Rámutatott: a KPMG legfrissebb globális kutatása 103 mutató alapján 32 országot vizsgált, ebben az összesítésben a 13. helyen áll az ország a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére tett intézkedések terén. Az ország 34 százalékkal csökkentette a szén-dioxid kibocsátását 1990 óta, amiben az energiaszektor dekarbonizálása kritikus szerepet játszott - mondta.

A kihívásokról szólva hangsúlyozta: a csapadékeloszlás változik, az átlaghőmérséklet emelkedik, új kórokozók jelennek meg. Emiatt több területen kellett megfogalmazni a feladatokat, a mezőgazdaságban, a vízgazdálkodásban vagy az egészségügy területén. A következő évek technológiai irányait Magyarországon a Klíma és Meteorológia Platform, az Ipar 4.0, az 5G Koalíció, a Mesterséges Intelligencia Koalíció, az Autonóm Gépek Platform vagy a Magyarországi Drón Koalíció vetítik előre.

Magyarország Európában elsőként törvénybe iktatta a 2050-ig kitűzött kibocsátás-csökkentési célokat, folyamatosan felülvizsgálják az elfogadott dokumentumokat, így például a Nemzeti Hidrogénstratégiát, vagy a Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégiát.

Arról is beszámolt, hogy a környezetügy és a körforgásos gazdaság is a technológiai és ipari tárcához került.

Szót ejtett az ország kiszolgáltatott helyzetéről, arról, hogy a végső energiafelhasználás 35-40 százaléka földgáz alapú. A kihívást a lakossági, közületi gázfűtés arányának csökkentése jelenti. Az ukrajnai háború miatt előtérbe került az energiabiztonság, ellátásbiztonság és Magyarország célja az orosz energiaimporttól függés csökkentése, végül a függetlenség elérése - hangsúlyozta.

Három stratégiai célt sorolt fel a miniszter: a földgázigény csökkentését az energiamixben, az alternatív energiaforrások (biomassza, biogáz, hidrogén) arányának növelését, valamint a növekvő villamosenergia-igény és -rugalmasság kiszolgálását. Azt mondta, hogy átfogó intézkedéssorozattal 2030-ig a magyar földgázfogyasztás számottevően csökkenthető, de csak jelentős elektrifikációval párhuzamosan valósulhat meg. Az ország kitűzte a nettó zéró kibocsátás 2050-es elérését. Az ágazati terv 16 milliárd euró beruházást jelent, ami nagyrészt a villamosenergia-rendszer átalakítására megy, de a részletek kidolgozása még tart - közölte.

A kormányzati válaszok a klíma-, energiapolitikai és fenntarthatósági kihívásokra címmel megtartott előadásában Palkovics László kiemelte: a nemzetközi környezet rendkívül gyorsan változik, az uniós energiaminiszterek tanácsa várhatóan pénteken újabb javaslatokat fogalmaz majd meg.

Itthon

Palkovics: Az ország kitűzte a nettó zéró kibocsátás 2050-es elérését

kapcsolódó cikkeink