Az osztatlan, tíz féléves képzésre tizenhárman, az ennél jóval rövidebb mesterképzésre huszonhatan jutottak be a Z-szakra – ez derül ki az idei általános és pótfelvételi statisztikáiból az Eduline cikke szerint.

A természettudomány-környezettan tanári szakot meghirdető egyetemek azzal népszerűsítették a képzést, hogy a Z-generációra szabott (innen a szak beceneve) módszerekkel, gyakorlatorientáltan oktatnak majd, a hallgatók sokat tanulhatnak olyan fontos témákról, mint az ökológiai fenntarthatóság, és rendszeresen kimennek majd a természetbe, hogy így ismerjék meg a működését.

Az ötéves tanárképzést elvégzők a felső tagozatosoknak biológiát, fizikát, kémiát és természettudományt taníthatnak, a középiskola kilencedik és tizedik évfolyamán pedig természettudományt.

A Z-szakot több budapesti és vidéki egyetem is meghirdette az általános felvételiben, de például az Eötvös Loránd Tudományegyetem ötéves képzésére mindössze tizenhatan jelentkeztek, és végül öten kerültek be. A Szegedi Tudományegyetem alapszakára kilencen felvételiztek, de végül egy hallgatót sikerült felvenni, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem hat jelentkező és három felvett hallgatóval, a Nyíregyházi Egyetem egy hallgatóval zárta az általános felvételit. A Pannon Egyetemen, a Debreceni Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen végül nem indult el a szak.

A szakot mesterképzésként is meghirdették az egyetemek két vagy négy féléves formában (ezekre azok jelentkezhettek, akiknek például már van egy tanári végzettségük), ezt az országban összesen - általános és pótfelvételivel együtt - huszonhatan kezdik majd el. A pótfelvételin egyébként az ELTE és az SZTE Z-szakjára még egy-egy, a Nyíregyházi Egyetemére három, az egri egyetemére öt hallgató jutott be.

Itthon

Alig pár tucatnyian jelentkeztek az új tanárszakra

kapcsolódó cikkeink