Változások az Alaptörvényben

Ezentúl a kormányhivatalok élén főispánokkal találkozhatunk majd, a megyéket pedig ezentúl vármegyéknek kell hívni, amit korábban a történelmi hagyományokkal magyarázott a kormánypárt.

Lázár János miniszter Facebook-oldalán jelentette be, hogy a főispáni rendszert – ahogy korábban is jelezte – nem szavazta meg, de nem ért egyet a megye átnevezésével sem. Ez utóbbira csak azért nyomott igent, mert azt az Alaptörvény újabb módosításába csomagolták be.

Szintén az Alaptörvény 11. módosításának értelmében összevonják az EP-választásokat az önkormányzatival, így 2024-ben már egy napon lehet majd voksolni polgármesterekre, önkormányzati, illetve európai parlamenti képviselőkre.

Költségvetés

A képviselők elfogadták a jövő évi költségvetést is. Ebben 4,1 százalékos gazdasági növekedés, 3,5 százalékos hiánycél, a jövő év végére 73,8 százalékig csökkenő államadósság ráta és 5,2 százalékos infláció szerepel.

„A bizonytalanság költségvetése, hiszen szinte semmilyen szám nem igaz benne… A kifosztás költségvetése is, hiszen további nehézségeket okoz a magyar emberek, csalások számára” – véli róla Tóth Bertalan, az MSZP elnöke.

Csárdi Antal szerint a költségvetés „alkalmatlan és már az elfogadás pillanatában megbukott,” ugyanis „nem kezeli az energiaválságot, az élelmiszerválságot, nem kezeli az infláció nehézségeit.”

Vagyonnyilatkozatok

„1990 óta vagyok parlamenti képviselő, sose voltam vagyonos ember, most sem vagyok, nem is leszek…” – 2016-ban mondta ezt vagyonnyilatkozata kapcsán Orbán Viktor. Most megszavazta a Parlament, hogy a képviselőknek – éppen úgy, ahogy az Európai Parlamentben – csak a rendszeres, megbízásokkal kapcsolatos jövedelmeikről és céges érdekeltségeikről kell beszámolniuk, vagyis ezentúl nem kell feltüntetni a bevallásban az ingatlanokat, az ingóságokat, a megtakarításokat illetve, az adósságokat sem.

Itthon

Változások az Alaptörvényben és a vagyonnyilatkozatokban - erről döntöttek ma

kapcsolódó cikkeink