A Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságába jelölték Andor Lászlót. A volt uniós biztos, az MSZP elnökségi tagja az ATV Egyenes Beszéd című műsorában reagált Róna Péter közgazdász azon kijelentésére, miszerint ha az ellenzéki pártok nem állnak egységesen mögötte, akkor nem indul ezen a versenyen.

Andor László szerint ez arról szól, hogy az MNB felett létezik-e valamilyen ellenőrzés, átlátható-e a jegybank tevékenysége. Arra a kérdésre, hogy Róna Péter kérésére visszalépne-a, úgy válaszolt: az MSZP felkérésére mondott igent, és ha van egy egyeztetési hajlandóság az ellenzéki pártokban, fognak találni megoldást. Itt ez elsősorban szakmai kérdésekről szól, ennek megfelelően kell a jelölést is lebonyolítani - tette hozzá a volt uniós biztos.

Mint mondta, az MNB mindannyiunk érdekeit kellene, hogy szolgálja, ezért is van felette egy parlamenti felügyelet. Bele lehet látni a folyamatokba, és bár sok mindenről biztosan van titoktartási kötelezettség, de ha megnézzük, hogy milyen jelentéseket tesznek le az asztalra, abban rengeteg fontos információ van - fogalmazott.

A felügyelőbizottság a monetáris politikába nem szólhat bele közvetlenül, de az, hogy valamit helyesnek vagy hibásnak minősít egy év elteltével, segítheti, hogy a jegybank azt tegye, ami a dolga - mondta.

Infláció

Andor László szerint a jelenlegi inflációs helyzet rendkívüli, sok minden benne van, a covid kezelése, a világgazdasági folyamatok megborulása illetve a háború is. Ezért nagyon nehéz szétszálazni, hogy ha valahol 20 százalék az éves infláció, abba mi mennyit ad bele. Akik elvégezték ezt az elemzést, azt mondják, hogy a háborúnak nagyjából egyharmad része van Kelet-Közép-Európában ebben az inflációs trendben, de a többi tényezőt is számba kell venni.

Vannak specifikus magyar problémák, amelyek abból fakadnak, hogy a választás előtt megborult az államháztartás - vélekedett. Mint mondta, a kormányzati felelősséget ki lehet mutatni két szinten is, az egyik az, hogy az elmúlt tíz évben mire fordítottak állami pénzeket, a másik, hogy a választások előtt kiszórták a pénzt, olyan dolgokra is, amelyeknek nem volt megalapozottsága, és most az áfán keresztül pörög vissza az államkasszába.

Szerinte sok olyan intézkedés volt az elmúlt évek gazdaságpolitikájában, ahol elsősorban az időzítéssel van a probléma - mondta Andor László. Szerinte sok expanzív lépést tett az MNB és az államháztartás, ami akkor történt, amikor a gazdaságnak jól ment, és fel lehetett volna készülni a nehéz időkre.

Hangsúlyozta: árszabályozással lehet élni, amikor jelentős válság van. Most egy "fejreállás" van a nemzetközi gazdaságban, most lehet élni például az ársapkákkal, de itt is az történik, mintha a kormány ellőtte volna a puskaport olyan időszakban, amikor még nem feltétlenül kellett volna - mondta.

Uniós pénzek

Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti delegációvezetője szerint a baloldal azt akarja elérni, hogy Magyarországtól Brüsszel egyszer és mindenkorra vegye el az uniós pénzeket. Arra a kérdésre, hogy ezen a téren mi történhet, Andor László azt mondta: szerinte messziről látszik, hogy az uniós intézményeken belül sincs teljes egészében összhang. Itthon nyár óta azt láttuk, hogy amikor a forint gyengülni kellett, akkor optimista hangulatot kellett kelteni, és a pozitív nyilatkozatok az uniós forrásokról ezt szolgálták.

Andor László azt mondta: még most is ott tartunk, hogy 17 vállalásból nagyjából 3-nál mondja azt az Európai Parlament, hogy rendben vannak a dolgok, pedig most már a végjátékban vagyunk, hiszen ha december elején az európai miniszterek nem adnak zöld utat, a pénzek egy része végleg el tud veszni.

Hangsúlyozta: nincs egy csapásra megoldás, mert az egész folyamat, a kondicionalitási mechanizmus 2013 óta húzódik. Akkor mondták azt, hogy ez helyettesíteni fogja a szerződés egy bizonyos cikkelyét, ahol a jogállamiságot sértő ország szavazatát felfüggesztenék - erre az egy lapra tett fel mindent az EU is, és most látjuk ennek a nehézségeit. Szerinte valamilyen kompromisszum felé haladunk, de ennél többet nem lehet mondani.

Úgy hírlik, Magyarországnak van egy háttérmegállapodása Kínával, miszerint Kína szükség esetén tud hitelt folyósítani. Andor László elismerte, hogy minden országnak kell B, C, D terv, de szerinte az lenne a legjobb terv, ha az A terv sikerülne, vagyis a jogállamisági problémákat kezelnék, és akkor jönne az uniós pénz.

Itthon

Volt uniós biztos az uniós forrásokról: "már a végjátékban vagyunk"

kapcsolódó cikkeink