Az uniós kondicionalitási, jogállamisági mechanizmus eljárás lezárása érdekében a kormány az őszi ülésszakban több törvénymódosítást is benyújtott, ami érdekesség, hogy egy alkotmánybírósági normakontroll-javaslatot is. Ilyenre ugyanis – hogy az Orbán-kormány maga kezdeményezett volna az Alkotmánybíróságnál felülvizsgálatot, normakontrollt – parlamenti döntéssel – nem igazán volt példa.
A parlament ma szavazott is ezekről. A kormány számára azért is voltak fontosak a gyors országgyűlési döntések az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében egyes törvények módosításáról, mert ez a záloga annak, hogy Brüsszel végre utalja az EU-s ezermilliárdos forrásokat – illetve hogy ne függesszék fel az óriási nagyságrendet jelentő, 3000 milliárdnyi felzárkóztatási, környezetvédelmi, közlekedési, fejlesztési uniós pénz utalását, amire az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság már ajánlást tett.
A magyar kormánynak november 19-ig kell bizonyítania 17 konkrét korrekciós intézkedéssel, hogy – miként korábban Navracsics Tibor fogalmazott – “nem kábítani” akarják a törvénymódosításokkal, a kormányzati lépésekkel az Európai Bizottságot – és így létrejöhet a megállapodás a Magyarországgal szemben folytatott jogállamisági mechanizmus eljárás után.
Normakontroll-javaslatról döntöttek: Orbán Viktor és a kormánytagok is megszavazták
„Az ügyészségen kívül más személynek lehet-e joga arra nézve, hogy vádat emeljen valakivel szemben a bíróság előtt?” – ebben a kérdésben kell tehát az Alkotmánybíróságnak normakontrollt végeznie, miután az Országgyűlés a határozathozatalok során – 133 igennel, 12 ellenében, 34 tartózkodással – megszavazta a kormány normakontroll-javaslatát, azaz, hogy a kabinet indítványára az Országgyűlés kezdeményezi a büntetőeljárásról szóló törvénymódosításnak az alkotmánybírósági felülvizsgálatát.
Arra vonatkozóan, hogy egy teljesen új, a büntetőeljárási szabályozásban eddig ismeretlen eljárást vezetnek be a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén.
Az új jogintézmény a vádkikényszerítés: eszerint korrupciógyanús ügyekben az állampolgárok is élhetnek “pótmagánvád” jellegű kezdeményezéssel, de rajtuk kívül jogi személyek is. A kérdés, hogy mindez összhangban van-e az jelenleg hatályos alkotmányos passzusokkal – mást is megillethet-e a “vádkikényszerítés“ jogosítványa az ügyészségen kívül.