Hivatalosan még nem közölték ugyan, hogy az Üzbegisztánban tartózkodó miniszterelnök elfogadta a technológiai és ipari miniszterének távozását, azt viszont eddig senki nem cáfolta, hogy Palkovics László lemondott.
A Miniszterelnökség adott ki egy közleményt, amiben azt írták: “A kormány tagjairól a miniszterelnök dönt, amennyiben a kormány szerkezetében változás történik, arról a nyilvánosságot tájékoztatni fogjuk”.
Előtte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke azt válaszolta kérdésünkre, hogy “A miniszterelnök úton van Üzbegisztánba; a kormányzati ügyekkel kapcsolatos kérdésekkel kérem, a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez forduljanak”.
A hír elsőként a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) Facebook-oldalán jelent meg szerdán Palkovics László lemondásáról, azt is megírták, hogy a miniszter megbízatása november 13-án szűnik meg. A Telex és a 24.hu hiradása szerint Palkovics azért mondott le, mert egy új energetikai minisztérium állhat fel egy új kormányzati stuktúrában. Azt, hogy van ilyen elképzelés, munkatársunknak is megerősítették kormányzati források, és ezzel párhuzamosan Lázár János építésügyi miniszter megerősödését is valószínűsítették.
Palkovics László nem szólalt meg a lemondásával kapcsolatos hírek megjelenése óta, a Telex az MTI agendában azt vette észre, hogy elmarad az a pénteki Mol-esemény, melyen a miniszter lett volna a sztárelőadó, erről itt írtunk.
Ugyanakkor Palkovics László érdekes kérdésekről beszélt két hete, amikor
a kialakuló energiaválság kérdéseiről tartott előadást a Mathias Corvinus Collegiumban (MCC) és az általa vezetett TIM stratégiai elképzeléseiről, az energetikáról, zöld átállásról beszélt, szemmel látható lendülettel.
Azt előrebocsátotta, hogy meglehetősen volatilis, változékony világot élünk, és kiemelte, “miniszterelnök úr a kormányait mindig úgy rakja össze, hogy az elkövetkező négy év feladatait próbálja meg leképezni a kormányon belül. Azt hiszem, ez most megint jól sikerült” – jegyezte meg.
Korábbi minisztériumát, az ITM-et Palkovics László “Magyarország legsikeresebb minisztériumának” nevezte. Az abból alakult mostani Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) portfóliójáról pedig azt mondta: “szélességében szűkebbre, mélységében pedig sokkal mélyebbre, hiszen cégek irányítása is a minisztériumnál van.
Szükség van-e egy energetikai minisztériumra?
Palkovics előadásából ezt nem idézték, ugyanakkor két hete a miniszter arról is hangsúlyosan beszélt, hogy “mindig föl szokták tenni a kérdést – különösen a klímapolitikával, energetikával foglalkozó, főleg ellenzéki parlamenti képviselő hölgyek és urak -, hogy miért nincs végre egy klíma minisztériuma az országnak, vagy miért nincs egy energetikai minisztériuma.
És erre mint mondta, “mindig az a válasz, hogy a klíma- és energetikai célok elérése végső soron majd technológiát és ipart fog jelenteni. És ha van ipari és technológiai minisztérium, ezt tudjuk kezelni” – mondta az MCC-n.
Ellátásbiztonság kérdését az előadásában prioritásnak nevezte. Az energiamixünkről szólva azonban azt hangsúlyozta, hogy a gáz aránya 2021-ben 43-44 százalékos volt, “borzalmasan magas”, ilyen mértékben függünk egy olyan energiaforrástól, amit nem mi állítunk elő, mivel 11 milliárd köbméter az éves gázfogyasztásunk, 2 milliárd köbmétert fogunk mi magunk előállítani.
Palkovics az MCC-n célként határozta meg, hogy – egy, a BCG-vel közösen felépített modell szerint – 2050-re a gázfelhasználás 9 százalékos lenne, míg a villamos energia-felhasználás aránya pedig 50 százalékos. “Sportos” átmenet – jellemezte ezt a folyamatot Palkovics László, aki arról is beszélt, hogy “mérnökként projektekre bontották le az átállást, a végrehajtandó projektekről – azok uniós finanszírozásáról – pedig Frans Timmermans biztossal tárgyalt, akit “egy okos emberként”, írt le, mert azt mondta, hogy “nézzük meg, hogy lehet a programot lebontani projektekre”.
Az előadásában Palkovics megerősítette a Paks1 üzemidő-meghosszabbítását és kiállt a Paks 2 bővítés mellett.
Szélerőmű konfliktus?
Szeptember közepén – miután Palkovics László azt mondta Ankarában a geotermikus és szélenergiákról, hogy az elkövetkező 10 évben 16 milliárd euró értékben érkezhet befektetés az országba – az atv.hu-nak adott interjúban arra a kérdésünkre, hogy a szélenergia telepítést jogszabály tiltja a települések 12 kilométeres körzetében, azzal reagált: “Egyszer mondtam egy olyat is, hogy Magyarországon szélbiztonság a móri árokban van, meg a két végén, és akkor az ELTE energiaföldrajz-kutatói felhívták a figyelmet, hogy azért van máshol is szél Magyarországon. Elmentem, és megbeszéltem velük, hogy valóban van máshol is szél, meg is néztük ezeket a helyeket. Ettől függetlenül azt mutatják az ő saját eredményeik is, hogy akár szeretjük, akár nem, a móri árok két végén van a legtöbb szél. Tipikusan ott fúj a legjobban, ahol valami megvezeti a szelet, Magyarországon azért kevés ilyen hely van. Egyszerűen a megtérülés a kérdés, e tekintetben nekem még mindig vannak kétségeim.
Nem zárjuk ki a szélerőművek további alkalmazását sem, csak meg kell, hogy érje. Azt is látni kellene például, hogy mi az előnye a szélerőműnek, mondjuk, a nagyon dinamikusan fejlődő naperőművekkel szemben” – mondta a szélenergiáról a miniszter az interjúban.
Ez azért érdekes, mert megjelentek olyan hírek, hogy a szélenergia miatti nézetkülönbség is állhat a miniszter lemondásának a hátterében.
Orbán Viktor ugyanis egy parlamenti azonnali kérdésre, amit Kanász-Nagy Máté (LMP) tett fel a miniszterelnöknek a szélenergiával kapcsolatban, a válaszában arra utalt, hogy erről még vita van a kormányon belül,
Visszatérve az MCC-ben tartott előadásra: ott Palkovics László a szélerőművek kérdéséről nem saját nevében, hanem a kormányzati álláspontot előrevetítve azt mondta: “Magyarország egy teknőben fekszik, ami egy medence, a szélbiztonság nem erőteljes”. Itt megoszlanak a vélemények. “Ennek ellenére a kormány úgy gondolja, hogy a szélerőműveket is engedélyezni fogjuk, mert változott a technológia” – jelentette ki, azzal indokolva ezt, hogy a régi, 15 éves erőművek valóban kis teljesítményűek, érzékenyek a szélnyomásra és a szélsebességre, de ma már olyan erőművek vannak, amik kisebb szélbiztonságú országokban is jól működhetnek. “Nyilván a Zengő tetejére senki sem akar szélerőművet”. Ezért úgy gondoltuk, hogy engedélyezzük – erősítette meg az előadásban két hete.
A miniszter bemutatott az MCC-n egy olyan energiamix-grafikont is, ami szerint a szélenergia 2050-re több mint 10 százalékát adná az ország energiatermelésének.