Ma foglal állást az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság kollégiuma arról, hogy lezárják-e a Magyarországgal szemben nyáron indított jogállamisági/kondicionalitási eljárást, ennek függvényében felfüggesszék-e 7,5 milliárd euró – 3000 milliárd forintnyi – uniós kohéziós forrás utalását, és jóváhagyják-e a magyar, vissza nem térítendő 2000 milliárdos keretösszegű helyreállítási tervet.
Meglepetés nem várható a mai brüsszeli döntés esetében, a Bizottság ugyanis egy múlt szerdai háttérbeszélgetésen brüsszeli tudósítóknak kiszivárogtatta, és a FAZ, a Spiegel megírta: nem zárják le a kondicionalitási eljárást, és fenntartják a szeptemberi döntésüket a 3000 milliárd felfüggesztéséről/zárolásáról, a magyar helyreállítási tervet viszont jóváhagyják.
Az előzetes bizottsági álláspont indoklása: nem látják elégségesnek a 17 magyar vállalás teljesítését, ami az EU-s források szabályos felhasználását biztosítaná, Ursula von der Leyenék keményebb korrupcióellenes intézkedéseket várnak Orbán Viktoréktól, és sz igazságszolgáltatás terén reform lépéseket, különösen, ami a bírói tanács hatáskörét illeti.
A 17 helyett immár 27 „mérföldkő” teljesítését várják. Emellett, ahogy Deutsch Tamás a hétvégén jelezte, a gyermekvédelmi törvény módosítását is, amire az elfogadása után eleve össztüzet zúdítottak, de eddig nem szerepelt a feltételek között.
A kormány reakciójáról, és, hogy mivel kalkulálnak, többször is írtunk szerda óta, Navracsics Tibor és Gulyás Gergely is nyilatkozott, illetve háttérbeszélgetésen részletesen ismertették a kormányzati álláspontot, igaz, a hivatalos bizottsági bejelentés előtt feltételes módban. Eszerint, mint Navracsics Tibor fogalmazott az atv.hu-nak adott villáminterjúban is, arra számítanak, hogy az év vége előtt aláírják a Bizottsággal a helyreállítási pénzekről és a kohéziós EU-s költségvetési forrásokról is a partnerségi megállapodást, ami összességében hatalmas összeget, 13 ezer milliárdot jelent.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szavaiból múlt csütörtökön az derült ki:
Magyarország számára januárban nem lesz EU-s pénzeső, de még az idén 7 milliárd euró érkezik évvégéig, és ha a kormány teljesíti a vállalásokat, Magyarország nem veszít uniós forrást.
Az új, igazságszolgáltatási bizottsági elvárásnál sarkalatos törvényt kell majd módosítani, ezért a kormány 2023. március végéig tett ígéretet ennek a vállalására. Ez azonban „csak” a kifizetést hátráltatja, a programról való megállapodást nem. Ezért lehet az uniós források “technikai felfüggesztéséről” beszélni. Így Magyarország 2023 második negyedévében juthat hozzá a felfüggesztett uniós forrásokhoz – mondta a miniszter.
Arról, hogy az igazságszolgáltatási fronton milyen reformlépéseket vár a Bizottság, ebben a keddi cikkünkben részletesen írtunk.
A menetrend
Az Európai Bizottság tehát ma foglal állást a három fontos magyar ügyben. S bár korábban arra lehetett számitani, hogy december 6-án az EU pénzügyminisztereinek a tanácsa (Ecofin) is dönt a 7,5 milliárd euró befagyasztására vonatkozó bizottsági ajánlásról, és a helyreállítási magyar tervdokumentum jóváhagyásáról – minősített többséggel – kedden a Reutersnek Navracsics Tibor már azt mondta: december 12-én dönthet az uniós pénzügyminiszterek tanácsa.
A végső döntést az uniós állam- és kormányfők testülete, a Charles Michel vezette Európai Tanács hozza meg, legközelebb uniós csúcs december 15-én lesz Brüsszelben.
Ursula von der Leyen nem jön Budapestre
Az eddigi gyakorlattól eltérve az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen nem utazik el személyesen Budapestre a magyar helyreállítási terv szerdai elfogadásának bejelentésére. Ezt a Bizottság szóvivője adta értésre kedden, Brüsszelben. “Eric Mamer nem adott magyarázatot az utazás elmaradásra, csupán annyit közölt, hogy a bizottság elnöke nem köteles a helyszínen megtenni a bejelentést. Annak dacára sem, hogy Von der Leyen mostanáig minden egyes országba ellátogatott, hogy személyesen jelentse be, pénz áll a házhoz” – írta meg a Szabad Európa.