Tegnap rendkívüli hírben számoltunk be arról a FAZ és a Spiegel értesülése alapján, hogy az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság arra tesz javaslatot: függessze fel Brüsszel a 3000 milliárdos EU-forrás Magyarországnak történő utalását. Nem elégséges ugyanis a Bizottság által elvárt 17 magyar vállalás teljesítése. A helyreállítási magyar tervet valószínűleg jóváhagyják, de komoly feltételekkel, így az 5,8 milliárd eurós pénzeket sem utalják azonnal – derült ki a FAZ cikkéből, de előtte már a Sliegel és a Reuters is hasonló értesülésről számolt be.
A kormány részéről ma reggel reagáltak először a hírre, Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter azt mondta a szerdán megjelent német újságcikkek alapján az Akváriumban egy konferencián: “Jó híre van”, az év végéig – most már a Bizottság az újsághírek által megerősítette -, “aláírhatjuk a megállapodásokat a kohéziós és helyreállítási forrásokról”. És e megállapodások segítenek, hogy a jövő évben hozzáférjünk az uniós forrásokhoz – jelentette ki.
A konferencia után ma reggel az atv.hu-nak adott villáminterjúban a miniszter a Bizottság szándékáról, a 3000 milliárd forint tervezett felfüggesztésről azt mondta: “semmilyen hivatalos értesítést nem kaptunk, újságokból értesülünk mi is”. Egyelőre nem kell B-terv”. “Ha rajunk múlik, igen. Ha a Bizottságon múlik, akkor majd elolvassuk az újságokat” – mondta munkatársunk pedagógus béremelésre vonatkozó kérdésére a Navracsics Tibor.
7 milliárd euró jöhet 2023-ig
A nap folyamán pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Navracsics Tibor, valamint Ágostházy Szabolcs uniós pénzekért felelős államtitkár tartott háttérbeszélgetést.
Navracsics Tibor megerősítette, hogy minden a menetrend szerint halad, a kancelláriaminiszter pedig közölte: januártól nem nyílnak meg ugyan az uniós pénzcsapok, de ez nem jelent majd forrásvesztést. Mivel az Európai Bizottság csak a jövő héten dönt, november 30-án a Magyarországgal szembeni jogállamisági mechanizmus eljárásról, a 17 vállalásról és a 3000 milliárd felfüggesztésére tesz javaslatot az Európai Tanácsnak, a háttérbeszélgetésen a kijelentések feltételes módban hangzottak el. Navracsics Tibor megerősítette, hogy még idén lehet megállapodás a kohéziós és a helyreállítási forrásokról is Brüsszellel. Gulyás Gergely pedig kijelentette: 7 milliárd euró akkor is bejön, ha a 3000 milliárd utalását felfüggeszti a Bizottság javaslatára.
Ennek a fele még az előző 7 éves EU-s költségvetési ciklusból származik, és e forrásokat csak jövőre hívhatjuk le. A másik fele pedig vagy olyan operatív programokból jön, amit nem függesztettek fel, vagy olyanokból, amiket felfüggesztettek, de nem teljesen.
Azzal a Miniszterelnökséget vezető miniszter nem kalkulál, hogy a Tanácsban, az uniós csúcson majd a 27-ek a Bizottság javaslatával szemben mégsem fagyasztanák be a nekünk járó kohéziós EU-pénzekből 3000 milliárdot, Gulyás Gergely úgy fogalmazott: “a Bizottságnak többsége van a Tanácsban”.
Ugyanakkor az így elvont rész nem érinti a jövő évi, a 2023-as költségvetést, 2024 közepéig így is változatlan mennyiségű EU-forrás érkezik Magyarországra. Ezért – ha a 35 százalékra a kötelezettség-vállalás biztosított – technikai felfüggesztésről lehet beszélni – mondta Gulyás Gergely, hozzátéve: ha fenntartják Magyarországgal szemben a kondicionalitási/jogállamisági eljárást, a magyar kormány – az igazságszolgáltatási reform, a bírói tanács hatáskörének a megerősítése miatt – eleve abban állapodott meg a Bizottsággal, hogy március 31-ig kell teljesíteni a feltételeket.
Bár a kormányt Ursula von der Leyenék nem tájékoztatták hivatalosan, az látszik a sajtóhírekből, hogy három változás van – mondta Gulyás Gergely. Eszerint, aláírják a két megállapodást, a kohéziós, illetve a helyreállítási EU-forrásokról még az idén.
“Mi a 17 vállalást teljesítettük, a Bizottságnak fel kellett volna függesztenie a jogállamisági mechanizmus eljárást” – fogalmazott Gulyás Gergely. Ha a magyar kormánynak optimista verzió valósult volna meg, akkor is március 31-e lett volna a mérföldkő, akkor kezdődtek volna a kifizetések – hangsúlyozta.
Mivel a Bizottság kifogásairól hivatalos tájékoztatást nem kaptak, “pletykaszinten jutott el hozzájuk”, hogy a Bizottság kifogásolja, hogy a vagyonnyilatkozati rendszerben az Integrációs Hatóság nem ellenőrizhet minden vagyonnyilatkozatot, a nem nyilvánosakat nem.
Ennek kapcsán Gulyás Gergely hangsúlyozta: kormány mindent végrehajtott, amiben a Bizottsággal megállapodtak, de a Bizottság úgy tűnik eltér a megállapodástól, ami szeptemberben létrejött a magyar kormánnyal.
A háttérbeszélgetésen elhangzott: a pedagógus béremelésre addig nem tudnak plusz fortásokat adni, amíg ezek a források fel vannak függesztve.
Navracsics Tibor a háttérbeszélgetésen kijelentette: az uniós döntés nagy előrelépés, mert az operatív programokat és a helyreállítási tervet minden valószínűséggel jóváhagyják, és az év végéig Magyarország meg tudja kötni az Európai Bizottsággal (EB) azokat a megállapodásokat, amelyek nyomán megérkezhetnek az uniós források, vagyis nem veszít pénzt Magyarország – írta az MTI.
A területfejlesztési miniszter elmondta, az EB által kért 17 vállalást teljesítette Magyarország, az igazságszolgáltatásra vagyis az Országos Bírói Tanács és az Országos Bírósági Hivatal közötti hatáskörök módosításra vonatkozó uniós eljárás teljesítési határideje pedig 2023 március 31., vagyis tartják az előzetesen meghatározott ütemtervet.
S bár a miniszter arról is beszélt, hogy a Bizottságnak úgy tűnik meg kell küzdenie a saját démonjaival, Magyarország kiegyensúlyozott kapcsolatra törekszik az EB-vel és minden egyes lépést, amit a kondicionalitási eljárásban előírtak az ország számára, az EB-vel együttműködve hajtották végre.
Gulyás Gergely úgy vélekedett: a Bizottságnak a sajtóhírekben megelőlegezett döntése csak kommunikációs változást jelent: ezek szerint az EB, az Európai Parlament nyomására nem a megállapodások aláírására, hanem a kondicionalitási eljárás fenntartására helyezi a hangsúlyt, “hogy keménységet mutasson Magyarországgal szemben”.
Gulyás Gergely azzal a tervvel kapcsolatban, hogy az Európai Unió közösen támogatná Ukrajnát azt mondta: Ukrajnának meg kell kapnia ezt a pénz, vagyis a 18 milliárd eurót közös finanszírozás, vagy tagállamonkénti támogatás keretében. Ugyanakkor ehhez kapcsolódó közös hitelfelvételről szóló javaslat nem született – hangsúlyozta. Ilyen közös hitelfelvételt biztosan nem támogat Magyarország – jelentette ki.
Arról is szólt: nem lát esélyt arra, hogy Magyarország támogatná a globális minimumadó tervét. Annál is kevésbé, mert amíg az Egyesült Államok nem fogadja el a javaslatot, addig súlyos versenyhátrányt jelentene Európa számára, ha elfogadná.