A kormánytöbbség 2019-ben elvette az MTA-tól a kutatóhálózatát. Az ellenzéki képviselők egy csoportja utólagos normakontroll- kérelmet nyújtott be az Alkotmánybíróságnak. Lovász László, az MTA akkori elnöke pedig panasszal élt.
Azóta három év telt el, az Alkotmánybíróság ma ismertette döntését, amely szerint az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló Alaptörvény-ellenességet idézett elő. Tette ezt azzal, hogy nem szabályozta a vagyoni viszonyokat a kutatóhálózatot átvevő Eötvös Loránd Kutatóhálózat és az MTA között. Ezzel a jogbiztonság és tulajdonjog érvényesülése is csorbult. Ugyanakkor egyetlen rendelkezést sem semmisített meg az Alkotmánybíróság.
Az MTA átalakítása a napokban lemondott Palkovics László nevéhez fűződik. A volt miniszterrel az MTA akkori elnöke, Lovász László többször is tárgyalt. Kevés sikerrel. Lovász László az Alkotmánybíróság döntése után bízik abban, hogy a kutatóhálózat visszatérhet az akadémiához.
„Azt remélem, hogy talán lehet tárgyalásokat folytatni, érdemi tárgyalásokat folytatni ennek a határozatnak az alapján akár a kormánnyal, akár az ELKH vezetésével” – mondta Híradónknak Lovász.
A mulasztás kimondása erkölcsi siker. Ezt már Mellár Tamás mondta Híradónknak, aki maga szorgalmazta a normakontroll benyújtását. Azt viszont furcsállja, hogy ennek ellenére sem semmisítették meg a törvényt.
„Olyan emberekből áll az AB, akik nem azért vannak, hogy valóban őrködjenek az alkotmány fölött, hanem azért, hogy a kormány tudja megtenni azt, amit ő akar, amit jónak lát, és amit szeretne tenni” – mondta Mellár Tamás.
Az alkotmánybíróság 2023. június 30-ig adott határidőt az Országgyűlésnek, hogy rendezze a törvény kapcsán felmerült mulasztásokat.