A családot hosszas szerbiai várakoztatás után a magyar hatóságok 2018. április 23-án engedték be a röszkei tranzitzónába, hogy ott benyújthassák menedékkérelmüket. Az amerikai hadseregnek tolmácsként dolgozó apát a tálibok életveszélyesen fenyegették meg, ezért menekültek el Afganisztánból.

Megérkezésükkor az anya és a nagyobbik, három éves gyermek az őket ért testi és lelki traumák miatt speciális egészségi, pszichoszociális ellátást igénylő állapotban voltak. A kisebbik, akkor egyéves gyermeket konténerbörtönben helyezésték el, aminek következtében eltörte a karját.

A súlyos bántalmazást, traumát átélt családtagok a közel 7 hónapon keresztül tartó fogvatartásuk alatt többszöri kérésük ellenére sem kaptak megfelelő ellátást és elhelyezését a menekültügyi hatóságtól, jóllehet az Emberi Jogok Európai Bírósága két döntésével is kötelezte a magyar államot, hogy megfelelő körülmények közé helyezze át a családot.

Később a családot az addigiaknál is sanyarúbb körülmények közé helyezték át a tranzitzónában: a kitoloncolás előtt állók szektorába. Ott az apát hat napon át éheztették, aminek a Magyar Helsinki Bizottság beadványa reagáló, nyomán a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának ideiglenes intézkedése vetett véget.

Végül 2018. november 19-én szabadultak a tranzitzónából, hogy a Fővárosi Törvényszék az édesanya és kisgyermekek különösen sérülékeny helyzetére tekintettel helyt adott az áthelyezési kérelmüknek. Azóta Németországban találtak menedékre.

A strasbourgi bíróság most 15 000 euró kártérítést ítélt meg a családnak, mert a súlyos betegséggel küszködő édesanya, a kisgyerekek és a családfő hét hónapig tartó tranzitzónai fogvatartása és az apa éheztetése embertelen, megalázó bánásmódnak minősült, illetve az jogellenes volt, amellyel szemben Magyarország nem biztosított bírósági jogorvoslatot – ismertette a 24.hu.

Pohárnok Barbara, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje szerint „a strasbourgi bíróság mai döntése igazságot szolgáltat a családnak a jogellenes, emberhez méltatlan körülmények közötti fogvatartásuk miatt. Ezt korábban a magyar bíróságok sajnálatos módon nem tették meg. Sokadikként a hasonló ügyek között ez az ítélet is egyértelmű jelzés a hazai hatóságoknak és bíróságoknak: az alapjogoknak, az önkényes fogvatartás tilalmának és az emberhez méltó bánásmódnak, a gyermekek mindenek felett álló érdekének érvényt kell szerezni akkor is, ha amúgy a magyar jogszabályok ezek szisztematikus megsértésére jogosítanak fel.”

Itthon

Kártérítésre ítélte az Emberi Jogok Bírósága a magyar államot egy afgán családdal szemben

kapcsolódó cikkeink