katalin köztársasági elnök, aki részt vett egy nemzetközi békefórumon.

November 15-én egy rakétatámadás miatt időlegesen leállt a Magyarország, Csehország és Szlovákia felé orosz olajat szállító Barátság-kőolajvezeték. A szállítás másnap, alacsony nyomáson újraindult.

A V4 kormányfői találkozótól a paksi fordulatokig

November 24-én a visegrádi négyek kassai kormányfői találkozóján Orbán Viktor kormányfő közölte: Magyarország támogatja Finnország és Svédország NATO-tagságát, és a következő év első parlamenti ülésén ezt a törvényhozás napirendjére tűzik. Két nappal később Novák Katalin köztársasági elnök Volodomir Zelenszkij ukrán elnök meghívására részt vett a holodomor 90. évfordulóján indított Gabona Ukrajnából humanitárius program rendezvényein, személyében első alkalommal látogatott Kijevbe magyar közjogi méltóság a háború február 24-i kitörése óta. Novák Katalin másnap Kárpátalján külhoni magyarokkal találkozott. November 29-én az Európai Bíróság Ausztria keresetét elutasítva, az Európai Bizottság döntését megerősítve kimondta: a Paks II beruházás nem kapott tiltott állami támogatást, majd december 1-jén a gázhálózatok összeköttetésének felgyorsításában állapodott meg Görögország, Bulgária, Románia és Magyarország.

December 7-én az Országgyűlés meghosszabbította a Paksi Atomerőmű működő blokkjainak üzemidejét. Másnap kormányrendelet tette lehetővé, hogy a kabinet a háborús vészhelyzetben a parlament közreműködése nélkül módosíthassa a költségvetést.

Itthon

Így hatott az orosz-ukrán háború a magyar belpolitikai életre

kapcsolódó cikkeink