Mint ismert, a kormány a járvány miatt nemcsak elvonásokat jelentett be, hanem az elmúlt másfél évben az önkormányzatokra, valamint egyes kisvállalkozásokra is kiterjesztette a rezsicsökkentést. Ezt idén júniusban felfüggesztette, azaz augusztustól már ők is piaci árat fizetnek a villamos energiáért és a földgázért.

Csakhogy a mai piaci árak messze elszálltak a tavalyiakhoz képest – az áramnál alapból a hatósági ár kétszeresével, a gázárnál a hat-hétszeresével kell számolni –, amit aligha tudnak már kigazdálkodni a helyi vezetések. A különböző fokozatú válságforgatókönyvek kidolgozása mellett mindenhol lázasan keresik az energiahatékony megoldásokat. A helyzet ugyanis a díszkivilágítás megszüntetésétől vagy a közintézmények 20 fokos téli hőmérséklet-maximalizálásától egészen az idős- és fogyatékosotthonok bezárásáig fajulhat.

A kiadások érzékeltetéséhez elég csak a sportlétesítmények sokaságára gondolni, amelyeknek a működtetési költsége kiemelkedő, helyi szinten akár több száz milliós tételt is jelenthet szeptembertől. Ezért az önkormányzatok sorra jelentik be – többek között – ezek részleges vagy teljes bezárását, a fűtési szezonra mindenképp, ahogy tették azt nemrég a balatonboglári uszoda esetében is.

Teljesen általános Kiskunfélegyháza helyzete, amit a polgármester a város honlapján ismertetett. A település-üzemeltetéssel kapcsolatos többlépcsős megszorítások kapcsán Csányi József lényegében azt írta, a Covid semmi nem volt ahhoz a megpróbáltatáshoz képest, ami az energiaválság miatt vár az eddig prosperáló városra. „A város és intézményeinek gáz- és áramszámlái augusztustól a jelenlegi 10-szeresére nőnek. Ez annyit jelent, hogy az éves kétszázmilliós rezsiköltségeink kétmilliárd forintra emelkednek. Kétszázmillió helyett évente kétmilliárd forintot fizetünk majd. Évente. Csak gázra és villanyra” – írta a városvezető, aki bejelentette, hogy a városi díszkivilágítást kikapcsolják (karácsonykor sem lesz), az önkormányzati programokat elhalasztják, korlátozzák a városi intézmények nyitva tartását, illetve, mivel a város összes félretett pénzét és a közeljövőben keletkező bevételét gázra és villanyra kell költeniük, új útépítéseket, építkezéseket nem indítanak.

Vihar előtti csend?

Bár a kormány még július elején felállított egy tárcaközi munkacsoportot, amely azt hivatott felmérni, hogy mekkora a rezsiár-emelkedésből fakadó önkormányzati forrásigény, egyelőre nincs hír bármiféle hatásvizsgálatról vagy koncepcióról.

Gulyás Gergely korábban azt ígérte, hogy mérettől, bevételektől függően valamilyen kompenzációt kapni fognak egyes önkormányzatok. Schmidt Jenő, Tab fideszes polgármestere, egyben a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke szerint a hazai települések 80 százalékának, jellemzően a kistelepüléseknek nincs adóbevétele. Schmidt úgy vélte, vannak nagyobb önkormányzatok, ahol nem lesz szükség támogatásra, jóllehet, szakmai becslések szerint az energiaárak megugrása évi minimum 1,5-3 milliárd forintos többletköltséget eredményezhet a nagyvárosokban.

Arról sincsen hír, hogy milyen forgatókönyvvel készül Budapest az őszi-téli időszakra. Háttérinformációink szerint előkészületben van egy energiaracionalizálásról szóló tervezet, de sok minden tisztázatlan, így Budapest még nem kapott választ a szaktárcától arra, hogy mi lesz a 150 éves Fővárosi Vízművek sorsa, ahol több tízmilliárdos fedezethiány alakulhat ki, ami kétmillió ember vízellátását, szennyvízelvezetését érinti.

A helyzet nem egyedi, az államilag fixált vízdíjak és főként az energiaárak hirtelen megugrása a legtöbb önkormányzati tulajdonú vízszolgáltatót végleg csődközelbe hozza, jóllehet, az állami regionális szolgáltatók eddig rendre megkapták a kiegészítő támogatásokat. A kormány a helyzet megoldásaként a vagyonátadást és az államosítást szorgalmazza, bár nem egyértelmű, hogy az állam miből finanszírozná és milyen minőségben biztosítaná ezentúl a vízszolgáltatást.

Mindenki padlóra kerülhet

„Nem tudom elképzelni, hogy létezik olyan önkormányzat, amely a költségvetéséből ki tudja gazdálkodni a négy- vagy akár tízszeres energiaár-emelkedést” – közölte a Hetekkel Wittinghoff Tamás, az egyik leggazdagabb hazai település, a 28 ezer lakosú Budaörs polgármestere.

Számításaik szerint a gáz és a villany együtt jövőre legalább 2-3 milliárd forintos többletköltséget fog nekik jelenteni. „Ezt nem lehet kigazdálkodni, különösen úgy nem, hogy több mint 4 milliárdot von el tőlünk az állam – jelentős részben törvénytelenül, mivel saját bevételt is elvesz –, miközben egy fillér támogatást nem ad. Amikor stagnál a költségvetés, és ehhez képest milliárdos nagyságrendben nőnek a kiadások, az kezelhetetlen helyzetet teremt” – tette hozzá Wittinghoff, aki 31 éve vezeti Budaörsöt, és egyetért Schmidt Jenővel abban, hogy mindenki padlóra fog kerülni.

A budaörsi önkormányzat korábban is pártolta az energiatakarékos megoldásokat, így napkollektorokkal látott el több közintézményt, köztük az általános iskolát és a gimnáziumot is, és a közvilágítást is sikerült energiatakarékos módon korszerűsíteniük. Folyamatosan keresik az alternatív lehetőségeket, különben ők is intézménybezárásokra kényszerülhetnek.

A polgármester szerint nem alaptalanul merül fel a kérdés, hogy egy termálvizekben gazdag országban miért nem jutott nagyobb szerephez a megújuló energia, vagy miért lett hazánk teljesen kiszolgáltatva az orosz gázimportnak. Ha pedig villamos energia tekintetében Paksra és az önellátásra szokás hivatkozni, akkor szerinte nem világos, hogy mitől olyan drága nálunk az áram.

Wittinghoff különösen felkészületlennek tartja az önkormányzatokat a téli időszakban várhatóan fölerősödő szociális feszültségekre, amikor a lakosság kézhez fogja kapni a megemelkedett gáz- és áramszámlákat.

„Nemcsak a bevétel nélküli kistelepülések kerülnek komoly bajba, hanem a nagyobb városok is – köztük olyan megyei jogú városok különösen, mint Salgótarján, Miskolc, Ózd, de még Székesfehérvár is –, hiszen a bevételeiket lecsökkentette az állam, elég csak a felfüggesztett parkolási díjakra és az iparűzési adó felének elengedésére vagy az einstandolt gépjárműadóra gondolni. A Covid idején megnövelt szolidaritási hozzájárulás mértéke jövőre több mint harmadával fog nőni. Kivéreztetett állapotban érte tehát az önkormányzatokat a mostani áremelkedés, amire csak ráerősít az infláció” – emlékeztette a Heteket Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gödöllő polgármestere is.

Mint elmondta, a gödöllőiek a gázra az eddigi ár 9-10-szereséért kaptak ajánlatot, s a helyzet nem egyedülálló. Mint fogalmazott, hiába 7-szeres az áremelkedés, az önkormányzatoknak közbeszerzési kötelezettségük van, a szolgáltatók pedig tetszőleges árat szabnak vagy nem is adnak árat.

„Megjegyzem, a hétszeres áremelkedés is olyan ugrás, ami a tehetősebb önkormányzatok működését is ellehetetleníti” – mondta Gémesi György, aki a benzinhez hasonlóan egy kétszeres energiaár-növekedést még realizálhatónak tartana. Szerinte a lakossági árszabályozáshoz hasonlóan az önkormányzatok és kkv-k esetében is csak egy meghatározott fogyasztási limit felett szabadott volna a piaci árakat bevezetni.

„Az energiaárak Európa-szerte nőnek, az állami és önkormányzati szférában mindenhol spórolást jelentettek be, de ilyen drasztikus mértékű, hirtelen és tervezhetetlen áremelkedést sehol nem vetettek be, mint nálunk. Hiába kértük, nem voltak érdemi egyeztetések, sem hatástanulmányok, nincs átgondolt kormányzati koncepció a helyzet kezelésére – úgy tűnik, egyszerűen bedobták a gyeplőt a lovak közé. Ezzel nem is az önkormányzatokkal tolnak ki a leginkább, hanem a lakossággal” – szögezte le a polgármester. Emlékeztetett arra is: Németországban, Ausztriában komoly állami támogatásokat adtak az önkormányzatoknak a Covid elleni védekezés kompenzációjaként, míg Magyarországon rendkívüli elvonásokkal sújtották a helyhatóságokat.

Részletek a Hetek pénteken megjelent számában.

Itthon

Az energiaválság súlyos kihívás elé állítja az önkormányzatokat

kapcsolódó cikkeink