"A mostani európai helyzet az olyan zavaros, amire emberemlékezet óta nem volt példa” – erről beszélt Bukarestben Orbán Viktor, mielőtt aláírták az Azerbajdzsánból Magyarországra áramot szállító villamosenergia-hálózatról szóló szerződést. A kormányfő szerint a háború és az energiaválság közepette az európai vezetők úgy döntöttek, hogy szétválasztják az orosz gazdaságot és az európai gazdaságot, ezzel új korszak kezdődik.

"Véget ért az európai gazdaságtörténetnek az a korszaka, amikor olcsó nyersanyagot és energiát hoztunk be Oroszországból, cserébe nyugati technológiát adtunk, és ez mindkét fél számára gazdasági növekedést és katonai biztonságot eredményezett” – fogalmazott a kormányfő.

Szijjártó Péter külügyminiszter szerint zöld áramot lehet majd importálni, a beruházás akár már 2026-ra elkészülhet. Az Európai Bizottság a projektet közös érdekű beruházásként kezeli, és ezért a fejlesztésre 2,3 milliárd eurós támogatást irányzott elő. A vezeték Georgián – korábbi nevén Grúzián – és Románián keresztül, a Fekete-tenger alatt húzódik majd.

"Jelenleg Azerbajdzsánban nagyon kevés zöld áram van, az általam ismert statisztika szerint körülbelül 8 százaléka a megtermelt áramnak zöld, az összes többi az gáz meg olaj. Tehát az első kérdés az, hogy honnan fog jönni a zöld áram” – mondta híradónknak Balogh József, energetikai szekértő.

Az energetikai szakértő szerint ha lenne is elég zöld áram, azt sem tudni, hogy indulna el Magyarország felé. Georgia és Azerbajdzsán között ugyanis limitált a határkapacitás, emellett Georgia és Románia is áramfelvevő, vagyis ha plusz mennyiséget kapnak, kérdéses, azt miért továbbítanák egy másik országnak. Emellett szabályozásügyileg is adódhatnak nehézségek.

"2020-ban a Világbank pontosan erről készített egy tanulmányt, 2020 júniusban, a grúz-román tengeralatti villamosenergia-távvezeték összeköttetésről, és ott 2030-nál korábban nem jósolták, hogy ez a projekt működőképes lehet.” – fogalmazott Turai József, energetikai szakértő.

A korábbi ellenzéki külpolitikai kabinetvezető arra figyelmeztetett: Azerbajdzsánnal szoros és jó kapcsolata van a magyar kormánynak, de a térség válságövezetnek számít.

"Magyarországot azért vették be ebbe a partnerségi megállapodásba, mert így kaphatnak csak jelentős európai uniós támogatást, ezt a projektet alapvetően az Európai Unió finanszírozza” – mondta Szent-Iványi István, aki szerint ebben a megállapodásban Magyarországnak nincs kiemelt szerepe, de mint mondta, minden megoldás jó, ami újabb energiaforrást jelent.

Itthon

Több kérdést is felvet Orbán Viktor bejelentése a szakértők szerint

kapcsolódó cikkeink