Az ápolók és az egészségügyi szakdolgozók átlagosan az orvosi bér 27 százalékát kapják jelenleg kézhez. Azonban az Európai Unió legtöbb országában ez az arány 35-40 százalékos, és a kormány is azt a célt tűzte ki, hogy a magyar bérek is közelítsenek az EU-átlaghoz. Erről szól a Magyar Közlönyben is megjelent határozat is: a béremelés első üteme csak júliusban esedékes, a második pedig 2024 márciusában. Összesen 50 milliárd forintba kerül az emelés a költségvetésnek.
Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke az ATV Híradójának elmondta, első látásra fel vannak háborodva, mert mindenki arra számított, hogy januártól lesz egy jelentős béremelés, amit egyébként az orvosok meg is kapnak, méghozzá 11 százalékos mértékben. A társaság kibővített küldöttgyűlést tart januárban, hogy mitévők legyenek a kialakult helyzetben.
„Lehet, hogy lesznek ahol sztrájkkezdeményezéssel fogunk élni, míg más helyen, a dolgozók azon gondolkodnak, hogy beadják a felmondásukat. Minél képzettebb és minél inkább nyelveket beszélő fiatal kollegákról van szó, annál nagyobb az esély arra, hogy elmennek”
– tette hozzá a szakszervezet elnöke, aki jelenleg a tömeges pályaelhagyástól tart, mivel a jövő júliusban megemelt bérnél is jóval többet tudnak más szektorokban keresni, kevésbé stresszes munkakörülmények között.
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamera elnöke az ATV Híradójának úgy fogalmazott, hogy a 25-40 év közötti korosztály száma nagyon lecsökkent. „Ha nem tartjuk meg a fiatal pályakezdőket, illetve a pályájuk első két évtizedében lévőket, akkor az egészségügy – legyen az magán, vagy állami – össze fog roppani” – hangsúlyozta Balogh Zoltán.
A Demokratikus Koalíció (DK) is kevesli az emelés mértékét, de ha már megszületett a döntés, akkor szerintük azt minél előbb kellene meglépni. Komáromi Zoltán egészségügyi árnyékminiszter az ATV Híradójának elmondta, szerinte nem megoldhatatlan feladat, hogy az egészségügyi dolgozók béremelését január elsején, a most meghirdetett 50 milliárd forintból teljesítsék, majd júliusban egy másik 50 milliárddal az év végéig fedezzék.
„Nem gondolom, hogy ez egy megoldhatatlan feladat, ha mégis az, akkor az az Orbán-kormány alkalmatlanságát mutatja”
– jelentette ki az ellenzéki politikus.
A Jobbik pedig azt szeretné, hogy az egészségügyi dolgozók bére az orvosi fizetés legalább fele legyen. Lukács László, a Jobbik országgyűlési képviselője kiemelte, „ha a népegészségügyi termékadót a dolgozóknak a fizetésemelésére fordítjuk, akkor kézzelfogható lenne, hogy a magyarok miért fizetnek többet egy chipsért, egy csokiért vagy egy szénsavas dologért és sokkal jobban látható lenne, hogy mire költjük”.
Az ATV Híradója kereste a kormányt is, hogy miért júliusban emelik először az ápolók és a szakdolgozót bérét, illetve, hogyha 15-19 százalékos infláció várható, akkor miért csak 10-12 százalékos az emelés mértéke, illetve mit kívánnak tenni az esetleges pályaelhagyások ellen, azonban az adásig nem válaszoltak.