100 bázisponttal 10,75 százalékra emelte kedden az alapkamatot a Monetáris Tanács, így 2009 óta először lett kétszámjegyű – közölte az MNB.

A környező országok jegybanki és piaci kamatjaihoz képest ez a szám magas, ahogy a forint árfolyama is sokkal rosszabbul teljesít, mint a szomszédos országok valutáinak árfolyama – erről Felcsuti Péter az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. A Bankszövetség korábbi elnöke szerint ez nem elég a magyar infláció megfékezéséhez és az árfolyam stabilizálásához.

A közgazdász úgy gondolja, 10,75 százalék vagy több is lehet a banki alapkamat. Emlékeztetett, hogy a ’70-es évek végén az Egyesült Államokban magas volt az infláció, és az akkori jegybankelnök a dollár kamatokat 20 százalékra emelte fel és ezzel az inflációt kiirtotta az amerikai gazdaságból.

Mint mondta, a jegybankok tudnak nagyon radikálisan lépni, különösen akkor, ha függetlenek és hitelesek, szerinte ez a kérdés, hogy mennyire független és hiteles a magyar jegybank. Úgy véli, van az a kamatláb, ami megállítja az inflációt.

Felcsuti hangsúlyozta, hogy sokak szerint az infláció nem elsősorban gazdasági, hanem társadalomlélektani kérdés: kinek és mit hisznek a gazdaság szereplői. Az uniós források megérkezése a hitelességet erősítené a rendszerben, ami mindennél fontosabb – tette hozzá.

Mi lesz a forinttal?

Arról is beszélt, hogy nem a 10 százalékos kamat tartja 400 körül a forint árfolyamát, hanem a kereslet és a kínálat. Most várakozó állás van a forint árfolyamával kapcsolatban Felcsuti szerint, azonban bármelyik pillanatban, ha olyan hírek érkeznének, hogy nem sikerül a megállapodás a magyar kormány és az Európai Unió között, akkor egy „újabb roham indulhat a forint ellen, és mint a kő, úgy fog süllyedni az árfolyam”, ebben az esetben meglátása szerint nem kizárható, hogy a 430-440-et is eléri az euró.

Itthon

Közgazdász: ha nem sikerül megállapodni az unióval, újabb roham indulhat a forint ellen

kapcsolódó cikkeink