Február 24-én, a második világháború vége után 77 évvel Kijev légi szirénák hangjára ébredt – Oroszország megtámadta Ukrajnát. Az orosz támadás után pár nappal Orbán Viktor az állami tévében kijelentette: a magyar kormány támogatja az Uniós szankciós csomagokat Oroszország ellen.

„Háború van. Most nem okosnak kell lenni, hanem egységesnek. Úgyhogy amilyen szankcióban az uniós országok egyetértenek, azt mi támogatni fogjuk. Minden ezzel ellentétes hír az dezinformáció” – jelentette ki akkor a miniszterelnök.

A magyar kormányfő azóta is tartja a szavát: eddig mindegyik Európai Uniós szankciós csomagot megszavazta. A kommunikáció terén viszont egy ideje mást állít Orbán Viktor.

„Magyarország a szankciókat mindig is ellenezte” – ezt a miniszterelnök azon a Brüsszeli csúcson mondta, ahol később maga is megszavazta a hetedik szankciós csomagot.

Az időnkénti éles ukrán-magyar üzengetés ellenére Ukrajna pozitívan értékelte a magyar szankciós politikát. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter augusztus elején úgy fogalmazott: „ameddig a magyar kormány nyilatkozatai nem esnek egybe azokkal a döntésekkel, amelyeket Ukrajnával kapcsolatban hoznak, addig együtt tudunk élni ezzel a helyzettel.”

Pedig a magyar lakosság nem feltétlenül szankció párti – legalábbis a kormányközeli Századvég szerint. Felmérése alapján a lakosság többsége támogatja az orosz milliárdosok elleni intézkedéseket, ugyanakkor a többség nem fizetné Ukrajna újjáépítését. Sőt, olyan intézkedéseket is ellenez a társadalom többsége, amit az ország miniszterelnöke már meg szavazott: a magyarok többség ugyanis Orbán Viktorral szemben inkább nem szavazná meg a pénzügyi szankciókat, a szén behozatalának tilalmát, az atomerőművekhez szükséges eszközök importálásának tiltását, és az olajjal kapcsolatos szankciókat sem.

Deák András arról beszélt Híradónknak, hogy félév még túl rövid idő ahhoz, hogy a szankciók igazán hassanak, de például az orosz autóipar mostanra teljesen leállt, a hadipar pedig az eszköz hiány miatt kerülhet bajba.

„Katonai oldalon – hát ezt nagyon nehéz megítélni, mert általában ugye itt van egy bizonytalanság, hogy milyen tartalékai vannak a hadseregnek – azt szokták mondani, azokról a precíziós fegyverekből és nem csak precíziós fegyverekről, hanem ahol mondjuk külföldi alkatrész beszállítás volt. Ez azért a hadiipar nagyobbik fele, ott már most problémáik vannak” – fogalmazott a szakértő.

Oroszország gazdasági visszaesése ugyan a vártnál alacsonyabb, 8-12 százalékos lehet, szakértők viszont arra számítanak, hogy a recesszió több évre is elhúzódhat miután egyre több ország csatlakozhat az Oroszország elleni szankciókhoz.

Itthon

Hibának nevezi, de megszavazza a kormány az oroszok elleni uniós szaknciókat

kapcsolódó cikkeink