A Heti Napló tavaly decemberben mutatta be először Lackó történetét. A 19 éves fiút egy családi nyaraláson érte súlyos baleset. Az édesapa akkor a következőképpen idézte fel a balesetet: „A fiam úgy gondolta, hogy ő ugrik egy fejest. Amivel sajnos gondolom nem számolt, vagy nem figyelte, hogy hát ott elég alacsony volt a vízállás. Rosszul érkezett és fejjel beleállt a homokba”.

A mentőhelikopter a Pécsi kórházba szállította, azonnal műteni kellett, mert kiderült, hogy 5-ös nyakcsigolyája eltörött. A csípőlapátjából vettek ki csontot, hogy rögzítsék a nyakát, hogy ne kelljen élete végégig nyakmerevítőt hordania. 5 órán keresztül tartott a műtét.

1,5 hónapnyi küzdelem után végre javulni kezdett az állapota, kikerült az intenzívről és átvitték a Rehabilitációs Intézetbe. Az orvosok azonban nem sok jóval biztatták a szülőket. „Az orvos azt mondta, hogy nagyon súlyos sérülése van, nyaki törése, úgyhogy készüljünk föl, hogy mellkastól lefelé le van bénulva, és örüljünk, hogyha a két kezét tudni fogja mozgatni” – idézte korábban a Heti Napló stábjának az orvos szavait az édesanya.

Ám Lackó és szülei nem akarták elfogadni az orvosi diagnózist. Ugyan mindössze 1% esélyt adtak az orvosok arra, hogy Lackó járni fog, Kovácsék ebbe az 1%-ba kapaszkodtak bele. Minden követ megmozgattak, hogy a fiatal fiú ismét lábra álljon. Gyógytorna, edzés és robotterápia, így néztek ki a mindennapok.

A rengeteg munka végül meghozta a gyümölcsét. Lackó már tavaly elérte, hogy amellett, hogy fel tudott állni, néhány lépést is meg tudott tenni a járókeret segítségével. Óriási dolog volt ez is, de már akkor is látszott a fiún, hogy ennyivel nem éri be.

„Megyünk tovább előre”

A Heti Napló stábja egy év elteltével ismét meglátogatta a családot, hogy kiderüljön, mi történt azóta velük. Hát megmondom őszintén nehezen hittem el, amit látok – fogalmazott a Heti Napló riportere.

Ma már Lackónak nincs szüksége járókeretre ahhoz, hogy felálljon a székből. És ez még semmi. A kőkemény munkának köszönhetően kerekesszék is a sarokban pihen. Ezt már nem használja, ha otthon van. A járókeretre támaszkodva lassan, de biztosan lépeget a zuglói panellakásban.

Persze a fejlődés nem egyik pillanatról a másikra ment. Lackó minden áldott nap megküzdött és megküzd még ma is minden apró sikerért. Amikor stábunk ott járt, épp a házi feladatát csinálta gyógytornásza kérésére. Olyan csípőgyakorlatokat, amik megerősítik a törzsizmait. Náluk nem tévénézéssel vagy Xboxozással telik a délután, hanem tornával. És amikor Lackó már pihenni szeretne Apukája még akkor is rádob néhány lapáttal. Igazi csapat munka ez. Kezdetben anyukája tornázott Lackóval, de a 190 centis 80 kilós fiú állandó emelgetésétől gerincsérvet kapott, ezért az apuka vette át a feladatot.

Persze Bea így is folyamatos készenlétben áll. „Ezek a görcsök azért fájdalommal járnak neki. Van, hogy annyira összehúzza a görcs a lábát, hogy önállóan nem is tudja kinyújtani. Van, hogy csak kiabál, hogy »Anya, gyere, segíts!«” – mesélte az édesanya.

A fizikai fájdalmak mellett a lelki fájdalmakkal is minden nap meg kell birkózniuk. Fel kell dolgozni a traumát, amit a 2 évvel ezelőtti baleset okozott. „Eleinte nagyon sokat beszéltünk a balesetről, jöttek a miértek, és akkor mondtam, hogy ezt el kell felejteni és tovább kell lépni. Megyünk tovább előre” – fogalmazott az édesanya.

Azért, hogy tovább tudjanak lépni úgy döntöttek, hogy visszamennek a baleset helyszínére. Tavaly egyetlen napra utaztak le a Balatonra, idén azonban már egy hetet töltöttek ott. Ugyanabban a nyaralóban szálltak meg ahol 2020 nyarán, és ugyanarra a strandra mentek, ahol annak idején megtörtént a baleset. Igaz, a vízbe csak egyetlen egyszer mertek bemenni.

„Följött az összes kép, és hát nem volt egy jó érzés, viszont ahogy ez a kép megjelent, nagyjából egy fél perc múlva el is múlt, hiszen ott állt előttem bent a Balatonba és ez szerintem mindennél több volt” – emlékezett vissza az édesapa, aki elmondhatatlanul büszke a fiára. „Ha Olimpiai aranyérmet nyerne, sem lennék rá ilyen büszke, mint most vagyok, ez szinte biztos” – mondta könnyek között.

Anyukája is hihetetlenül büszke fiára és az elért eredményeire.

Lackó a balesete után leérettségizett, most pedig amellett hogy minden nap tornázik és edz, angolt is tanul, ugyanis kapott egy állásajánlatot. Örömmel fogadta azokat az üzeneteket is, amiket azután kapott, hogy egy évvel ezelőtt a Heti Naplóban riport készült róla. Rengeteg sorstársa kereste fel a riport után, sokukkal a közösségi médián keresztül ma is tartja a kapcsolatot. „Én igazából ugyanazt a támaszt tudom nyújtani, mint amit nekem adtak, hogy: maradj erős, maradj pozitív, és hogyha bármi baj van, akkor azt inkább beszéld meg a családoddal, mintsem tartsd magadban. Ezt próbálom én is tovább adni” – fogalmazott Lackó.

A pozitív szemlélet szabályosan árad a családból. A kemény munka mellett mindig van idő egy kis mókára is.

Az, hogy Lackó egyáltalán áll, az tényleg egy csoda eredménye, de mindez nem jöhetett volna létre a Heti Napló nézői nélkül, akik 5,5 millió forintot gyűjtöttek Lackónak. Nekik köszönhető, hogy Lackóék finanszírozni tudták azt a különleges robotterápiát, aminek óriási szerepe van Lackó gyógyulásában.

„Örökké hálása leszünk nekik, hiszen nélkülük ez nem jött volna létre” – mondta a család.

Itthon

„Megyünk tovább előre” – Így van most a fiú, aki orvosait meghazudtolva legyőzte a bénulást

kapcsolódó cikkeink