Lassan egy éve, hogy a kormány befagyasztotta a benzin és a gázolaj árát. Februárban pedig hat alapvető élelmiszerre került ársapka.
Az ársapkával a kormány az elszabaduló inflációt szeretné visszaszorítani. Bod Péter Ákos ugyanakkor azt mondta: az árstopok nem állították meg az áremelkedést. Szerinte hatósági árszabályozással átmeneti árhullámokat lehet csak áthidalni.
„Rövid távon talán megfogják az árat, de hosszabb távon inkább rontanak a helyzeten, mert elhúzzák az inflációt. Azonkívül nem nagyon logikus beavatkozás: rontja a gazdasági klímát és tulajdonképpen további áremelésekre serkenti a gazdasági szereplőket” – fogalmazott Bod Péter Ákos, közgazdász.
A legtöbb országban az inflációt ráengedték a gazdaságra úgy, hogy közben a gazdasági szereplők támogatást kaptak. Franciaországban és Olaszországban például meghosszabbították az üzemanyag-adók csökkentését, az olaszoknál a kenyér és a tészta áfamentes lett. Több uniós államban pedig egyszeri szociális juttatásban részesültek a lakosok.
Bod Péter Ákos szerint ez ugyan gyorsabb ár-növekedést eredményez, hamarabb lefutó inflációval. Magyarországon viszont újabb pénzromlást eredményez, hiszen a hatósági áraknak egyszer vége, és akkor újabb áremelkedés jön.
Az ársapka az egy kényszerintézkedés, ami mellett a kormány szociális okból is dönthetett, hiszen így a szegényebbek olcsóbban vásárolhatják meg az alapvető élelmiszereket – jelentette ki Tóth Levente, a Bank360 elemzője, aki szerint a kormány így próbálja tompítani az árcsúcsot.
„Az, hogy összességében nagyobb élelmiszer infláció jött volna, mint ársapkák nélkül, ezt nem lehet kijelenteni, ilyen kutatási adat nincs, de azt ki lehet jelenteni, hogy az ársapkák nem voltak képesek megfékezni az egészen brutális élelmiszer inflációt” – fogalmazott az elemző.
Az élelmiszerek az elmúlt egy évben átlagosan 35,2 százalékkal drágultak. A kenyérért csaknem 92, a sajtért 95 százalékkal kell most többet fizetni.
A GKI vezérigazgatója az ársapka és az infláció emelkedése között egyenes arányosságot lát. Az árstop szerinte sosem volt jó ötlet.
„Ha adott termék ára rögzítésre kerül, akkor az a statisztikában annak a terméknek a súlyával egy nulla szorzót kap, tehát ténylegesen és fizikailag mérsékelné az árindexet, ha a kereskedők nem hárítanak ezt át más termékek árába, mint ahogy eddig is ez történt” – mondta Molnár László, a GKI vezérigazgatója.
Ezért a fogyasztó semmit nem nyer, hanem globálisan bukik mindenki. Arról nem is beszélve, hogy az árstopos termékekből hiány alakul ki – tette hozzá Molnár László..