A helyzet nehéz, de nem reménytelen – így értékelte a gazdaság helyzetét Varga Mihály pénzügyminiszter a Portfolio konferenciáján. Róna Péter az ATV Egyenes Beszéd című műsorában azt mondta:
a jelenlegi helyzet nagyon kritikus, és nemcsak azért, mert az MNB és a Pénzügyminisztérium egy sor rossz döntést hozott, hanem azért, mert van egy alapvető probléma, amit nem veszünk tudomásul és nem kezelünk – mégpedig az, hogy háború ide vagy oda, az energia ára az elmúlt években drámai mértékben megnőtt.
Ez azért van, mert a kőolaj és a földgáz kitermelésének költsége nagyon megugrott az elmúlt 15 évben – tette hozzá az Oxfordi egyetem professzora.
Rámutatott, ez nem fog megfordulni, csak rosszabbodni fog, sok más ország ezt rég tudomásul vette, és elkezdte megtenni azokat „az unalmas, gyötrelmes lépéseket”, amivel a gazdaságuk energiafogyasztását csökkenteni tudták. Magyarország ezt nem tette meg. Az osztrák nemzetgazdaság egy egység GDP-t 40 százalékkal kevesebb energiaráfordítással állít elő, mint a magyar – jegyezte meg a közgazdász.
Róna Péter hangsúlyozta: a magyar nemzetgazdaság az Európai Unió 27 tagállama közül a legenergiaintenzívebb, ezért vagyunk nagyobb bajban, mint mindenki más.
Az a nagy felelőtlenség, hogy ezzel az állapottal a kormány nem néz szembe, nem olyan intézkedéseket hoz, amellyel csökkentené az energiafogyasztást, hanem olyanokat, amivel ezt a hatékonytalan, rosszul összeállított energiaszerkezetet fenntartja – fejtette ki.
Erre el lehetne kezdeni pénzt találni, most olyan döntéseket hoz a kormány – például itt van a napelemek kérdése – amelyek teljesen eszementek: amikor minél több napelemet kellene a tetőkre szerelni, ezt a kormány ellehetetleníti – mondta. Róna Péter szerint, ha nem tápláljuk be a rendszerbe az áramot, akkor a rendszer importból fogja ellátni a fogyasztót, ezért érthetetlen, hogy ha az import bejöhet a rendszerbe, a napelemből termelt energia meg nem. A rendszer kapacitásának 50 százalékánál nagyobb kihasználás nemigen fordul elő, a szakember ezért nem érti a lépést.
Uniós pénz
Az uniós pénzekkel kapcsolatban azt mondta: a jelenlegi helyzet azt jelenti, hogy nekünk az energia havonta 1 milliárd 200 millió euróba kerül. Ha a 7 milliárd euró bejön, ezzel fedezni lehet 6 hónap deficitjét, „és akkor mi van?” – tette fel a kérdést. Mint mondta, ezzel a problémát nem lehet megoldani.
Róna Péter azt mondta:
az országnak 30 éve nincs koherens energiapolitikája, ez nemcsak az Orbán-kormány hibája, de az ország azóta nem ébredt fel.
A közgazdász szerint ezt a problémát kell megoldani, közben a jegybanknak és a Pénzügyminisztériumnak egészen radikálisan végig kell gondolnia, hogy mégis mit csinálnak, ami a Magyar Nemzeti Bankban zajlik, az „a szakszerűtlenség csúcsa”.
Mit tesz a jegybank?
Az MNB bevezette az egynapos betétet az alapkamat mellé, vagyis van két irányadó kamat, amik közül ez az egynapos most az igazi irányadó kamat, de erre a jegybanktörvény nem ad lehetőséget, ez egy illegális lépés. A törvény előírja, hogy a monetáris politika a Monetáris Tanács feladata – szögezte le.
Ha most a felügyelőbizottságban ülne, feljelentené a nemzeti bankot – jelentette ki Róna Péter.
Szerinte az, amit az MNB csinál, nem tesz jót, a forint azért zuhant vissza, mert elfogadták és bevezették a Zsiday Viktor által előállított elképzelést, miszerint ők az energiaszolgáltató cégeknek közvetlenül, az MNB tartalékából adnak eurót, hogy kifizessék az energiaszámlákat, ez hatékonyabb, mintha a piacon léptek volna be a forint védelmében, de ez apasztja a jegybank már most is elégtelen devizatartalékát.