Világszenzáció
Két éve folytat együttműködést Magyarország Mongóliával az 1960-as évek óta először. Ez azért is nagy eredmény, mert Mongóliában a „világ top 10 országa” szokott kutatni – kezdte Horváth-Lugossy Gábor, példaként Amerikát, Németországot, Kínát, Dél-Koreát említve, és ezek közé került most vissza Magyarország – mondta.
A kapcsolatok annyit fejlődtek, hogy az idén májusban feltárt ar gunti síregyüttesnél a mongolok már egyből a magyar tudósokat keresték meg, mert velük szerettek volna együtt dolgozni – tette hozzá.
Az ar gunti egy 40 sírból álló lelet, amiből eddig hetet tártak fel, de a cél az, hogy ez legyen a világ első hun temetője, amit teljesen feltárnak, és, amelyikben a sírok mindegyikéből vesznek archeomintát is – ismertette a főigazgató.
De nemcsak emiatt világszenzáció a Magyarságtudományi Intézet mostani projektje: ennek keretében a Régészeti Intézet itthon restaurálhatja a világ legelső öntöttvas üstjét
– hangzott el a beszélgetésben.
Mi is az archeogenetika?
A koponya alsó részén található sziklacsont egy nagyon vastag, a legtöbb DNS-t tartalmazó csont. Ezt fúrják meg fogorvosi fúróval, és az így kinyert csontport egy olyan folyadékba helyezik, ami megőrzi azt – így lesznek kis fiolákban szállítható minták.
Ezeket itthon a szegedi archeogenetikai laborban megtisztítják, extrahálják, majd egy szuperszámítógép kiszámolja, hogy a bennük található 3 milliárd bázispár milyen összetételű – magyarázta el Makoldi Miklós.
Ezek egyezései alapján kimutatható, hogy ki kinek a rokona, őse, melyik típusú néphez tartozik és ez a világ összes népével összevethetővé teszi az adott mintát.
Nemrég például a franciák feltártak egy hun temetőt egy folyó partján Mongóliában, a csontokon pedig elvégezték az archeogenetikai vizsgálatokat. Az ázsiai hun temetőben 2000 évvel ezelőtt elhelyezett emberek DNS-adatait a magyar adatbázissal összevetve kimutatható volt egyenes ági rokonságuk Árpád házi III Bélával.
„Ez azért így nem semmi” – fűzte hozzá a szakértő.
Még több bizonyíték
Egyrészt, az archeogenetikai vizsgálatok eredményei mélyebbre mutatnak, mint akár az apasági tesztek, így ezekkel „nem lehet vitatkozni” – fejtették ki a műsorban a tudósok. Másrészt pedig, sok információval rendelkezünk arról, hogyan épült fel a hunok a Kínai Nagyfaltól egészen Közép-Kazahsztánig és a Bajkál-tóig terjedő birodalma.
Állandó építményekkel, központi irányítással, határvédelemmel, futárrendszerrel bírt ez a több millió négyzetkilométeres terület Krisztus születése környékén, és azt látjuk, hogy a temetkezési szokások is megegyeztek a birodalomban.
A halottakat egy fa sírkamra központjában, koporsóban helyeztek el, kerültek mellé edények is, illetve állatmellékletek, azaz az áldozati állatok.
A hun sírokban pedig csaknem egyedül álló módon csak részleges állatmellékleteket találtak, például egy ló fejét és lábvégeit, az állatok testét nem temették bele.
„A világon rajtuk kívül egyetlen nép van, akikre jellemző, hogy nem temetnek egész állatot a sírba, ez pedig a magyar”
– hangzott el Makolditól.
Mint mondta, ez: a honfoglalás korából származó sírok és a hun sírok közti hasonlóság egy olyan régészeti bizonyíték, amit „a tudomány nem akart eddig elfogadni.”
„A krónikáinknak igaza van”
Fontos hangsúlyozni azonban, hogy a magyarok nemcsak a hunok leszármazottai – húzta alá Horváth-Lugossy Gábor.
„A szkíta – egyenlő – hun – egyenlő – avar – egyenlő – magyar nem igaz” – emelte ki, hiszen például a szkíták is több nép leszármazottai, és a mi genetikánk jó részét is a Kárpát-medence alaplakossága adja – hangsúlyozta a főigazgató, de rámutatott, hogy „a vérségi kapcsolat igenis megvan ezekkel a sztyeppei népekkel.”
„Nem lehet tovább véka alá rejteni, hogy bizony a krónikáinknak igaza van, bizony a keleti származásunk mégis igaz. Ezeket már nem kell szégyellni a mai nap”
– fogalmazott Horváth-Lugossy a műsorban, amit ide kattintva hallgathat meg.