A hazai köznevelési rendszer jelenlegi gyakorlata nem felel meg a Gyermekjogi Egyezményben rögzített céloknak, és hosszú távon súlyosan veszélyezteti a gyerekek lelki jóllétét – jelentik ki a szakemberek, akik hangsúlyozzák, hogy már az óvodásoknál is érezhető a növekvő szorongás.
Az óvodás korosztály legfontosabb szükséglete ugyanis a stabilitás és a kiszámíthatóság lenne, amit egyre jobban ellehetetlenít a pedagógusokat érintő nagymértékű fluktuáció – jelentik ki.
„A biztonságnak e hiánya hozzájárul a szorongásos jegyek, a viselkedésproblémák, illetve a figyelemzavar egyre gyakoribb megjelenéséhez, az ismétlődő személyi változások pedig nehezítik a fejlődési elakadások korai felismerését”
– áll az állásfoglalásban.
A pszichológusok szerint probléma, hogy a tankötelezettség alsó határa 2019 szeptembere óta hat év, és az iskolaérettség megállapítását az óvodásokat ismerő szakemberek helyett kérdéses esetekben az oktatási hivatal munkatársai végzik.
Emellett a tanulók és a pedagógusok túlterheltsége is káros a gyermekekre nézve: a tanulók munkaterheit vizsgáló hazai kutatások szerint a diákok többet dolgoznak, mint a szüleik – mutatnak rá.
Az általános iskolás alsó tagozatos gyerekek átlagosan heti 40-42 órát töltenek tanulással.
„A serdülőkorra jellemző biológiai változások feszültséget és labilitást keltenek a kamaszokban, az ehhez járuló túlzottan magas elvárások pedig akadályozzák az egészséges mentális fejlődésüket” – fogalmaznak.
A tanárok heti munkaideje szintén túllépi a megszokott 40 órát, hiszen átlagosan 50 óránál is többet dolgoznak hetente.
„A tananyag mennyisége erősen korlátozza az ismereteket összefüggéseiben láttató, elmélyült, élvezetes tanítást, a központosított oktatási gyakorlat pedig ellene hat a kreatív, szabad, alkotó-teremtő munkának. Mindez az alacsony társadalmi és anyagi megbecsülés mellett olyan érzelmi terhelést okoz a pedagógusoknak, amely akár már rövid távon is kiégéshez vezethet” – írták le.
A Nemzeti Alaptanterv hátrányait is említik: úgy látják, a mentális egészséggel összefüggő tantárgyak mind hiányoznak belőle, így a gyerekek órai keretek között keveset foglalkoznak az elégedett és kiegyensúlyozott élethez szükséges készségekkel, és a társas életben nélkülözhetetlen ismeretekkel.
A felsorolt problémákat az óvoda- és iskolapszichológusi hálózat egyedül nem tudja megoldani
– szögezik le.
„A leírtak alapján mi, az óvoda- és iskolapszichológusok szakmai közössége szélesebb körű társadalmi párbeszédet sürgetünk az oktatás reformjának szükségességéről, és szolidaritást vállalunk mindazokkal, akik a változtatás érdekében hallatják a hangjukat” – idézi az állásfoglalást a Telex.