Csábi Béla a Nógrád megyei Csitár községben él. Mint azt az ATV stábjának elmondta, már jó ideje igyekszik spórolni a rezsiköltségeken. Arról beszélt: „Én megcsináltam még tavaly, hogy mindenütt kicseréltem a lámpaégőket LED-es égőkre, aminek a fogyasztása csak 10 watt körülbelül vagy 8 watt, attól függ, hanyas égőt használunk, a gázzal is spórolok, nem fűtök csak egy helyiséget.”
Nemcsak vidéken, a fővárosban is sokan odafigyelnek a fogyasztásra. Energiapiaci szakértők szerint a helyzet még rosszabb lehet. Ezen az ábrán az látszik, hogy a magyar áramtőzsdén hogyan emelkedett a zsinór, vagyis folyamatos áram ára a háború kezdete óta. Ez alapján jövőre egy megawattóra áram 500 euróba kerül majd.
„400 forintos forint-euró árfolyamon ez 200ft/kWh, és ez az érték még egy-másfél évvel ezelőtt még 23 forint volt. Tehát ez így már egy tízszeres drágulás, hogyha ezek az árszintek maradnak jövő évre és ugye itt az elsőszámú kérdés az, hogy ki fogja ezt a 200ft/kWh fölött árat jövőre kifizetni Magyarországon?” – jelentette ki Turai József energetikai szakértő.
Balogh József energiapiaci szakértő azt mondta, a hazai helyzetet több külső tényező is nehezíti. Hozzátette: „A magyar elektromos áram ára az egy harapófogóban van, az egyik oldalról nyomja a német ár felfelé, a másik oldalról pedig a balkáni hiányzó vízi termelés. Így értük el ezt az 500 euró per megawatt óra eddig elképzelhetetlennek hitt árat.”
Szerinte nem kizárt, hogy decemberben tovább emelkedik az energia ára, a drágulás mértékét azonban nem lehet pontosan megmondani. Úgy fogalmazott: „Ha valaki az energiát, mint tudományt vagy energiát, mint szakterületet kezelné, akkor körülbelül két és félszeresére kellene emelni a hetvenforintos árat ahhoz, hogy az reflektálja azt, ami a piacon történt… de hangsúlyozom, ez tiszta politika.”
Balogh József szerint végérvényesen elérkezett az az idő, amikor folyamatosan figyelni kell az energia minél hatékonyabb felhasználására és a fogyasztás csökkentésére.